Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-12-17 / 1037. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879 VOL. XXVII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1938 DEC. 17 NUMBER 1037 SZÁM Fájdalomnélküli operáció Pennsylvania államban a bevándorolt munkásság olyan uj- esztendei opráció alá került, melyet a Federal kormány adminisztrációja, fájdalom nélkül fog rajtuk végrehajtani. Arról van szó, hogy a washingtoni bankóprés kerekei kezdenek akadozni. Pennsylvania állam részére annyi kölcsönt utaltak már ki, hogy a főleg szén és acéliparból kidobált ro- botosokat az éhenhalástól megmentsék, hogy Uncle Sam unja az egyoldalú bargaint és összehúzni készül a pénzes zacskó zsinegét. A kapitalista lapok nyíltan tárgyalják az ügyet. Jólinformált körökben beszélik, hogy 22,000 bevándoroltat meneszte- nek el a WPA munkákról, minden fájdalom nélkül?! Ezt úgy kell érteni, hogy sem a pennsylvaniai Fedaral Adminisztrátornak, sem Washingtonnak, sem a pennsylvaniai acél—szén fejedelmeknek, sem pedig azoknak a szerencsétleneknek, akik a munkán maradnak és fogalmuk sincsen a szo- lidatritásról — nem fog fájni az operáció! Dehogy is! Elvégre csak 22,- 000 bevándorlóról van szó egyenlőre. 22,000 szervezetlen hunkyról, akik megtanulták és megszokták, hogy örökös kiszolgáltatottságban éljenek. Ilyen “fájdalomnélküli” operációkat hajtanak végre Német és Oroszországban is, a kisebbségeken. A zsidó—katholikus— munkás üldözés és gyilok — a tömeges pusztítása a kiszolgáltatottaknak, nem fáj a szadista barbár ragadozó fenevadaknak kik a hatalmat bitorolják, vagy végrehajtják. S amennyiben fáj az üldözötteknek, nem feltétlenül muszáj a jajgatást meghallani — Berlinben — Rómában — vagy Washingtonban sem. Pennsylvania betegsége és az “operáció” nem marad meg az állam határain belül. Másutt is követni fogják. Ohio államban már hasonló “operációra” készülnek, fájdalom nélkül! Az ohioi politikusoknak sem fog fájni, a bevándorolt kisebbség éhhalálra Ítélése. Nem nehéz megállapítani, hogy az hová vezet. A bevándoroltak sem akarnak éhen halni. Lesz ennek a kitaszitásnak nyomán olyan tülekedés — bérlevágás — sztrájktörés — melynek jöttét már alig várják a tőkések szerte az országban. Lesz gyűlölet és gyűlölködés is, mely állapotot százszor inkább várják, óhajtanak és vezettetnek be a kizsákmányolok, mintsem a munkások szolidaritását segítenék elő. A közelgő ujesztendő tehát minden kétséget kizáróan szomorú napokat tartogat az amerikai munkásság számára. Bőrükön és gyomrukon lesz újból alkalmuk tapasztalni, hogy a szolidaritás és szervezettség hiányának milyen következményei vannak a munkásosztályra és milyen előnyei a tőkésekre. “Eső után késő a köpeny eg” — de még mindig nem késő, helyes szervezkedéssel és szolidáris összefogással ezt a “fájdalomnélküli” operációt megakadályozni. Az IWW jelszava és harciriadója időszerűbb ma, mint valaha, “Egy mindért — mind egyért”! Fújjátok, hát meg e harci riadót és vigyétek be a munkatelepekre, amig bent vagytok . . . amig nem késő! Ssmeriuk meg a francia munkásmozgalmat MILYEN AZ ÖSSZETÉTELE, ORGANIKUS MŰKÖDÉSE ANNAK A MOZGALOMNAK, MELY MAGÁRA TERELTE ÉS MAGÁN TARTOTTA A VILÁG FIGYELMÉT. IRTA: WÁGNER JÓZSEF A népek feszült figyelemmel kisérték és hetekig kíváncsian várták az általános sztrájk következményeit, melynek megindítását november utolsó napjára határozták el a francia munkásság szervezetei. Gyér optimizmus nyilvánult meg az eredményeket illetőleg, még a Franciaországon kívül élő radikálisan gondolkozó munkások között is. Hiszen tudva volt, hogy a parlament, melyben jelentékeny helyet fog-,*____________________________ laltak el szocialista és kommunista képviselők is; vakáción volt. Tudva volt az is, hogy mielőbb feloszlatta önmagát, a kormányt diktatórikus hatalommal ruházta fel ,ami egyben azt is jelentette, hogy a kormány rendkívüli esetben lefoglalhatja a gyárakat és a szállítási ipart: letartóztathatja a szervezetek tisztviselőségét, bebörtönözheti a harciasabb munkásságot : vagy nagyrészüket katonáknak rendeli be és egyenruVan-e emberi jog az ilyen nevelésre? A “Pathfined” politikai és társdalmi hetilap nov. 26, 1938 számából olvastam: az “Asides Abroad” (külföldi hirek, jegyzések) rovatából:— “Hiro: Soviet officials announced that they would honor 14 years old Pavel Morosoff. When his father hide grain from state grain collectors, Pavel told, and his father, was imprisoned. Pavel’s grandmother, grandfather and uncle later waylaid him and his 9 years old brother killing both. Soon in Moscow’s Red Square, the Soviet will unveil a bronze statue of Pavel Morosoff.” Magyar fordításban, hangzik pedig a következőképen, hallgassátok vörösisteni félelemben: Hős: A Soviet kormány hivatalból kihirdette: hogy a 14 éves Pavel Morosoff fiút, kifogja tüntetni, s megörökíteni . . . Ugyanis az történt, hogy amikor a kormány közegei a búza kollektorok a Pavel fiú apjánál jártak, az apa elrejtette, eltagadta búzáját. A Pavel fiú az apját elárulta a hatóságnak. Később a fiú nagyatyja, nagyanyja és a nagybátyja rálestek a fiúra és a másik 9 éves öccsére és mindkettőjüket megölték. Nem sokára a Soviet kormány felfog állítani Moszkvában a Vörös Téren egy bronz szobrot Pavel Morosoff 14 éves, apját eláruló kis vörös banditának. Az 1937 november 13-iki Bérmunkásban irt cikkemben írtam többek között: “És az embereknek a gyerekei azok ám még- csak a gyerekek. Orosz, német és Olaszországban, oly nagyszerűen neveli fel az uralkodó osztály, hogy a szüleire kémkedjen árulkodjon.” Lám, lám, hát ime itt a nagyszerű tanítási műveletnek az eredménye: A butaság, az állati ösztönt a vad embertelenséget és aljasságot, még mégis szobrositják, az úgy csúfolt munkások hazájában. Ilyesmit a cári Oroszországban sem müveit talán a hatalom, bármily (Folytatás a 3-ik oldalon) hába utasítja őket mint katonákat, parancs alatt, azon munkák végzésére, amelyeket sztrájkal tagadtak meg. így hát könnyen informálhatta a világsajtó a népet a sztrájk összeeséséről. Az általános sztrájk első napján. A Chicago Daily News november 30-iki számának első oldalán, három hasábos headline alatt hozta, hogy “Megtörték a francia sztrájkot; 200 a letartóztatottak száma” majd igy folytatja az alcímben: “a sztrájkolok beismerik a vereséget; Daladier kész módosítani a rendeletet.” Ez első jelentések szerint a sztrájk teljesen elbukott. Az erős kormány, a katonasággal és rendőrséggel a háta megett, letépte a forradalmat bimbójában. Másnap, ugyanezen újság, vezércikkben kommentálta az általános sztrájk elméletét, majdnem olyan stílusban, mint az öreg Bébel Ágoston szokta: Azt irta, hogy az általános sztrájk mint olyan, lehetetlenség és abszurdum; mert a közvélemény sohasem tűrné meg az ilyen esztelenséget és voltaképpen az általános sztrájk egyenlő a társadalmi forradalommal — illetve vagy forradalommá növi ki magát, vagy sikertelenségbe fullad. Ez egyszer a kapitalizmus e szócsövének igaza van. Helyesebben, egy kis módosítással, még a szindi- kalisták is megegyeznek állításával. De ami azt illeti, ezen általános sztrájk, nem készült “általános társadalmi sztrájknak” hanem tiltakozó demonstrációnak a kormány ellen, mely szigorított intézkedéseivel megnyirbálta a munkásság olyan jogait, melyeket előbb harccal verekedett ki. Semmi más célja nem volt. (Folytatás a 8-ik oldalon) Tegyétek népessé az IWW gyűléseket!