Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)

1938-08-13 / 1019. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1938 augusztus 13. ne várj tíz évig...! LEVÉL GOLD LAJOS “ELVTÁRSAMHOZ” Kedves Gold testvér: Érdeklődéssel várt cikked nagy csalódást okozott nekem, mert azt látom, hogy te éppen úgy tépelődsz, éppen úgy remény- kedel, mint annakidején jómagam. Én csak hosszú évek után győztem le gátlásaimat és jutottam el arra a helyes következte­tésre, hogy a “pártunk” már alapjában képtelen arra, hogy a munkásmozgalom irányitója, a munkásság felszabadítója legyen. <s>---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Nézz Európára. Nézd meg a 2-ik számú büszkeségünket a, Német Kommunista Pártot sok millió szavazatával és ugyanott az uralkodó Szociáldemokrata Pártot, melyek az helyett, hogy az iparokat foglalták volna le, az helyett, hogy átvették volna a termelés és szétosztás irányí­tását, 15 évet töltöttek el poli­tikai handabandázással mindad­dig, amig a burzsoázia elég erős nem lett arra, hogy Hitleren keresztül, egyszerűen minden ellentállás nélkül einem fújta őket sok millió szavazatukkal, szakszervezeteikkel együtt. Ugyanez történt Olaszország­ban és a “szocialista” Ausztri­ával is — noha az utóbbiban le­galább megkísérelték a Dolfus- sal szembeni ellentállást — ta­lán azért, mert nem volt Kom­munista Pártjuk. Nézd a spanyol eseményeket, ahol Mussolini és Hitler nyílt harcot folytat a forradalmi spa­nyol munkásság ellen, amig a kommunista és szocialista pár­tok által támogatott francia kormány lezárta a határait és igy akadályozta meg a spanyol munkások támogatását. Nézd Oroszországot, a “mun­kás hazát” ahol mindazok, akik­re húsz éven át esküdtünk, akik Leninnel az orosz forradalom vezérei, hősei voltak; ma mind kivégezve, bebörtönözve, mint árulók, kémek, Japán és Né­met názi ügynökökként szere­pelnek. Ne vitatkozzunk azon, hogy ártatlanok e vagy bűnö­sök? Mindegy. Mert ami velük és körülöttük történik, a politi­kai pártok olyan posványát mu­tatja, hogy riadtan kell mene­küljön közelükbül minden oly­an munkás, aki tényleg hisz a munkásosztály felszabadulásá­ban. Nézd — vagy inkább ne nézd, az amerikai pártot, de különö­sen annak magyar csökevényét. Ne nézd, mert csak kétsébee- sés, az undor fog el téged, en­gem és mindannyiunkat, akik valamikor közéjük tartoztunk. De hol is van a Kommunista Párt? Sehol! Beolvadt »becsú­szott a különböző polgári pár­tokba és az AFofL. régi takti­kája szerint, “munkásbarát” politikusokat ajánlgat a szava­zónak megválasztásra. Keresd a mostani választá­soknál, a mostani kámpányban a kommunista jelölteket, a párt platformot. Nincsen sehol. Nin­csen mert megszűntek, felol­vadtak a polgári pártokba, az “egységfrontban”. Ott kötöt­ték meg az egységfrontot az egyleti basákkal és az egyházak papjaival. Hiába méltatlankodsz Gold testvér, “hogy nincs egység­front a fasizmus ellen”. Te jól ismered a vezéreidet, ha ma még nem is mered megrajzolni az igazi fényképeiket. Te tudod jól, hogy ők nem akarnak nem is tudnak egységfrontot terem­teni a munkások között, ők egy­et akarnak: amit a konkurens cég, amit a Himlerek. Megnyuz- ni és kiárusítani a hiszékeny prolit. A munkások bőrén a munkásság hiszékenységéből megélni. Egységfront nincs! De van “egységfront napilap” mely kö­rül óriási harcok dúlnak az ál­lásokért, a munkátlan megélhe­tésért. Akik ebben a harcban lecsúsznak de “jó fiuk” marad­nak, azokat mint “Írókat és mű­vészeket” a polgári politikusok segítségével elhelyezik a legjob­Azt mondja a magyar köz­mondás “Csak sokáig kell élni, hogy a rég hitt dolgok ellenke­zőjéről bizonyosodjék meg az ember”. Úgy gondolom ez történt azokkal is akik olvasták a win- nipegi magyar reakció szócsö­vét, a Kanadai Magyar Újságot. Nem azért, mintha valami feltűnő változás vagy politikai pálfordulás volna észlelhető ná­la, no nem, az olyan ma is, mint volt tiz évvel ezelőtt, re­akciós. Egészen más ok miatt adott érte pénzt még az is aki soha ezt ezelőtt nem tette. Egy hir miatt, mely arról szól, hogy a Calgari magyarok egy koncert keretében uj papot fogadtak hajlékukba. Hogy mennyiben szolgált, vagy fog rászolgálni a “tiszte- letes” ezen megtiszteltetésre azt én nem vitatom most, ha­nem a hódolatokat akarom be­mutatni az érdekelt munkástár­saimnak. üdvözölték az uj lelkészt. így arja a “Kuvasz” július 19-iki száma a következő szervezetek: a Canadian Hunagrian Club, a Farmer és Munkás Club, a Pető­fi Ifjúsági csoport, a Demokra­tikus Front és a Független Be- tegsegélyző Szövetség kiküldöt­tei. Ti Calgary és mondhatom egész Alberta magyar robotosai proletárjai, akik egy évtizeden keresztül jártunk a Munkás Club-ba tudom egy cseppet sem ütközik közülünk meg senki a fent nevezett első helyen sze­replő reakciós club ilyentén va­ló viselkedése miatt, mert tud­juk, ismerjük célját és vezető­ik hovatartozandóságát. így il­lő is tőlük, ha üdvözölték “pász­torukat”. De most jön a java! Mit ke­resett ott a másik négy? mely ugyan kicsi hijjával egy és ugyanaz. Mi keresni valója van egy vezetőségi létszámra össze­zsugorodott munkás és stb. Club-nak olyan környezetben ahol nem valódi munkás érde­kekért folyik a harc? Viszont, ban fizetett W.P.A. munkákra. De ha nem maradnak “jó” fi­uk, akkor kinevezik őket eret­nekeknek, “trotzkyistáknak” vagy másnak és elkergetik i vályútól. Nincsen egységfront — de még megvan az “egységfont” napilap. Ám amint én látom a helyzetet, ez a napilap rövide­sen bedöglik a munkások undo­ra és közönye miatt és kimúlá­sa által megszabadul a magyar munkásság egy olyan kellemet­len tehertől, melyet a lap és a belőle élő kitartottak eltartása jelentett nekik. Ki fog alakulni az egység­front, nem velük, de náluk nélkül és machinációjuk ellené­re. A BÉRMUNKÁSOK EGY­SÉGFRONTJA. Sőt meg is van már régen, kialakult, létező, működő szervezet formájában, ahová CSAKIS BÉRMUNKÁ­SOK TARTOZHATNAK. Olyan bérmunkások, akik vallják, hi­szik és hirdetik, hogy “ a mun­kásosztály és a tőkés osztály között semmi közösség nin­csen”. Hogy “e két osztály ko­mi szüksége van egy reakciós gyülekezetnek azokra kikről tudva van, hogy alig pár évvel előbb kutya-macska módjára ál- tak szemben egymással. “Mi ugylátjuk” ti már az ör­döggel is szövetkeznétek, de kétkedünk, hogy ő szövetkezne veletek. Igaz, Lenin azt mond­ta “Még az ördöggel is szövet­keznünk kell” de, higyje el bár­ki ő ezt másképpen értelmezte, mint csinálják egyesek napja­inkban. És most azt kérdjük, milyen jogi alapon mondjátok nekünk romboló, fasiszta, Trotskyista? Ha mi azok vagyunk, hát akkor ti kik vagytok? a fasizmus szál­lás csinálói. Lepaktáltatok papokkal, ügy­védekkel, lecsúszott intellektu- elekkel, akik az első “chance” alkalmával eladják a proletári- átust. Láttuk 1919-ben milyen hasznos munkát végeztek a for­radalom vívmányait megtarta­ni kész szervezett tömegekkel szemben. Pl. hogyan basáskod- kodtak, a néppel ezek az “urak” mikor azok bizalmukat helyez­ték beléjük, olyan bátrak voltak hogy még a forradalmi Kor­mányzó Tanács rendeletéit is sokszor sutba dobták. Vagy kik hirdették a közös lakás, közös fele . . . rendszert, mint a kom- mün alaptörvényét? A munkásosztály nem szorul rájuk. Még akkor sem, ha ne­tán minden ezer közül akad egy igaz. Saját magának kell és fog­ja magát fleszabaditani, mert ez történelmi hivatása, senki és semmiféle más “Kaszt” erre nem hivatott, még akkor sem ha az a nevezett középosztály is elnyomott ,mert egyben elnyo­mó is. Két osztály van. Ez pedig a bérért, saját erejüket mint egyedüli tulajdonukat eladók osztálya, a másik, a kizsákmá­nyolok osztálya melyhez a “se­gédeszközök” mint elnyomók, hozzá vagyis egy osztályba so­roztainak. Ilyenek vagyunk mi, s ezt valljuk és hirdetjük uton-utfé­zött küzdelemnek kell folyni mindaddig, amig a munkásosz­tály birtokába veszi a termelő eszközöket és MEGSZÜNTETI A BÉRRENDSZERT”. Gold testvér még csak né­hány mondatot küldök hozzád befejezésül: ne kísérletezz, ne reménykedj ... Az a hulla, melynek neve Kommunista Párt volt — olyan stádiumban van a rothadásnak, hogy életre soha többé nem galvanizálható. A munkásosztály felszabadulási küzdelmében nem jöhet többé számításba. Ne várj te is, — úgy mint én — tiz esztendeig. Hisz te még fiatal vagy. Egy merész bátor mozdulattal vágd le magad a politikai köldökzsinórról és csatlakozz az IWW.-hoz. Ez ál­tal a magad részéről megoldot­tad az egységfrontot és azután hozzá láthatsz, hogy megoldani segíts munkástársaid részére is. Küldöm késszoritásomat is­meretlenül és hiszem, hogy te is harcos katonája leszel az ipa­ri felszabadulás küzdelmének. Kovács Ernő. len, s nincs mit megbánnunk, mert mi vagyunk a helyes utón, mi ma is azt valljuk amit eze­lőtt évekkel ,s nem megyünk “tisztelegni” se ma ,sem eze­lőtt, de ezután sem. Még akkor sem tettük, mikor több ok és kényszer volt rá. Egyrészről azért megbocsját- ható, — valamikor a “Pesti Népszava” szokta írni temetési alkalmakkor a következőket: “Meghalt N. N. elvtárs, S. S. búcsúztatta, pap a temetésen nem okvetlenkedett. Az pedig csak egy szoc. dem. volt. Mégis elvtársak búcsúztatták. Azóta fordult a világ, ma a komunisták másként tesznek, ők már előre megrendelik, ta­lán azért, hogy legyen ki elbu- csuztassa őket, mert a proletá- riátus már elbúcsúzott tőlük. Egy Bérmunkás. Martin győzött Nagy huzavona után, mely hetekig magáravonva tartotta a detroiti munkások Hegyeimét, véget ért az Autó Unió alvezé- reinek tárgyallása és mint vár­ni lehetett, az alvezérek kizárá­sával ért véget. Sok szennyest mostak ki a tárgyallások alatt. Egymást, grafteléssel és kommunistásko- dással vádolták meg vádlók és vádlottak egyaránt. Franken- steinék a védelmet azzal próbál­ták megfordítani, hogy doku­mentumokat mutattak be Mar­tin ellen, melyben a mindenki által tudott — nagy titkot — Jay Lovestone suba alatti be­folyását és Martinnal való ba­rátságát bizonyították. Az alvezérek előre elvoltak Ítélve és a bizonyítékok bár nem használtak a nyeregbe ma­radiaknak, őket meg nem ment­hették. Most, hogy meghozták ellenük az ítéletet, mindenki kí­váncsian lesi a következő lépést. Ml IGY LÁTJUK CANADAI RIPORT

Next

/
Thumbnails
Contents