Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)

1938-12-24 / 1038. szám

1938 december 24. BÉRMUNKÁS 7 oldal IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipar! Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése Ut az ipari demokráciához MELYIK A CÉLRAVEZETŐBB ESZKÖZ A KETTŐ KÖZÜL, A MUNKÁSOSZTÁLY SZÁMÁRA GAZDASÁGI VAGY POLITIKAI HARC? A mai válságos időben, a háborús hangulat atmoszférájá­ban, sok szó esik a demokráciáról. Mindenki vitatja, hányja-ve- ti, tagadja, vagy elhiszi annak létezését. Keresi a hozzávezető utat. Természetes sokan tagadják létezését a jelen gazdasági rendszerben, s szerintük nincs demokrácia a munka hadserege számára napjainkban. Mások vannak, kik máris tud­nak olyan országokat, ahol egész, vagy fél demokráciák lé­teznek, vagyis gyakorlatban vannak. Melyik állitás helyes? A dol­gozók nagytöbbsége azon az ál­lásponton van, hogy olyan de­mokrácia, mely neki, vagyis a bérért dolgozóknak teljes sza­badságot és jólétet nyújtana ez a fajta demokrácia nincs még sehol a világon, igy egyenest el­keli fogadnia, hogy nincs igazi demokrácia, ha munkások va­gyunk és a saját szempontunk­ból kell azt bírálni. Tehát nincs még, de lehet igazi demokrácia. Tudjuk azt, hogy egyszer el­keli jutni, a munkáosztálynak az igazi demokráciához, a hely­zete kényszerűsége folytán. Ezt legnagyobb része a tömegeknek és azok vezetőinek el is ismeri, de a célhoz vezető utat és alkal­mazható eszközök megválasztá­sában a vélemények eltérőek. Vannak, kik a proletáriátus fel- szabadulásáért vívott harcot gazdasági kérdésnek tekintik és azt ajálják a munkásosztály tagjainak, hogy ugyan azon eszközökkel kell érte harcolni, vagyis a “direktakciót” hirde­tik. Vannak ellenben, kik a poli­tikát tartják alkalmas eszköz­nek, arra, hogy a proletáriátus eljusson céljához, az igazi de­mokráciához. Van még más fajta ajánlat is, de mivel a fen­tebb említett kettő, a gazdasá­gi eszközt és a politikai eszközt ajánlók nézete csatázik egymás­sal és mivel ezen két nézet számbeli tulysulyban van, igy vegyük bonckés alá ezen két né­zet helyes vagy helytelen olda­lait. Akik a gazdasági megoldást ajálják, azt mondják, hogy a politika nem szükséges a mun­kásosztály, a bérért dolgozók felszabadulásáért vívott harc­ban, mert a közmondás szerint “más szájával nem lakik jól senki”, pedig a parlamentbe, beválasztott képviselőre bízott ügy ahoz hasonló. Azt mondják, ha a bérért dol­gozók tömege hozzáfog egy olyan szervezet keretein belül tömörülni, hol szabad a kritika és nem a vezérimádat a kötele­ző tan, akkor elindulunk az iga­zi demokrácia felé. Ha a mun­kásosztály megtanulja, hogy csak úgy szabadulhat meg az átkos bérrendszertől, ha nem másokra (politikusokra) bízza hanem saját maga néz dolgai után. Most nézzük meg mivel 4----------------------------------------­támasztja alá nézetét a politi­kai hangadók csoportja. Azt állítják, hogy a tőkés osztály politikája ellen politiká­val kell harcolni és hozzáteszik, hogy ehhez meg kell nyerni a középosztályt is, s tudja az ég hány átmenet} korszakot, vagy rendszert helyeznek kilátásba mig eljutnak a demokráciához. Ezen téves állításokra, elég volna az a magyar közmondás, hogy az “urak huncutsága” de mivel ez kevés a politika imá­dóinak meggyőzésére, vegyük sorrendbe a munkásosztályt ért múltat, jelent és jövőjét illető­leg. Tudjuk, hogy a politikát, (mely szerintem és azt hiszem minden nincstelen proletár sze­rint bolonditást jelent) azok ta­lálták ki, akik avval, illetve an­nak alkalmazásával minket munkásokat elnyomnak, tehát olyan dolog, amire nekünk munkásoknak szükségünk nincs mert saját létünk biztosítására, a napi betevő falat megszerzé­sére, fizikai és szellemi erőnket kell használjunk. De, hogy a politika, mint esz­köz, a proletáriátus felszabadu­lási harcában, mennyire ha­szontalan valami és milyen ká­ros a bérért dolgozóknak a poli­tikát használni, vagy benne bíz­ni, erre elég példa áll előttünk. Tudjuk azt, hogy a politika al­kalmazása választások utján, vagyis parlamenti képviselteté- sen keresztül történik. Láttuk már, s nap-nap után látjuk, milyen eredményeket ért el és ér el ma is a munkás- osztály, a kenyérért és demok­ráciáért vívott harcaiban és nemzetközi céljainak elérésé­ben. Erre egy nagyon aktuális példa a többek között a francia munkások harca, a negyven órás heti munkaidőért, melyet a töke meg akar hosszabbítani az átkos profit érdekében. Tud­juk azt is, hogy mikor a “nép­kormány” létre jött, nyolcvan és egy néhány “munkásképvise­lő” szintén beült a bársonyszék­be. Ezek az urak ott politizál­nak, közbe a tőke a sztrájkoló hajósok harcát úgy veri le, hogy tengerész katonákat tesz he­lyükre, kik katonai büntető tör­vény alá tartoznak. Közben a munkás politikusok, csendben emésztenek. Vagy a másik, mikor a be- nemavatkozási paktum, a Spa­nyol nép ellen létre jött, mely egyszerű szavakkal kifejezve, éhenhalásra kárhoztatást jelen­tett, mit tett a parlamenti mun­kás frakció az ellen, hogy a blo­kád a Spanyol proletáriátus el­len létre ne jöjjön? Még ha akart volna, sem tehetett volna semmit. Tudták is ezt, és az “egység érdekében” nem is til­takoztak, mondván — ne, hogy szakadás történjen. Úgyis mondták, hogy a demokrácia vívmányainak érdekében kellett hallgatni. Noha a francia, vagy bármelyik tőkés, nap-nap után rúgja fel a demokráciát s köz­ben tovább folyik a politika. Pe­dig akár a francia, spanyol, vagy bármelyik ország proletá- riátusa, minden megmozdulása a rövidebb munka napért, vagy a magasabb bérért stb., mindig a demokráciáért folyó harcai van összefüggésben. És mit használ ezen harcában a mun­kásosztálynak a politika alkal­mazása? Használ-e valamit a parlamenti képviseltetés ? Ugye semmit. Tehát láthatjuk, meny­nyire téves a munkásosztály politikásdi játéka. Vagy vegyük ezen földrészt, ahol mi élünk, van itt sok féle-fajta kormány és jelszó. Itt még ma nincs há­ború és úgy a tőkések és sajnos még a proletáriátus sorai kö­zött is akad, aki elhiszi, hogy a politika segit a mi sorsunkon, vagyis a munkásosztálynak a demokráciáért vivott küzdelmé­ben. Itt ma “legális” minden párt, bent ülnek a munkáskép­viselők az egyes tartományi parlamentekben és városi kép- viselőtestületekeben (city coun­cil) és mit látunk, milyen roha­mos léptekben halad a munkás- osztály, a demokrácia felé? A munkanélküliség éppen olyan számú tömeget érint, mint ez­előtt évekkel, a segély mindig kevesebb lesz, a szükségleti cik­kek árai folyton emelkednek. Évekkel ezelőtt még komoly akciókkal követelte a “munkát vagy segélyt” a rászoruló proli, s kellett adni valamit, ma rá­van bízva a politikus képvise­lőkre és város atyákra, a proli meg szédeleghet az ucca porá­ban éhesen. “No de nem baj bent vannak, akik értünk har­colnak” mondják a politikusok. Tehát, akik már elfelejtették, amit hirdettek és talán hitték is amit Engels mondott, hogy “a szavazólista a proletárnak jó, hogy megválassza, hogy a következő öt évben ki nyomja el”, akkor a saját jól felfogott éredekünkben vizsgáljuk az ese­ményeket, és ha szigorú mun­kásszempontból akarjuk bírál­ni, könnyen rájövünk arra, riogy a politika nem alkalmas, mint eszköz a munkásosztály­nak, a demokráciáért vivott harcában. Tehát más utat, módot kell keresni, melyen a munkásosz­tály eljuthat az igazi demokrá­ciához. Ez az ut pedig a GAZ­DASÁGI UT, mely annyit je­lent, hogy ott, ahol van, ahol dolgozik a munkás próbálja megoldani gazdasági gondjait, a kenyérgondokat és soha se bízza azt másokra, pláne parla­menti politikusokra. Tanulja meg, hogy ne mások vezetésére szoruljon, azokéra kik vele nem éreznek ,akik a bársonyszék pu­ha párnáját használják megél­hetésük biztosítására. Tanulja meg ellenőrizni önmagát és munkástársát, mert rávan szo­rulva ,mivel csak tömegerő és szolidaritás segíthet, az egyéni akció soha. Tanulja meg a munkás, hogy csak a tettek beszélnek és nem a politika. Ezeket kell megtanulnunk. Akkor ha akarunk ha merünk, eljutunk az igazi demokráciá­hoz, a földön lakó emberek Vi­lágszabadságához ! Egy canadai bérmunkás. December 17-ig befolyt előfizetések: F. Szüch, So. Bend ............... 5 Z. Révész, L. Angeles ......... 2 A. Keresztesy, Pittsburgh .... 3 D. Rosenthal, Phila ...............11 Anna Kovách, Detroit ......... 7 G. Vaszkó, New York ........... 1 J. Zára, Chicago..................... 1 P. Hering, Buffalo ..............11 M. Vlasits, New York .......... 6 Ch. Dutzman, Windber ......... 1 J. Klokich, Akron ................. 1 Mrs. J. Takács, Clev................ 1 J. Laky, Canada ..................... 1 J. Kish, Canada ..................... 1 A. Alakszay, Akron ............... 2 J. Vizi, Akron ....................... 2 J. Nyers útról .......................24 G. Pallagi, Newark ............... 1 A. Pelei, Trenton ................... 1 M. Danka, Cleveland ............. 3 L. Lakatos, Canada ............... 1 M. Fekete ,Coraopolis ........... 1 M. Földi, Detroit ................... 1 B. Farkas, Cleveland ........... 1 J. Herold, Bridgeport ........ 2 J. Repman, Detroit ............... 1 G. Bakos, Los Angeles ......... 3 St. Ihász, Brunswick ............. 4 L. Török, Canada ................. 1 St. Győrfi, Chicago ............... 2 D. Hido, Cleveland .................. 1 L. Birtalan, Cleveland ........... 1 A. Kucher, Pittsburgh ......... 2 S. Kecskés, Ferndale ........... 1 J. Havel, Garfield ................. 1 J. Vanno, Zeigler ................. 1 G. Horváth, Mt. Clemens __ 1 M. Homer, Bellaire................. 1 J. Poznan, Youngstown ....... 1 J. Steh, Canada ................... 1 J. Nyirán .Cleveland ............. 1 J. Mácsay, Detroit ................. 1 M. Pilcsuk, Cleveland ........... 1 Wm. Kovács, Harrisburgh .... 1 G. Petrovics, Detroit ............ 1 A. Székely, Cleveland .......... 2 A. Szokola, Miami ............... 1 B. Gellen, Brunswick ........... 2 A. Wiener, útról ................... 5 J. Kozsány, Saratoga ........... 2 Sam. Illés, Detroit ............. 1 A. Schwartz, New York ....... 1 Stó Vizi, Detroit ................... 2 S. Cika, Grant Town ........... 1 Wm. Munkácsy, Bethlehem 5 J. Nemes, Canada ................. 1 Az osztályharc fogjai részére a Bérmunkáson keresztül: M. Homer, Bellaire ......... 1.25 A. Péntek, Cleveland ....... 1.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 3.00 J. Simon, Burbanks ......... 1.00 L. Ürge, Burbanks ........... 1.00

Next

/
Thumbnails
Contents