Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-08-13 / 1019. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1938 augusztus 13. ne várj tíz évig...! LEVÉL GOLD LAJOS “ELVTÁRSAMHOZ” Kedves Gold testvér: Érdeklődéssel várt cikked nagy csalódást okozott nekem, mert azt látom, hogy te éppen úgy tépelődsz, éppen úgy remény- kedel, mint annakidején jómagam. Én csak hosszú évek után győztem le gátlásaimat és jutottam el arra a helyes következtetésre, hogy a “pártunk” már alapjában képtelen arra, hogy a munkásmozgalom irányitója, a munkásság felszabadítója legyen. <s>---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Nézz Európára. Nézd meg a 2-ik számú büszkeségünket a, Német Kommunista Pártot sok millió szavazatával és ugyanott az uralkodó Szociáldemokrata Pártot, melyek az helyett, hogy az iparokat foglalták volna le, az helyett, hogy átvették volna a termelés és szétosztás irányítását, 15 évet töltöttek el politikai handabandázással mindaddig, amig a burzsoázia elég erős nem lett arra, hogy Hitleren keresztül, egyszerűen minden ellentállás nélkül einem fújta őket sok millió szavazatukkal, szakszervezeteikkel együtt. Ugyanez történt Olaszországban és a “szocialista” Ausztriával is — noha az utóbbiban legalább megkísérelték a Dolfus- sal szembeni ellentállást — talán azért, mert nem volt Kommunista Pártjuk. Nézd a spanyol eseményeket, ahol Mussolini és Hitler nyílt harcot folytat a forradalmi spanyol munkásság ellen, amig a kommunista és szocialista pártok által támogatott francia kormány lezárta a határait és igy akadályozta meg a spanyol munkások támogatását. Nézd Oroszországot, a “munkás hazát” ahol mindazok, akikre húsz éven át esküdtünk, akik Leninnel az orosz forradalom vezérei, hősei voltak; ma mind kivégezve, bebörtönözve, mint árulók, kémek, Japán és Német názi ügynökökként szerepelnek. Ne vitatkozzunk azon, hogy ártatlanok e vagy bűnösök? Mindegy. Mert ami velük és körülöttük történik, a politikai pártok olyan posványát mutatja, hogy riadtan kell meneküljön közelükbül minden olyan munkás, aki tényleg hisz a munkásosztály felszabadulásában. Nézd — vagy inkább ne nézd, az amerikai pártot, de különösen annak magyar csökevényét. Ne nézd, mert csak kétsébee- sés, az undor fog el téged, engem és mindannyiunkat, akik valamikor közéjük tartoztunk. De hol is van a Kommunista Párt? Sehol! Beolvadt »becsúszott a különböző polgári pártokba és az AFofL. régi taktikája szerint, “munkásbarát” politikusokat ajánlgat a szavazónak megválasztásra. Keresd a mostani választásoknál, a mostani kámpányban a kommunista jelölteket, a párt platformot. Nincsen sehol. Nincsen mert megszűntek, felolvadtak a polgári pártokba, az “egységfrontban”. Ott kötötték meg az egységfrontot az egyleti basákkal és az egyházak papjaival. Hiába méltatlankodsz Gold testvér, “hogy nincs egységfront a fasizmus ellen”. Te jól ismered a vezéreidet, ha ma még nem is mered megrajzolni az igazi fényképeiket. Te tudod jól, hogy ők nem akarnak nem is tudnak egységfrontot teremteni a munkások között, ők egyet akarnak: amit a konkurens cég, amit a Himlerek. Megnyuz- ni és kiárusítani a hiszékeny prolit. A munkások bőrén a munkásság hiszékenységéből megélni. Egységfront nincs! De van “egységfront napilap” mely körül óriási harcok dúlnak az állásokért, a munkátlan megélhetésért. Akik ebben a harcban lecsúsznak de “jó fiuk” maradnak, azokat mint “Írókat és művészeket” a polgári politikusok segítségével elhelyezik a legjobAzt mondja a magyar közmondás “Csak sokáig kell élni, hogy a rég hitt dolgok ellenkezőjéről bizonyosodjék meg az ember”. Úgy gondolom ez történt azokkal is akik olvasták a win- nipegi magyar reakció szócsövét, a Kanadai Magyar Újságot. Nem azért, mintha valami feltűnő változás vagy politikai pálfordulás volna észlelhető nála, no nem, az olyan ma is, mint volt tiz évvel ezelőtt, reakciós. Egészen más ok miatt adott érte pénzt még az is aki soha ezt ezelőtt nem tette. Egy hir miatt, mely arról szól, hogy a Calgari magyarok egy koncert keretében uj papot fogadtak hajlékukba. Hogy mennyiben szolgált, vagy fog rászolgálni a “tiszte- letes” ezen megtiszteltetésre azt én nem vitatom most, hanem a hódolatokat akarom bemutatni az érdekelt munkástársaimnak. üdvözölték az uj lelkészt. így arja a “Kuvasz” július 19-iki száma a következő szervezetek: a Canadian Hunagrian Club, a Farmer és Munkás Club, a Petőfi Ifjúsági csoport, a Demokratikus Front és a Független Be- tegsegélyző Szövetség kiküldöttei. Ti Calgary és mondhatom egész Alberta magyar robotosai proletárjai, akik egy évtizeden keresztül jártunk a Munkás Club-ba tudom egy cseppet sem ütközik közülünk meg senki a fent nevezett első helyen szereplő reakciós club ilyentén való viselkedése miatt, mert tudjuk, ismerjük célját és vezetőik hovatartozandóságát. így illő is tőlük, ha üdvözölték “pásztorukat”. De most jön a java! Mit keresett ott a másik négy? mely ugyan kicsi hijjával egy és ugyanaz. Mi keresni valója van egy vezetőségi létszámra összezsugorodott munkás és stb. Club-nak olyan környezetben ahol nem valódi munkás érdekekért folyik a harc? Viszont, ban fizetett W.P.A. munkákra. De ha nem maradnak “jó” fiuk, akkor kinevezik őket eretnekeknek, “trotzkyistáknak” vagy másnak és elkergetik i vályútól. Nincsen egységfront — de még megvan az “egységfont” napilap. Ám amint én látom a helyzetet, ez a napilap rövidesen bedöglik a munkások undora és közönye miatt és kimúlása által megszabadul a magyar munkásság egy olyan kellemetlen tehertől, melyet a lap és a belőle élő kitartottak eltartása jelentett nekik. Ki fog alakulni az egységfront, nem velük, de náluk nélkül és machinációjuk ellenére. A BÉRMUNKÁSOK EGYSÉGFRONTJA. Sőt meg is van már régen, kialakult, létező, működő szervezet formájában, ahová CSAKIS BÉRMUNKÁSOK TARTOZHATNAK. Olyan bérmunkások, akik vallják, hiszik és hirdetik, hogy “ a munkásosztály és a tőkés osztály között semmi közösség nincsen”. Hogy “e két osztály komi szüksége van egy reakciós gyülekezetnek azokra kikről tudva van, hogy alig pár évvel előbb kutya-macska módjára ál- tak szemben egymással. “Mi ugylátjuk” ti már az ördöggel is szövetkeznétek, de kétkedünk, hogy ő szövetkezne veletek. Igaz, Lenin azt mondta “Még az ördöggel is szövetkeznünk kell” de, higyje el bárki ő ezt másképpen értelmezte, mint csinálják egyesek napjainkban. És most azt kérdjük, milyen jogi alapon mondjátok nekünk romboló, fasiszta, Trotskyista? Ha mi azok vagyunk, hát akkor ti kik vagytok? a fasizmus szállás csinálói. Lepaktáltatok papokkal, ügyvédekkel, lecsúszott intellektu- elekkel, akik az első “chance” alkalmával eladják a proletári- átust. Láttuk 1919-ben milyen hasznos munkát végeztek a forradalom vívmányait megtartani kész szervezett tömegekkel szemben. Pl. hogyan basáskod- kodtak, a néppel ezek az “urak” mikor azok bizalmukat helyezték beléjük, olyan bátrak voltak hogy még a forradalmi Kormányzó Tanács rendeletéit is sokszor sutba dobták. Vagy kik hirdették a közös lakás, közös fele . . . rendszert, mint a kom- mün alaptörvényét? A munkásosztály nem szorul rájuk. Még akkor sem, ha netán minden ezer közül akad egy igaz. Saját magának kell és fogja magát fleszabaditani, mert ez történelmi hivatása, senki és semmiféle más “Kaszt” erre nem hivatott, még akkor sem ha az a nevezett középosztály is elnyomott ,mert egyben elnyomó is. Két osztály van. Ez pedig a bérért, saját erejüket mint egyedüli tulajdonukat eladók osztálya, a másik, a kizsákmányolok osztálya melyhez a “segédeszközök” mint elnyomók, hozzá vagyis egy osztályba soroztainak. Ilyenek vagyunk mi, s ezt valljuk és hirdetjük uton-utfézött küzdelemnek kell folyni mindaddig, amig a munkásosztály birtokába veszi a termelő eszközöket és MEGSZÜNTETI A BÉRRENDSZERT”. Gold testvér még csak néhány mondatot küldök hozzád befejezésül: ne kísérletezz, ne reménykedj ... Az a hulla, melynek neve Kommunista Párt volt — olyan stádiumban van a rothadásnak, hogy életre soha többé nem galvanizálható. A munkásosztály felszabadulási küzdelmében nem jöhet többé számításba. Ne várj te is, — úgy mint én — tiz esztendeig. Hisz te még fiatal vagy. Egy merész bátor mozdulattal vágd le magad a politikai köldökzsinórról és csatlakozz az IWW.-hoz. Ez által a magad részéről megoldottad az egységfrontot és azután hozzá láthatsz, hogy megoldani segíts munkástársaid részére is. Küldöm késszoritásomat ismeretlenül és hiszem, hogy te is harcos katonája leszel az ipari felszabadulás küzdelmének. Kovács Ernő. len, s nincs mit megbánnunk, mert mi vagyunk a helyes utón, mi ma is azt valljuk amit ezelőtt évekkel ,s nem megyünk “tisztelegni” se ma ,sem ezelőtt, de ezután sem. Még akkor sem tettük, mikor több ok és kényszer volt rá. Egyrészről azért megbocsját- ható, — valamikor a “Pesti Népszava” szokta írni temetési alkalmakkor a következőket: “Meghalt N. N. elvtárs, S. S. búcsúztatta, pap a temetésen nem okvetlenkedett. Az pedig csak egy szoc. dem. volt. Mégis elvtársak búcsúztatták. Azóta fordult a világ, ma a komunisták másként tesznek, ők már előre megrendelik, talán azért, hogy legyen ki elbu- csuztassa őket, mert a proletá- riátus már elbúcsúzott tőlük. Egy Bérmunkás. Martin győzött Nagy huzavona után, mely hetekig magáravonva tartotta a detroiti munkások Hegyeimét, véget ért az Autó Unió alvezé- reinek tárgyallása és mint várni lehetett, az alvezérek kizárásával ért véget. Sok szennyest mostak ki a tárgyallások alatt. Egymást, grafteléssel és kommunistásko- dással vádolták meg vádlók és vádlottak egyaránt. Franken- steinék a védelmet azzal próbálták megfordítani, hogy dokumentumokat mutattak be Martin ellen, melyben a mindenki által tudott — nagy titkot — Jay Lovestone suba alatti befolyását és Martinnal való barátságát bizonyították. Az alvezérek előre elvoltak Ítélve és a bizonyítékok bár nem használtak a nyeregbe maradiaknak, őket meg nem menthették. Most, hogy meghozták ellenük az ítéletet, mindenki kíváncsian lesi a következő lépést. Ml IGY LÁTJUK CANADAI RIPORT
