Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-11-19 / 1033. szám
1938 november 19. BÉRMUNKÁS 7 oldal A szavak csak akkor jelentenek valamit, ha tettek követik [ I -------------------------------------------------------- I j Mit tettél osztályod, a munkásosztály felszabadulásáért? j AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS. . .0 MEGJEGYZÉSEI .... Meghalni se tudtak Már ami azt illeti bármennyire is akartak élni, a természet törvényei szerint, miután az életet fenntartó, táplálékot elvonták tőlük szabályszerűen kimúltak a Betyár Világék az élők világából. De a halál és halál között különbség van, egy munkáslap, harcolva elbukhat, a reakció elnémíthatja, a tömegek még nem érettek ez elsorvaszthatja, az ilyen halál, az amely tiszteletet vált ki és még a bukásával is elősegíti azt a célt amelyet szolgált. De a Betyár Világ, amelynek a rövid de kártékony élete, folytonos árulás és hazugság volt, a halálával is hazugságba fulladt és vele együtt pusztult el az az “eszme” is amelyet szolgálni akart. A Magyar Világ, amely egy évig se rontotta, fertőzte a levegőt, csak folytatása volt egy munkáslapnak, amelyet 35 éven keresztül tartottak fel Amerika magyar munkásai. Lehetnek a vélemények különbözők az Előre, az Uj Előre célkitűzését illetőleg, de egy kétségtelen, hogy az amerikai magyar munkásoknak legalább 10 százalékát felölelte. Az amerikai osztályharcos mozgalmak közül bármelyik nagy jelentőségű volna, ha az amerikai munkásokat ilyen arányban tudná felölelni. Harmincöt éven keresztül, óriási áldozatokat hozott az amerikai munkásság a fentem- litett lapokért és dacára annak, hogy a múltban is voltak csúnya piszkos dolgok amelyek gyázva átadta az öregnek. A két fiatalember is megilletődve végigsimogatta a kis kutya farkát. Selmec még gőgicsélni is próbált a “nagyságoshoz” hasonlóan. Ilyesmifélét mondott: — Hetyem, petyem hetyele . . . —Vegyen fel pénzt a pénztárból — szólt még az asszony az öreg után, aki sapkáját a fejére gyűrve, kibotorkált a szobából. Lent a házbeli fűszeresnél megvásárolta az üveg kondenzált tejet és kis köcsög szilvalekvárt. Amikor belépett a felvonómögötti kis lakásba, kutyástól- mindenestól, az öregasszony nagy szemeket meresztett. — Hát ez mi. — Meg kell hajtatni. Telerakta magát a kópé. Adj már valami bögrét. Lefektette a kutyát a tűzhelyhez köziéi valami elnyűtt pokrócfélére, tejet öntött a fü- letlen bögrébe. Kissé bajlódva kifeszitette a lekvárosköcsög nagy botrányt idéztek elő, de ezek a tömegek hittek, nem a vezetőkbe, hanem az észmébe, a proletáriátus felszabadulásának a szükségességébe, és dacára a vezérek hitványságánank kitartottak a legsúlyosabb helyzetben is a lap mellett. Ha sokszor azt hitte is a lapot olvasó és támogató proli, hogy már hitványabb vezérkart nem kaphat, arra alaposan rácáfolt a legutolsó 10 év, amely idő alatt, az amerikai magyar kommunista mozgalom, kitermelt egy olyan garnitúrát melyhez foghatóan aljasat, jellemte- lent, elvtelent még munkásmozgalom nem ért meg. Mint a tetük a vart, úgy lepték el ezek a kispolgárok és lumpenproletárok a mozgalmat. Nagy János, Péter, Gárdos, Meyer, Rákosi, Gál, Csont, Leitner, Práger, Deák, Fehér Bebrits, mind a munkástól teljesen idegen élősdiek. Bebizonyították azt, hogy ők még az edzett gyomru amerikai prolival is megtudják utáltatni a mozgalmat, annyira, hogy egy centet sem volt hajlandó áldozni, arra hogy az általuk teremtett szörnyszülöttet megtartsák. A magyar proli, kit 35 éven át tömtek forradalommal, Leninnel, Marxai, proletár diktatúrával, fegyveres felkeléssel, nem volt hajlandó bevenni az “egységfront” néven jelentkezett árulást. Nem volt kedve, egy tálból cseresznyézni a pápával, a papokkal, nem hitte el, hogy segít a sorsán az ha demokratára szavaz és nem volt hajlandó Szent István ünnepeket ülni. Ezért kellett elpusztulnia a Betyár Világnak és ha az árulásba görbült Nagyjánopléhfedelét. Az öregasszony meglátta a piros címkét szép, húsos szilvával a középen. — Te, csak nem szilvalekvár az? — kérdezte gyanakodva. Keze megállt félúton, amint éppen kimérte a szürkés fehér laskát a repedt-eres lapostányérra. — Ne törődjél vele, ha az is — mondta az öreg komoran és kelletlenül megránditotta a vállát. Elgörbült kis kanállal bele- bele pöccentett a tejbe a jósza- gu, tömör lekvárból. Amikor kész lett, letette a kutya elé a bögrét. A drótszőrü bágyadtan szaglászni kezdett és belenyomta az orrát. Az öreg visszafordította a köcsög fedelét és a párkányra helyezte. Leültek egymással szembe a kis konyhaasztalhoz .Mindketten lopva a köcsögre pillantottak. Aztán hirtelen kissé riadtan egymásra néztek. Szomorkás-meleg tekintetük egymás- bafonódott. S a tányérra hajolva, szótlanul viliázni kezdték a megpépesedett ványadtan gőzölgő laskacsomókat . . . sokba egy csepp tisztesség lett volna ,akkor ez lett volna a hattyúdaluk: “Magyar prolik kik 35 éven át ott álltatok a lap mögött, most elhagytatok bennünket, elhagytatok azért mert elárultuk mindazt amit 35 éven át a lap hirdetett. Megutáltatok bennünket, mert eladtunk benneteket a mai rendszernek, hitványak, árulók voltunk, de szolgáljon mentségünkre az, hogy ez természetes következménye a politikai mozgalomnak”. De Nagyjánosokba még az enyészet szele sem tudott egy kis munkásbecsületet bele szorítani, igy e lap olvasóinak a kötelessége az, hogy megkeresse ezeket a prolikat és megmagyarázza nekik azt, hogy ha a csömör kiment belőlük, akkor ne bújjanak el a kuckóba, hanem találják meg az utat az igazi ipari unionizmushoz, amelynek már az összetétele is kizárja azt, hogy hasonló csalódásokon menjenek keresztül. Megvan a vezér! Az amerikai magyarok között is bűzlik a nácizmus, csak eddig nem akadt vezér. Már pedig a nácizmus előfeltétele az, hogy vezér legyen. Az eddigi jelentkezők : Himler, Neményi, Tárcái és a new yorki László nevű pap, születési hibába estek azaz rosszul választották meg a pápájukat. Ezek mind álva ke- resztelkedtek meg, vagy még azt is elmulasztották, igy alkalmatlanok a vezérségre, csak a házizsidó szerepet tölthetik be. Most azután megvan a vezér, ki habzó szájjal bömböl nemcsak a zsidók de minden radikális munkás ellen. Ez a vezér, nem kertel, nyíltan megmondja, hogy a zsidókat, radikálisokat fizikailag ki kell irtani, itt Amerikában. És ez a vezér jelölt nem is tréfál ez nem száj hősködés, mert ő már bebizonyította illetve a magyar bíróság bizonyította és 15 évi fegyházra ítélte, rablógyilkosságért amelyből jó 10 évet le is ült. Ez a véresszáju és kezű rablógyilkos náci nem más mint Finta Sándor, amint azt Göndör Ferenc az Ember cimü lapjában megírta. Na magyar nácik itt a vezér ennél különbet, ennél nácibbat, ennél gyilkosabbat, sőt rablógyilkosabbat nem találtok, a többi hozzáképest csak kis ty üktől vaj, ez a valódi náci vezérnek való ez a 15 évre Ítélt rablógyilkos. Néptárgyalást! A kommunista vezérek clevelandi táborozását sokszor megkeserítette Pál Elek, — aki vagy 15 évig robotosuk volt — mert nem tudta lenyelni azt a sok disznóságot amit a vezér urak elkövettek. Tiltakozott, kifogásolt, kritizált, hát egyszerűen menesztették. De elfelejtették megfizetni azt az összeget, amivel Pál Eleknek tartoztak és miután ez a rakoncátlan proli követelni merte a járandóságát, hát ezek a dicső forradalmárok, feljelentettét lopásért azt akit megloptak. Az esküdtszéki tárgyalásra felvonultattak egy tucat jól ki- tanitott tanút, akik vallottak is mint a karikacsapás, mindaddig amig az ügyvéd keresztkérdések alá nem vette őket. De akkor összerogytak mint a mosogató rongy és be kellett ismerniük, hogy Pál nem lopott, hogy tényelg ők tartoznak Pál Eleknek. Az eredmény: Pál Eleket felmentették, a Munkás Otthonnak ki kell fizetni azt amivel Pálnak tartoznak. Most azután nagy a szomorúság a berkekben, nem elég az, hogy a Betyár Világ bedöglött, hanem még a port is elveszítették. Vigasztalásra ajánlom, hogy a szokott módon hívjanak egybe egy néptárgyalást, az majd felmenti őket és elitéli Pál Eleket. Vagy már erre nincs meg a bátorság a levitézlett forradalmárokban ? Bukás Milyen szerencsés a Betyár Világ, most nem kell keseregni a demokrata pártot ért vereségen. Az amerikai választók, sok helyen megunták a new deal jótéteményeit és most republikánust választottak, abban a reményben, hogy ők visszahozzák a prosperitást. Milyen naivak is ezek a választó polgárok, azt hiszik, hogy az változást hoz a sorsukba ha, kicserélik a garnitúrát, nem tudva azt, hogy a politikai, pártok a rendszer oszlopai amelyek soha nem fogják megoldani az osztályok problémáit. Mikor nyílik ki már a munkások szeme, mikor lássák már meg azt, hogy nem a garnitúrát kell kicserélni, hanem az egész rendszert, amit azonban nem lehet szavazó cédulával elintézni. A kapitalizmust nem lehet kiszavazni, azt ott kell legyőzni, ahol a hatalma van, az iparokban, ahogy azt az IWW hirdeti. Nem politikai párt, hanem Ipari Unionizmus, nem szavazó cédula, hanem gazdasági direkt akció visz el bennünket a felszabaduláshoz az Ipari De- mokráihoz. ME GHIVÓ Az IWW. new yorki összes tagjai és az Egyetemes Védelmi Bizottság new yorki csoportja, december 16-án rendezi 21- ik védelmi mulatságát, az Irving Plaza báltermében, a be- börtönzöttek segélyezésére. Jó zene és program. Belépő dij 25 cent. Jegyek kaphatók az IWW. csoportjainál és tagjainál. Legyünk ott valamennyien.
