Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-12-31 / 1039. szám
1938 december 31. BÉRMUNKÁS 5 oldal Vércseppekkel van az . /W történelme megírva-------------- <s> SZEMELVÉNYEK AZ I.W.W. TÖRTÉNELMÉBŐL Az IWW 1905 junius havában történt megalakítása óta — az IWW léte és növekedése, munkálkodása ellen valóságos inkvizíciót léptettek életbe a tó'késosztály haramiái. — Irta: VASZKó GYÖRGY — A nagy gyárosok szövetsége, a hatalomban levő állami és szövetségi hatóságok által az IWW állandó üldözés tárgya volt. Nemcsak ezek, hanem a munkások nyakán élősködő politikai pártok demagóg fék érj ei- nek is állandó kereszttüzében álltunk és állunk ma is. Az IWW megszületése óta állandó harcban áll a tőkésosztállyal szemben, mint forradalmi ipari szervezet. A szervezet célja, a bérrabszolgaság megszüntetése és a termelők, vagyis a bérmunkások helyzetének javítása, hogy a bérmunkás is emberhez méltó életet élhessen. Ebből kifolyólag, a kapitalizmus hadat üzent az IWW-nak és az IWW7' állandó guerilla harcban áll a tőke hatalmasaival szemben, akiket a polgári elemek, politikai pártok, fehér, vörös és fekete kukacai is támogatnak. Ezen harcokból kívánok bemutatni a Bérmunkás olvasó táborának egynéhányat. 1907-ben Skowhegen Main" ben, 300 szövőipari munkás lépett sztrájkba, mert a szervezet aktiv tagjait a munkáltatók el- bocsájtották. A sztrájk négy hétig tartott, mely a munkások teljes győzelmével végződött. John Golden, az United Textile Workers (AFL) elnöke, megpróbálta letörni a sztrájkot olyként, hogy sztrájktörőkkel látta el a gyárat. Oregon, Wash, és British Columbia államokban, hosszú évek óta, a hires lumber jackek sztrájkjaiban, az IWW viszi a szerepet, ahol a lumber truszt az AFofL-el, valamint a gun- manek, a sheriffek és mindenre kapható pribékekkel kell állandóan fentartani a harcot a rémuralom alatt. A tőkének a brutalitásra berendezett területén, ahol állandóan véres eseményekkel gazdagítják az osztályharc történelmét e küzdelmek közepette, fokról-fokra állandó engedményeket kierőszakolva, reformokat és nagyobb darab kenyeret csikarnak ki a lumber- tröszttől, akik fenevadakkal veszik magukat körül. Az IWW ellenőrzése alatt, Goldfield, California, a szervezet a tevékenység tekintetében oly magas fokra jutott, amilyenre még más munkásszervezet előtte soha. Ezelőtt, a munkáltatók még sohasem találták magukat munkásbizottságokkal szembe. A szervezet határozta és szabta meg a munkabéreket és a munkaidő hosszát is. A titkár e szabályokat a szervezet helyiségében kifüggesztette és ez iett a TÖRVÉNY! A munkáltatók arra kényszerültek, hogy maguk keressék fel a munkások bizottságát tárgyalás céljából. McKeesrockson (Penna.) júliusban (1909) vette kezdetét a Pressed Steel Car Co. munkásainak nagy sztrájkja, amelyben 800 munkás vett részt. A sztrájkolok, tizenhat különböző nyelvet beszéltek és tizenhat nemzethez tartoztak. E sztrájk 11 hétig tartott. A munkáltatók állami segélyért folyamodtak és a pennsylvániai állami kozákokat ki is küldték a sztrájkolok ellen. Azok megkísérelték a munkásokat munkába visszakorbácsolni. Ezek a kozákok ismertek még manapság is és brutalitásukról híresek. Fennállásuk óta, Pennsylvania állam, minden sztrájkját vérbe fojtották. A mckeesrocksi beavatkozásukat is brutalitással kezdték. Egy alkalommal, egy kozák megölt egy sztrájkolót. Erre a sztrájkbizottság figyelmeztette a kozákok vezérét, hogy minden egyes sztrájkoló életéért egy kozáknak fog kelleni életével fizetnie és életért, életet vesznek, ha a kozákok a gyolkossá- gokkal fel nem hagynak. A sztrájkolok be is tartották szavukat és a legközelebbi kozáktámadás alkalmával, többen ott hagyták életüket és sérültek meg az ütközetben. Az uccákról a kozákoknak a gyárterületre kellett, hogy meneküljenek. A halottak száma egyenlő volt mindkét részről és a munkások közül k.b. ötvenen sebesültek meg. Amióta a kozákok abban az államban működnek, ez volt az első eset, hogy meghátráltak. A mckeesrocksi sztrájk is a sztrájkoló munkások teljes győzelmével ért véget. Spokane, Washington, 1909 november másodikén kezdte meg a rendőrség, az IWW szó- nokainek letartóztatását az uc- cai gyűléseken. A szervezet csoportjai megkezdték a harcot a szólásszabadságért, mely harc 1910 március elsejéig tartott. Ekkor törvényesítette az IWW, az uccai beszélés jogát, melyet azóta is gyakorol. A szólásszabadsági harcban, 500 férfi és nő került a börtönbe. Az elfo- gottak közül mintegy kétszázan éhségsztrájkba léptek. Az éhségsztrájkot 11 és 13 napon át folytatták. A harcban négyen veszítették életüket és minden redőri brutalitás ellenére is győzelmes befejezést nyert a szólásszabadsági küzdelem. Lytton, B. C. 1912-ben a vasútépítő munkások hét hónapig voltak sztrájkban, kiknek száma 5000 volt ,ebből 300 lett letartóztatva, 200 lett elitélve és több hónapra elzárva. Julius 7-én 1912-ben Galloway Lumber Co. őrsége megtámadott egy munkásgyülést, mely Grabow, La. országutján volt megtartva. Három munkás esett el és 40 megsebesült és 65 tag lett letartóztatva. Lawrence, Mass.-i Local Union 20. szövőmunkások sztrájkja; a sztrájkolok száma 29,000, ezekből lelett tartóztatva 333 és ebből 320 munkás meglett pénzbírságává 1-1000 dollárig és ellettek ítélve több mint egy évi fogházra. Paterson, N. J.-ben lefolyt selyemgyári munkások harcában 1900 munkástársunkat zártak börtönbe minden vád és ok nélkül. A vilgháboru kitörésekor, az egész ország háborús hisztéria nyomása alatt élt és úgyszólván tomboló kéjjel hurráztak a háborús őrületnek; az IWW volt az egyetlen munkásszervezet, mely tiltakozását fejezte ki a háborús hisztéria ellen. Az IWW volt az egyetlen munkásszervezet, amelyik a háborús őrület közepette merte használni a sztrájk jogát és ebből kifolyólag a legüldözöttebb szervezet volt az egész országban. Ezen háborús hisztéria hozta magával a törvénytelen raide- ket, lapjainkat beszüntették és elkobozták, tagjainkat meglincselték a 100%-os hazafiak, szervezetünket törvényen kívül helyezték. A chicagói nagy per 1917 nyarán, ahol Landis biró 117 aktiv és vezető tagot ítélt el 1-20 évig terjedő büntetésre; csupán csak azért mert az IWW tagjai voltak. Az osztályharc mezején nagyon sok jó harcosunk lett a tőkés osztály tomboló haragjának az áldozata. Csak egy néhányat a sok közül. Joseph Mihalichot egy hazafias polgárokból álló csőcselék agyonlőtte. Michael Hoeyt, San-Diegoban, a szólásszabadságérti küzdelemben verték agyon a hazafias polgárok. Samuel Chint úgy megverték a Washington állambeli Spoka- ne-i börtönben, hogy belehalt a sérüléseibe. Joseph Hillstromot az IWW fenkölt lelkű hallhatatlan költőjét a Salt-Lake City fegyházban “törvényesen” agyonlőtték. Anna Lopezat szövőgyári munkásnőt a Lawrenceban lefolyt sztrájk alkalmával lőtték agyon és vele együtt még két másik munkástársat. Két IWW tagunkat Ketchikan, Alaskában robogó automobilhoz kötöttek és hosszú kötélen úgy vonszolták őket, mig szegény testük alaktalan hus- tömeggé nem zúzódott. Iványi Józsefet, Cleveland- ban lelőtték és fejét széjjel verték a május 1-ei tüntetés alkalmával. Frank H. Meyers munkástársunkat a Washington állambeli North Jakumaban kát- rányozták és fóliázták meg az előkelő hazafias polgárok. Ugyanezt tették D. S. Dietz munkástársunkkal Sedro Woo- leyben a deszka tröszt vérebei, valamint John L. Metzennel az IWW ügyvédjével Stenton, Ill.- ban. Tulsa, Oklahomában, bankárokból és más üzletemberekből álló, álig felfegyverzett aljas banda az IWW 17 tagját megkötözve automobilokra rakták, a városból kivitték, véresre korbácsolták, véres testükre forró szurkot öntve, tollal behintették. E gaztettet megtetézték azzal, hogy 17 agyongyötört embert ruhátlanul, étien, szom- jan a sivatagba hajszolták. Besbee, Arizonában 1164 rézbányászt, közöttük számos tagunkat és nagyrészt barátainkat otthonaikban összefogtak, vasúti teher kocsikra raktak és a Columbus, new-mexicoi pusztaságba száműzték, ahol nagy nélkülözés közepette kellett hónapokat tölteniük, mig otthonaikba visszatérhettek. Red-Lodge, Montanában egy tagunkat lakásából hurcoltak ki, a sikoltozó felesége és gyermekei előtt összeverték és felakasztották a szénbárók gun- menjei. John Avillatt, Franklin New- Jerseyben az IWW tagját világos nappal a rendőrfőnök elfogta és egy csomó üzletemberből álló csoport kíséretében kivitte az erdőbe és ott felakasztotta s mikor már halálán volt, levette a fáról s mindnyájan neki estek (Folytatás a 8-ik oldalon) ELVINYILATKOZA7 A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal ködekeik »annak E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit •legóvni csakis olvkép felépített szervezettel lehet, melynek^ minden az >gv iparban — vagy ha kell. valamennyi iparban —_ dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala- -.eU-ik osztályában, igv az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helvett: “Tisztességes napibért tisztességes napi —unkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom énitiiik p -á*z! t ó keretein belli* Ne marad ion magyar ház Bérmunkás Naptár nélkül
