Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-11-03 / 1031. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1938 november 5. "Szervezés77 — 77Nevelés77 — "Felszabadulás77 ^ V/ * W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W ^ W HÉJJASÉK Irta Földváry Mihály Budapest Magyarországon, de messze túl a magyar határokon, tul^ a nagyvilágba szétszóródottan élő magyarok, de egyébb nációféle előtt is közismert e hírhedt név. Ha e név felbukkan valahol önkénytelenül is fölelevenednek 1919-20 év eseményei, minden borzalamival egyetemben. Megszólal az orgoványi erdő és emlékezetünkbe idézi az ott bestiális módon megkínzott, megcsonkított és jórészt borzalmas eleven sebekkel borított, haldoklók elevenen való eltemetését sok száz magyarnak. Fölelevenednek azok a másik ezrei a magyaroknak akiket előbb ösz- szefogdostak, börtönökbe gyűjtöttek és éjszakánként onnan hurcolva el, jutottak hasonló sorsra. Fölelevenednek, Siófok, Pápa, Brittania pincéi kinzó- kamrák emlékei. Fölelevenednek a kelenföldi laktanyákban véghezvitt bestiális események, s Héjjas kezenyomát, raffinált szadista hajlamú hóhér elferdült agyafúrtságát mellyel a kínzásokat kiagyalta, végrehajtotta és hajtatta tiszti gang- sztereivel messze túlszárnyalta a spanyol inkvizició hóhérelődeinek kegyetlenkedéseit. 1919-et irtunk ekkor. A kicsiny, de minden oldalról ellenséges, kitünően fölszerelt nagy hadseregek által, hiányos föl- szerelésü és önkéntes toborzás utján megszervezett vöröshadsereg, a hatalmat számbeli fölé- nyü és mégnagyobb technikájú magyar területekre betolakodott idegen hadseregekkel szemben megkísérelte a szinte lehetetlent, fölszabadítani Magyarországot az idegen katonai megszállás alól. Az egész világgal szemben hősiesen szállt szembe ez a maroknyi magyar vöröskatona, oly hősiesen nem szált volna szembe az idegen meg- szálókkal, úgy Magyarország megcsonkítása sokkal nagyobb mérvű lett volna mint igy. Ahiig a vöröshadsereg emberfölötti harcban állott a hazai föld minden egyes rögének visz- szaszerzéséért, akkor, amikor minden méternyi terület visszaszerzését magyar vérrel öntözte 1919 júniusában támadták hátba Héjjasék által félrevezetett kisgazdák ezt a hadsereget. Kalocsa, Dunapataj, Budapest, Győr és más helyeken kirobbantott lázadásaikkal. A most oly sokat hangoztatott felvidéki harcoknál pl. e gyülevész1 magyarok a gyalogság támogatására odarendelt Dunai monitorok ágyúival, ahelyett, hogy Komárom felszabadítását segítették volna elő, az azt Hosszuté- tény felől szorongató gyéren fölszerelt vöröscsapatot ágyuzták. S dacára a komáromi várat védő erős tüzérségi tűznek, dacára a monitorok “hazafias” segítségének a vöröshadsereg gyűrűjét szétszakitanuk nem sikerült. Ezt látva a monitorok üzemanyag fölvétele ürügye alatt ott hagyták az állomáshelyüket, s mivel esedékes volt a 4 ágyúval fölszerelt Szamos monitor megérkezése, melynek a tisztikara és legénysége nem ingott meg, az ezzel felveendő harc elől kitérve. Esztergomba hajóztak, s onnan Budapestre. Azonban Budapest helyőrsége alarmirozása folytán ott megállapodni nem tudtak s igy áthajózva Budapesten az egész flotallát a szerbeknek vitték és nekik kiszolgáltatták. Igen ezt tették Héjjasék. Ezt tették a ma teleszájjal ordítozó gyülevész hazafiak, akkor amikor 20 évvel ezelőtt nem fasizta kunyerálásra, nem Magyarország gyarmattá való lesüllyedése, de férfias erővel, bátorsággal, szinte puszta ököllel vívta a magyarság élet-halál küzdelmét a felvidékért. Stromfeld Aurél zseniális hadvezetése mellett a siker reményével. Amig fegyver volt a vöröshadsereg kezében, addig Héjjasék lapultak. A megszálló csapatokkal konspiráltak és belül igyekeztek hátbatámadttatni. A román hadsereggel való konspirációjukat siker koronázta. Nagy segítség volt számukra a Stromfeld Aurél lemondása folytán helyére készülő Juli- er vezérkari főnök teljesen ellenforradalmár volt és a hadsereg demoralizálásán dolgozott vezérkarával együtt. Amikor a vöröshadsereg kezéből kiesett a fegyver ilyen körülmények között, ami nem csoda, jött föl Héjjasék napjai és állig fölfegyverkezve, védtelen fegyvertelen magyarokkal szemben, a román szuronyok oltalma alatt léptek akcióba. Működésűket melyeket föntebb ismertettünk, anyák, leányok megbecs- telenitése, s átkai kisérte. Ne essünk tévedésbe, nem válogatták kik azokat, kiket karmaik közé kiretettek. Zsidó vagy sem. Héjjasék véreskezü munkáikat a nemzeti keresztény s magyar jelszavak, valamint a magyar nemzeti trikolór égisze alatt végezték, s e címen mind a mai napig mentesültek tetteikért a felelősségrevonás alól. Hogy most az immár alezredesi rangig előléptetett hóhér személyével foglalkozunk, annak egyrészt az az oka, hogy emlékeztessük, másrészt Héjjas ismét a nemzeti trikolór, ismét a nemzeti jelszavak hagoztatá- sával uj akcióba kezdett. Már jelentettük a Szálasi féle u. n. nyilas szabadcsapattal történteket. De addig, amig Szálasi a mindenre kapható lumpenproletárság és kisbur- zsoázia talaját vesztett tagjaiból, szervezte meg a “szabadcsapatot’ addig Héjjas az ő általa Kisvárdai székhellyel megszervezett szabadcsapatnak tagjai, kebelbarátjaiból, az 1919-20-as évek volt tisztikülönitményei- nek tagjaiból, valamint a reakciós egyetemi hallgatókból és már végzett, de állásnélkül lődörgő hasonszőrű fickókból verbuválta össze a “Szabadcsapat”- ját. A komáromi tárgyalások feszült atmoszférájában csempészek segítségével Rimaszombat közelében mintegy 500 főnyi csapatot kissebb csoportokban sikerült Csehszlovkia területére átcsempészni. E “szabadcsapatába Héjjas híveit azzal agitálta össze hogy a Csehszlovák hadsereg kivonulásakor ott „megtisztítják a területet” ami most a kommunisták uralma alatt áll és a rend helyreállításában segédkezésük fejében, a felszabaduló területen levő állami, megyei és városi állásokba őket fogják elhelyezni. Céljuk és utasításuk továbbá az volt, hogy a komáromi tárgyalásokat az ottani magyarok és ruszinok megnyerésével kirobbantó “fölkeléssel” egyrészt meggyorsítsák, márészt Ruszonszkót Csehszlovákiától ezzel az akcióval elvenni. Héjjasék 500 főnyi átszivárgóit “szabadcsapat”-jának parancsnoka Hadházy főhadnagy volt. Munkács megszállása volt a cél, s e céltól 6 kilométernyire levő erdőségben volt a gyülekezőhelye a Héjjas csapatnak. Persze Héjjas Kisvárdán maradt, hisz nem fegyvertelen magyarokról volt szó, mint 1919-ben. A munkácsi munkások és a környéki parasztok, amikor meg- 'megtudták, hogy Héjjasék ott gyülekeznek, fegyvert ragadtak megtámadták a “fölszabadító” szabadcsapatot. Rövidesen az ütközet hírére Ungvárról teherautókon reguláris Csehszlovák csapatok jelentek meg, gépesített tüzérséggel és tankokkal, s amikor a Héjjasékat körülzárták megafónokon fölszóllitottak őket a f egy ever letételére. Ezen felszólítás mivel eredménytelen maradt, olyan tüzet nyitottak meg az erdőnek arra a részére, hogy rövid idő alatt azt teljesen a földdel tették egyenlővé. A Héjjasék akik számára a menekülés is kilátástalan volt erre mintegy 180-an megadták magukat, 60-an megsebesülve érkeztek vissza, nagy viszontasá- gok árán Magyarországra, mig a többiek “hősi” halotakká lettek. A visszakerültek borzalmas részleteket mondottak el a velük történtekről. A budapesti “pártatlan” rádió és sajtó utóhangon kiszínezve mint ruszinföldről elmenekült őslakosság szenvedéseit ecsetelte ezt az esetet, mely elől kénytelenek voltak elmenekülni. De a pesti kórházak utján, ahová Héjjasék vért seregének tagjait elhelyezték — hála a Héjjasék d- toktartásának, melyről elfeledkeztek egy-kettőre tudomást szerzett a közvélemény és szinte általános az öröm, hogy mó- resre tanították ezt a terrorista társaságot, titkon képzeletben — és erről utón útfélen hallani — dicsérik a Munkácsiakat, s szeretnék kezeiket megszorítani. Ez történt valóságban azokkal, a Héjjasékkal, akik most is hazafias szólamokkal orgyilkos “megtisztító és rendcsináló” kezeikbe e célra kifent tőrt s gyil- kolási szándékot a magyar nemzeti trikolórba burkolva tartották készenlétben. Bravó, munkácsi magyarok és rutének. Köszönet nektek érte, hogy 1919- 20-ért ha elkésve is, de Héjja- séknak megfizettetek. Mint már jelentettük a legelsőknek behívott katonák soraiban mozgás és elégedetlenség támadt. Divatba jött újra a kikötés is. Hiába kötöttek ki egyeseket 2-3- szor is egymás után a függelemsértések mind gyakoribbakká váltak. Most ennek a lokalizálására leszerelik és részben már leszerlték a megbízhatatlanná vált csapatokat és helyettük 5 korosztályt hívtak be katonai szolgálatra. A leszereltek hajmeresztő dolgokat mesélnek a brutális durva bánásmódról melyben a tisztek és altisztek részéről részük volt. Az élelmezés silánysága folytán tüntetések napirenden voltak. Ilyen körülmény miatt voltak kénytelenek a fegyvert elvenni tőlük. Az Imrédy-Hitler incidens élénk bizonyítéka az, hogy Darányi volt miniszterelnök utazott ki Hitlerhez a tanácskozások megszakadásakor. Ugyanekkor Ciano illetve Mussolinihez is követ repült protekcióért. Itt belső fölfordulástól tartanak — nem alaptalanul — a fasizták. A rendőrséget újra szuronyos lőfegyverrel szerelték fel és éjszakánként igy teljesítenek szolgálatot. Az u. n. rendőr lakótelepeken rigdóautók állomásoznak, úgyszintén a rendőrlaktanya és főkapitányság épületében is. Páncélautóik is készenlétben vannak. A helyzet feszültségére misem jellemzőbb, mint az hogy a fasizmus közreműködésre kérte fel a szociáldemokrata vezérkart is. A pártvezérek kész örömmel vállalkoztak arra. hogy a fasizmus kátvubarekedt szekerét kihúzni segítenek, annak dacára, hogy most a fasizmus szorult helyzetében, mindent kilehetne 24 órák alatt kényszeríteni a fasizmustól, nincs ilyen követelés támasztva a segítségnyújtás fejében. A vezérek közül Buchinger Manó, Brüsselbe, Peyer Károly, Londonba. Kertész Miklós Párisba utazott ki a kormány költségén, hogy az ottani szociáldemokrata államférfiakat a felvidék visszacsatolása melletti állásfoglalásnak megnyerjék. 4-5 hónappal ezelőtt a szakszervezeteket államosítani a pártot feloszlatni akarták, s ma jó “haverok”. A szociáldemokrácia boldog, hogy megcsókalhatja azt a kezet, mely a korbácsot suhogtatja keményen és a proletárság hátát veri végig. De ők is “hazafiak”. Azokat pedig, akik amerikai testvéreinket centjeiktől fasizta célokra megfosztani igyekeznek, még ha hazafias mázzal is vonják be szándékukat, rúgják ki otthonaikból. Egyetlen centet sem a gyilkoló szerszámokra, ne szorítsák meg a magyarság béklyóit még jobban és nem segítsenek életeket kioltani. OPEN FORUM QUESTION — DISCUSSIONS. Auspices: Los Angeles Branch IWW Every Sunday Night at 8:00 P. M. at the IWW Hall 280 Lang Bldg., 212 So. Spring F
