Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)

1938-11-19 / 1033. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the. Act at March, 3, 1879 VOL. XXVII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1938 NOV. 19. NUMBER 1033 SZÁM 0SZTÄLYHAB0RUT A KAPITALIZMUS ELLENÉBEN, kiáltják a forradalmi szindikalisták KONVENCIÓZIK A CIO Pittsburgh, Pa. november 14. — Ma nyílott meg itt a CIO el­ső országos konvenciója. Az el­ső nap a megalakulással és a disszónoklatokkal telt el. A szervezet fővezére, John L. Le­wis vitte el minden kétségen kí­vül a pálmát, valamennyi szó­nok között. Jól választotta meg a tárgyat. A tomboló németor­szági zsidóüldözés kapcsán, ki­rohant a fasizmus ellen és Hit­lert ostorozta. Vérszomjas far­kasnak nevezte. Figyelemre méltó az is, hogy Lewis magára öltötte a béke és szeretet apostoli tógáját. Úgy tündökölt, mint aki csupa sziv- ember és minden, mindenki iránt toleráns. Ezzel akarta felejtetni mind­azt, amit a bányászokkal mü­veit két évtizeden keresztül. Ma még nem lehet tudni, csak sejteni, hogy merre gravitál és mit fog határozni a konvenció. Beavatottak Roosevelt üzene­tét várták, ami az első napi tár­gyalások berekesztéséig nem érkezett meg. Jellemző egy “munkás konvencióra” mely ar­ra volna hivatott, hogy munkás­ügyeket intézzen és mégis a po­litikai államfő szájából lesik a váraasigét. LEZÁRNI KÉNYSZE­RÜLT A PACKARD AUTÓGYÁR A Budd gyárban dolgozó munkásoknak, a szezon beálltá­val sem volt hajlandó a vezető­ség megújítani a szerződését és ez miatt léptek sztrájkba. Né­hány nap után a Packard gyár­ban megakadt a munka, kere­kek hiányában és általános tor­lódás következett be. Mint értesültünk a Budd sztrájk befejeződött. Az ered­ményt, ha volt, nem hozták a nyilvánosságra. A HUDSON gyári munkások is sztrájkra kaptak felhatalma­zást a szervezeti vezérektől ab­ban az esetben, ha a gyárveze­tőség nem adja meg a munká­soknak, amit már előzőleg meg­ígért. Ha nem is úgy megy Det- roitban minden ahogyan szeret­nénk, munkásmozgolódás azért van. FONTOS SZEREPET JÁTSZOTT A FRANCIA SZERVEZETT MUNKÁSSÁG, A KÖZELMÚLT HÁBORÚS KRÍZISBEN. Nem úgy mint 1914-ben. A hazafiság és sovinizmus által nem hagyta magát a munkásság megtéveszteni. Irta, Wágner József Pillanatnyilag elmullott a világszerte félelmet és rettegést hozó háborús láz, mely az emberiséget fenyegette. De minden jel arra vall, hogy a veszély csak elnapolódott és a háborúskodás minden számottevő szereplője, újabb, nagyobb, veszedelmesebb összecsapásra készül elő. Az elhalasztás tényleges oka," minden valószinüség szerint többrenbeli. Elsősorban a súlyos gazdasági helyzet, mely világ­méreteiben mindjobban élesedik, kikényszeritette, hogy az egy­mással szembenéző tőkéscsopor­tok erejüket átcsoportosítsák. Már keverik is újból a deklit. A hazárdjáték asztala körül foly- nak a változások és á'tarscse- rék. Meglehet, hogy Stalin szé­kébe Hitler ül majd bele és ő játsza meg azt a ferbli játszmát melynek tétele sokezer, illetve több millió ember életébe kerül­het, melynek költségeit, mun­kásemberek, nők és gyermekek élete és szenvedése fizeti meg. A játszma tétele óriási és a játékosok egyetlen kártyára lát­szanak tenni mindent — ha va­lamelyik nyer, hatalma világ­méretű lehet által, ha vészit, gazdasági összeroppanás és poli­tikai megsemmisülés, halál le­ihet a vége. Minden játékos bluf- •fol, de ugyanakkor reszket a ke­zük, nehogy a másik felterites- se a kártyát, még mielőtt meg­keverik a deklit. Ezért folyik folydogál a bluff és napolódik el a mérkőzés. 1914-ben és ma, összehasonlítás. A különböző érdekcsoportosu­lások félelmét tetézi azon álta­lános bizonytalanság, amely a veszteség és mindent elvesztés tudatát hordozza magában. Mintha rémülve lesnék a pénz­darabot és magukban mormol­nák, hogy: “ha fej, veszítünk — ha irás? mások nyernek”. Mert megbízható forrásból ere­dő értesülésünk szerint, Cseh­szlovákiában, ismert okok mi­att, volt háborús lelkesedés, mig Németországban és Olasz­országban, csaknem általános­ságban nyilvánult meg a hábo- ruellenes hangulat, mely, hogy milyen fokot érhetett volna el, csak akkor lehetett volna meg­állapítani, ha a tényleges harc már bekövetkezett . .. De e látványosságra sem II Duce sem Der Führer nem voltak kiván­csiak. Sőt Anglia munkásságá­ban sem valami nagy lelkese­dést tapasztaltunk a háború kí­vánságára. Ami Franciaországot illeti, bizony nagyon bizonytalanul viselkedett a tőkésosztálya a háborús üzlet irányában a haza- Tiás lelkesedés, a--hisztériás ál­lapotok ellenére is, amelyet a kommunista párt is segített fel­korbácsolni. A francia munkás­lapok úgyszólván egységesek a párhuzam és az óriási különb­ség megvilágításában, mely 1914 és az 1938-as mozgósítást hasonlította össze. Mert amig 1914-ben, a vágóhidra szánt ál­dozatok között a lelkesedés a tetőfokra hágott, énekelve, fel­virágozva meneteltek: dörgött ajkukról a Marseilles és “A Berlint” kurjongatták (Berlin­be). Úgy viselkedtek, mintha nem is a mészárszékre, hanem vakációra vitték volna őket — a most mozgósított két korosz­tály, csak úgy mint a standbe­liek, lelkesedés helyett olyan hangulatot mutattak, mint aki­ket saját temetésükre viszik. (Volt is alapja az ilyen telepá- tikus érzelmeknek, mert- közel állottak a realitáshoz). A hábo­rúskodáshoz szükséges lelkese­dés, lehet, hogy kibontakozott volna a tényleges mészárlás kö­zepette, de nem tudhatjuk sem mi, sem a francia tőkések, hogy nem e az ellenkező fordulatot és irányt vette volna. A hazafias stalinisták bukása A hatalmas General Confe­deration of Labor (CGT) központi adminisztrációja ép­pen úgy mint nagyobb kerü­leti csoportjaik adminisztráció­ik, gyönge, lagymatag volt a háború ellenes megnyilatkozá­sában, aminek okát abban lel­jük, hogy e testületekben a funkciók jórészét stalinisták töltik be. De a helyi és önnálló kerületi csoportok teljes erejük­kel fordultak a háború ellen. Franciaország minden jelentő­sebb városában, óriási háború ellenes gyűléseket rendeztek le. A háboruellenes lapok, röpiratok és füzetek sok százezerszámra kerültek és maradtak forgalom­ban, a münichi négyhatalmi paktum alárirásának idejéig sőt még azután is, hogy a ví- lágmészárlást már elnapolták. S mert a kommunisták ezen akcióban lemaradtak, teljesen diszkreditálódtak a francia mun­kásság előtt és nincs messze az idő, amikor a francia szindika- lista mozgalomban, csak multi- dőben emlegetik e csoportot. Ha nem is mondhatjuk, hogy a háború elhalasztását teljes egészében a militáns szindika- lista csoportok erélyes fellépé­se erőszakolta ki, minden kétsé­get kizáróan nagy szerepet ját­szottak ebben, mert az általános sztrájk kilátásba helyezése, nem kis mértékben ejtette gon­dolkozóba a kormányt, mely a Csehkérdésben megalkudni volt kénytelen. Számolniuk kelett a szervezett munkásság erélyes fellépésével, ami tagadhatatlan. Bemutatni kívánok itt a sok közül egy röpiratot — hü for­dításban — melyet százezres példányokban terjesztettek széj­jel az egész Franciaország terü­letén. A röpiratot, azok a forra­dalmi szindikalisták bocsájtot- ták ki, kiket “Az osztályharco­sok Syndikalista Köre” néven (Class Struggle Syndicalist Circle) ismerünk. Sok ilyen for­radalmi csoport működik Fran­ciaországban és mindegyiknek megvan a maga hetilapja, vogy folyóiratja, melyekben saját el­méletüket terjesztik, ismerte­tik és ébren tartják az osztály­harc forradalmi szellemét, a forradalmi unionizmust. ÁLLÍTSÁTOK MEG A HÁBORÚT SZTRÁJKOKKAL ÉS AZ IPAROK LEFOGLALÁSÁVAL! Szindikalisták Munkástársak! Mint az elmúlt májusban, most újból összecsapni készül Csehszlovákiában a német kapitalizmus a Francia tőkésekkel és azoknak Orosz szövetségeseivel. Birokra készülnek Középeurópa birtoklásáért és Középeuró- pán keresztül az egész kontinens kizsákmányolásáért,, a kolóniák­kal egyetemben; azért a mérhetetlen profitért, amely fölött mo-

Next

/
Thumbnails
Contents