Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)

1938-12-24 / 1038. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1938 december 24. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE L W. W. Előfizetni árak: Subscription Rates: “'gy évre .................. $2.00 One Year____________$2.00 félévre ................ 1.00 Six Months_________ 1.00 Egyes szárn -ca ____ 5c Single Copy________ 5c _____Csomagos rendelésnél- 3c Bundle Orders _____ 3c_____ Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland. O. Entered as seccjid-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD <*@»42 A kalandorok és áldozataik (P) Józan ember ha nem is tartja magát öntudatosnak, de amikor saját egyéni érdekéről van szó, önállóan tud gondolkodni és cselekedni. Azok az elemek pedig, akik saját magukról azt hiszik, hogy az öntudatos munkások közé tartoznak, legkönnyebben esnek a kalandorok áldozatául és olyan tévesztőbe keverednek, amelyből nem találnak kivezető utat. Ha az amerikai magyar munkásmoz­galmat vesszük bírálat tárgyává, akkor megtaláljuk bizonyíté­kát annak, hogy igenis vannak kalandorok, akik kitudják hasz­nálni a konjukturát saját egyéni céljaikra. De ugyanakkor a másik oldalon megtaláljuk a kalandorok áldozatait is, akik vakon hisznek abban, hogy helyes utón jár­nak. Nem veszik észre, a körülöttük történő eseményeket, — azt meg különösen nem, hogy a munkásosztály jóhiszeműségéből so­kak megélhetést biztosítanak a saját részükre. A kalandorok, akik ismerik a munkások gyengeségét és már látják, hogy a talaj csuszamlós a talpuk alatt, ha továbbra is megakarják tartani pozíciójukat, akkor irányt kell változtí\ii és ha a szükség ugykivánja még elvet is. Az amerikai magyar munkásmozgalom sok viszontagságon ment keresztül, — de különösen az a csoportja, ahol mindig akadt alkalom egynéhány kalandornak, hogy megélhetéshez jus­son. Ilyen kálvárián ment keresztül a politikai mozgalom, ame­lyet még mindig azok az elemek tartanak életben, akik sohasem tudtak önnállóan gondolkozni, de még kevésbé önállóan csele­kedni. Lapozzunk az amerikai munkásmozgalom történetében és ha csak egy kicsit is tudunk gondolkozni, akkor arcunk elpirul annak tudatában, hogy semmisem könnyebb, mint befolyásolni azokat az elemeket, akik ugyan hosszú időkön keresztül fentar- tói voltak a pártmozgalomnak, de nem hogy osztálytudatos for­radalmárokká váltak, hanem még józanul gondolkozni sem ta­nultak meg. Évekkel ezelőtt, amikor azt próbáltuk bizonyítani, hogy a Szocialista Párt nem képviselheti a munkásosztályt, mivel a vezérek, akik abból megélhetést kovácsoltak, azt állítot­ták, hogy egyedüli mód a munkásosztály felszabadítására, a párt erősítése, ezek a jóhiszemű munkások tapsoltak és minden erejükkel igyekeztek a pártot fentartani és a vezéreket eltartani. Amikor azután a világháború bebizonyította a forradalmi ipari unionisták igazát, hogy a Szocialista pártok nem képviselik a fel­törekvő munkásosztály érdekeit, ekkor került azután a Szoci­alista párt a lázongó tagság ítélete elé. A Szocialista párt (S.P.) tagság nélkül nem tudott tovább létezni, mivel tagjai úgy szét­szaladtak, mint a juhász nélküli bárányok. Igen ám, de ez az eset legközelebbről érintette azokat, akik a Szocialista pártból szépen megéltek. Mit volt mit tenni, uj pártot kellett alakítani, így jött létre a kommunisták mozgalma. Ez az eset természete­sen érintette a magyar frakciót is. Ugyan azok a vezérek, akik még tegnap a Szocialista párt alkalmazottjai voltak, holnapra már kiforrott kommunisták lettek, mert megélhetésük igy dik­tálta. Árulással vádolták azt a pártot, amelynek tegnap még ők voltak a vezérei. Természetesen ez tetszett a fölkevert tagságnak és ők is szajkómódjára kigyót-békát kiabáltak arra a pártra, amelynek még csak tegnap fentartói voltak. így történt lapjukkal is a még tegnap S.P. “Előre” holnapra már kommunista, de mivel sok volt az eszkimó és kevés a fóka az “Előre” megfulladt a sok eszkimó hurokja alatt (értsétek alatta a papirpanamát). Természetesen a vakon hívőknek fájt nagyon az “Előre” kimúlása és elhitték, hogy a kapitalista osz­tály elleni szókimondása küldte a sírjába. Hamar gyűjtést kel­lett! Rendezni az “Uj Előre” megindítására. A gyűjtés sikerült és ahelyett, hogy a hiszékeny elvtársak rákoppintottak volna a kalandorok fejére és mondták volna ne tovább — inkább tovább áldoztak, amig azután az “Uj Előre” is dicstelen elődjének az “Előrének” sorsára jutott. Azok a kalandorok, akik még mindig tudták, hogyan lehet a hiszékeny proletárokat továbbra is fél­revezetni és pozíciójukat továbbra is megtartani, azt hitették el a hívőkkel, hogy az “Uj Előre” túl radikális és nem lehet vele a nagy tömegekhez férkőzni és azokat megnyerni. Egységfront lapra van szükség. Háttérbe kell szorítani a kommunista párt radikalizmusát, akkor lesz nagy tömeg sok olvasó, sok egyházi hirdetés. És ami a legfőbb biztos megélhetés néhány kalandor számára. Már azt kezdtük hinni, a nagy lármára, hogy Amerika ma­gyarsága teljes egészében az egységfront háta megé fog állani (csak az az egy baj volt, hogy nagyon messzire állt hátul) és a kalandorok megélhetése biztosítva lesz. Eljártunk néhány egységfront gyűlésre ahol 150 ezer tag­ságról adtak számot. Ugye jóhiszemű “elvtársak” ti még több­ször hallottátok, hogy a demokratikus szövetségnek 150 ezer tagja van magyar-Am erikában? Ezt a nagy tagságot képviselte a jobb sorsra szenderült “Magyar Világ”. Akkor, amikor a fő-ko- lomposok tele kiabálták egész Amerikát, hogy az egységfront háta megett 150 ezer tagság van és ennek a nagyszámú tagság­nak hivatalos lapja a “Magyar Világ”. Közben pedig az élőzsdi kalandorok már érezték a halott szagot és meghúzták a lélekha­rangot és 150 ezer egységfront harcosnak lábadtak könnyekbe szemei és még annyi tiszteletet sem éreztek, a haldokló “Magyar Világ”-gal szemben, hogy utolsó inekció gyanánt dollárokat küldtek volna megmentésére. ‘Magyar Világ” mehalt 1938.-ban. A néhai — “Magyar Világ” örökségül csak adósságot hagyott hátra, de az adósság még nem volna olyan nagy baj, hanem sok­kal nagyobb baj az, hogy az amerikai magyar “munkásmozga­lom” (?) néhány kalandora állás nélkül maradt, ez pedig nagy baj. Azért kell mostan a magyar munkások között ismét gyűj­tési akciót indítani, hogy egy másik forradalmi lapot (?- amely ugyan szégyenli a kommunista elveket vallani — megindítsanak. Mivel a néhai “Magyar Világ” nevét is sirba vitte, igy a jövendő uj szülöttnek más névről kell gondoskodni. Nevet leg­könnyebb találni, hiszen már van is, “Magyar Jövő” csak most gyámok ($) kellenek az újszülött életbe tartásához. Most csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy azok az “elvtár­sak” akik az “Előrét” és “Uj Előrét” meggyőződésből 30 éven keresztül fentartották, hogy egy minden elvből kivetkőzött lap­ért fognak-e tudni tovább áldoztatot hozni? Nem-e gondolnak ezek a magyar munkások arra, hogy egy ilyen lap — nem lehet a forradalmi munkásoknak szellemi irá­nyítója. Nem-e gondolnak arra, hogy egy forradalmi munkás­lap háta megett egy forradalmi szervezetnek kell állni, amely irányt szab a lapnak? Vagy őszintén kérdezzük azokat a jóhiszemű és magukat forradalmároknak nevező egyénektől, hogy egy polgári lap fen- tartásáért érdemes olyan áldozatot hozni, amilyent egy ilyen lap fen tartása megkíván? Magyar munkások, miből akartok tanulni? Mivel akarjátok az indiferens embert felvilágosítani, ha áldozataitok árán egy polgári posványba sülyedt lapot akartok fentartani. Gondolkod­jatok és keressetek utat és modot arra, hogy megmaradhassatok a forradalmi munkásság táborában és ha másképen nem teheti- tek, hagyjátok faképnél a kalandor jellemű vezéreket és lépjetek egységfrontra a már forradalmi alapon megszervezett munká­sokkal, akkor legalább egy lépéssel előbbre viszitek a munkás- osztály nagy ügyét.______________________ NÉPGYÜLÉS PHILÁBAN Hosszú idő óta várt és égető­en szükséges munkásmozgalmi előadásban volt része a Philai munkásságnak, abból az alka­lomból, hogy Wiener munkás­társ szervezői útjában néhány napot itt töltött közöttünk. December 5-én, hétfőn estére hívtuk egybe munkástársainkat, hogy szem és fültanui lehessünk egy olyan előadásnak, amely még az “öreg csontoknak” is feltétlen szükséges. Első kézből kaptunk: Az európai események és a mun­kásmozgalom, címen egy oksze­rű és tanulságos előadást. Rost munkástárs kevéssel 8 óra után üdvözli a szép számmal egybegyűlteket és kiemeli, hogy mennyire fontos és szükséges a mai európai állapotok tökéletes ismertetése, amelynek okai és előidézőit Wiener munkástárs fogja ismertetni. Wiener mtárs több mint más­fél órás előadásban mélyen alá- nyul az európai események oka­inak, nem a felszínen úszó, lát­szó dolgokat ,hanem a mélyen fekvő gazdasági erőket tárja elénk, melyeknek a mai európai helyzet az eredménye. Az európai munkásság még a világháború óta nem tanulta meg, hogy az államháztartás lefoglalása időpazarlás, min­den eredmény nélkül és a politi­kai és szakszervezetek — erőt­len és képtelen — szervezeti for­mákkal képtelenek a társada­lom átformálására. Azt a csekély erőt is, ami még rendelkezésükre állott, azt is egymás marakodására emész­tették fel, — a politikai hata­lom érdekében . Ami, a mai erópai állapotokat megteremtette, sőt a munkás­ság tehetetlensége folytán, a kapitalisták minden szervezke­dési lehetőségnek útját' vágják. Reánk amerikai munkásokra hárul az a feladat, hogy ami­lyen gyorsan csak lehet ki kell építeni ipari szervezeteinket, ha ki akarjuk kerülni az euró­pai munkásság szomorú kálvá­riáját. Az érdekes és tanulságos elő­adás után, Rost mtárs felszólí­tására a szépszámú hallgatóság 14 dollárt adott össze az útikölt­ség fedezésére, Rost mtárs majd felkéri az egybegyűlteket, a kérdések feltevésére, majd a hozzászóláshoz. Egy egész csomó kérdező je­lentkezett, igen fontos és aktu­ális munkásmozgalmi kérdést intéztek Wiener mtárshoz, aki valamennyire teljes megelége­désre válaszolt, a felszólalásnál a német zsidók ügye került megvilágításba. Kívánjuk, hogy Wiener mun­kástárs szervezői útja még si­keresebb legyen mint a Philai volt, de legalább is úgy sikerül­jenek a magyar lakta helyeken mint itt Philában. Reméljük egyben azt is, hogy a legközelebbi előadó nem várat oly hosszú ideig magára. Tudósitó.

Next

/
Thumbnails
Contents