Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)

1938-10-08 / 1027. szám

1938 október 8. BÉRMUNKÁS 3 oldal Mi Újság Magyarországon? — Az IWW budapesti Hírszolgálati Irodájától — Rendelettel függesztette föl egyik napról a másikra a kor­mány a rendszer önmaga által alkotott 1922 évi XII. tc.-et. Ezen törvénynek a fönt hivat­kozott rendelettel való fölfüg- gesztéssel újból megnehezítik az eddig is megszorított iparjog gyakorlását. — íme a “törvány” csak addig “törvény” amig azt egy egyszerű rendelettel hatá­lyon kívül helyezni, — vagy fel- függeszetni jónak nem látják. Külkereskedelem: Az 1938 ev első negyedében megindult csök­kenés az év második negyedé­ben gyors ütemben folytatódott. A behozatal az év első negyedé­ben még csak 2 százalékkal, a második negyedévben már 13 százalékkal esett vissza. A kivi­tel értéke az első negyedévi 11 százalékos apadás után 18 szá­zalékkal csökkent. (Gazdaságku­tató Intézet most megjelent statisztikájából). íme ez is iga­zolja a mi álláspontunkat. Más a valóság és más az amit a párt- politikus papagályok szónokol­nak. Szavazatszámláló pártok, tud­ják azt ,hogy itt Magyarorszá­gon is lassanként a pártpoliti­kai “harci” módszer került a va­lóban ' célravezető gazdasági mozgalom fölé, s amig az előbbi látszólag megerősödött valóság­ban a munkásság és parasztság gazdasági szervezettsége, ereje, nullává vált .Valószínűleg van­nak még ott Amerikában is olyan magyarok, kik “általános titkos választói jogot adjatok” c. indulót, melyet kb. 40 éve harsogtak a választójogért ví­vott tüntetéseiknél. Lassanként erre a térre siklott át sajnos az egész munkásmozgalom. Az uralkodó osztály jól tudta azt, hogyha a munkásság a gazdasá­gi s valóságos osztályharca he­lyett a választójogi száraz kó­rójába való életrekeltését fogja szorgalmazni, ezen fog rágódni, nincs veszélyeztetve hatalma. Az amugyis potemkin választó­jog révén a választók névjegy­zékéből való nagy kaszabolás miatt siránkozik a Népszava szept 11-iki száma. Azt Írja, hogy Bátaszéken, Békéscsabán, Makón, Mezőberényen (itt 7014 volt a szavazók száma most csak 3600 lessz). Miskolc (26.400 volt most 19.200), Nyíregyháza 16.500 volt most 13.200) .Szé­kesfehérvár (13.00 volt most 9000) stb. stb. Majd elpanaszol­ja, hogy a közigazgatási ható­ságok a törvény rendelkezése el­lenében díjtalanul kiszolgálta­tandó okmányokért, melyekre szükség van a jogosultság iga­zolására pénzt követelnek, anél­kül nefn adják ki, majd mivel az igazolás záros határidőhöz van kötve elamerikázzák azok idő­re való kiadását, igy a pasas el­késve az igazolásról föl sem ve­hető stb. stb. Csalafintaságok­kal akadályozzák meg, hogy ki- verekedhessék a kihagyott föl­vételüket a választók névjegy­zékéből. Gyakorlatba a fél év­százados politikai harc eredmé­nye ime smafu. A Haynau rend­szer gondoskodik arról, hogy még vagy 500 évig harcolhasson a munkásság az általános titkos választójogért, fontos, hogy ezen rágódjék, ebben merüljön ki harcikészsége, mert akkor a profit nincs veszélyeztetve. Viharsarok: Ezen a címen irt egy tudományos munkát Féja Géza tanár. A könyv Csongrád megyei állapotokkal foglalko­zik, s rámutat arra miképp pusztítják, kik és mik az ottani magyarságot. Persze Féja ellen megindult a hajsza, állásából kidobták, fegyelmi eljárás majd később törvényszék elé állítot­ták, könyvét lefoglalták szóval irói nyelven Haynau módszer szerint hidegre tették. A tör­vényszék 7 hónapi fogházra ítélte. Föllebbezése folytán a kir. Tábla ügyével most foglal­kozott, mely a könyvben foglal­takra széleskörű bizonyítást rendelt el, s mivel beigazolódott hogy “izgató szándék nélkül” irta le megdöbbentő adatait, fölmentette Féját. Az ügyész természetesen föllebbezést je­lentett be. A tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy Féjjával az ország összes irói közöttük számos jobboldali neves iró is szolidaritást vállalt s elitéltetése közfelháborodást keltett. A II. fokú bíróság föl­mentő ítéleténél válószinüleg ez is mérlegelés tárgyává lett té­ve. Hogy állását visszakapja-e s ezzel kenyerét arról még nincs hir. Express gyorsaság: Cserép­falvi féle Váci ucca 10 sz. allatti könyvkereskedés kiratába kitet­ték a Párisban megjelenő “Ma­rianne” c. folyóirat szept. havi számát melyben karikatúra je­lent meg Horthy Miklósról. Rö­viddel később a politikai rendőr­ség (ochrana) megjelent az üz­letben és elkobozta az ott ta­lált példányokat s a cég üzlet­vezetőjét kormányzósértésért letartóztatta, s röviddel később a Markó uccai fogház lakójává vált. Bár nagy baj ha az ártat­lan karikatúra élcet sem bírva ki börtönbe dobnak embereket tudtunkkal Ferencz József csá­szár és király is volt valaki, de bár ezrével jelent meg róla ural­kodása alatt karikatúra senkit emiatt nem csukatott le. Bírta személye és tekintélye az élce­lődést amit ma miként a jelek igazolják nem bírnak itt ei. De ezen túlmenően is a “Marianne” ezer példányát beengedték az országba, árusítását nem tiltot­ták be, az ügyészség nem fog­laltatta le, s nem koboztatta el. Vájjon az ochrana állam az ál­lamban már teljesen önállóan Ítélkezik. Milyen idők . . . Mi­lyen idők . .. Fából vaskarika: A pécsi tör­vényszék Kövér György Ibra- himot egy verse miatt melyben kikelt azért mert “túlzott jelen­tőséget tulajdonítanak a szent koronának, mely szinbólumnál nem egyébb” perbefogott s a szent korona “becsmérlése” mi­att — nemzetgyalázás vétsége címén — 3 havi fogházra Ítélte el. Legközelebb majd egy fog­piszkáló becsmérlése címén is ugyanilyen joggal ítélhetnek el embereket, ha éppen leakarnak csukni valakit. Milyen idők . . . milyen idők . . . Kutmérgezés: Már többször szóvátettük a budapesti rádió tudatosan hamis beállítottságú hírszolgálatát és a polgári saj­tóét. A fennen hirdetett rádió “pártatlanság” és a sajtó ob­jektivitás eddig is issmeretlen valami volt 1919 aug. óta. De ami most e napokban történik (szept 17—19) felülmúl minden eddigit. Azt már megszoktuk és kellő értékre szállítjuk le, hogy a spanyol nép fasizta olasz és német idegen haderőre támasz­kodó Francó uralmat el nem is­merve fegyverrel védelmezi sza­badságát, országát s emiatt vö­rösöknek nevezi a Köztörsasági- akat. Ha Francóék részleges eredményt érnek el bármily cse­kély is az, akkor a vörösék vere­ségéről színes s nagy a híra­nyag. Viszont, ha Francóékat náspágolják el ( mint az utóbbi időben igen gyakran megtörté­nik) akkor ha nem tudják agyonhallgatni nem a vörösök győznek tudósításaikban, ha­nem azonnal köztársaságiaknak tudják nevezni őket. Ugyanígy állítják be a kínai nép szabad- szágharcát is amit a japán fas­izmus hódítással szemben foly­tat. A kinai szabadságharcoso­kat is vörösöknek nevezik s egy egy japán tömeggyilkosságnak vagy győzelemnek olyan disz- üvöltést rendeznek itt, hogy To­kió sem tudja ezt túllicitálni. Most, hogy a hitleri fasizmus miként előrelátható volt Auszt­ria bekebelezése után a belső feszültség levezetése céljából, hogy uralmát fönntarthassa folytatni fogja terjeszkedési tö­rekvéseit, s Csehszlovákia szu- déta német vidéknek lakosságát kívánva “védelmébe” venni Henlein gyáriparost megnyerve e célnak a guruló márkák meg­számlálhatatlan millióival pro­pagandájával szeparatista tö­rekvéseinek sikeresen tüzelte fel — kisiparosokat, kis és nagygazdákat, kereskedőket s a proletárság minden munkás­mozgalom számára indifferens részét —. A szudétavidéken ki­robbantott fasizta lázadást is dicshimnuszokkal üdvözölték a sajtó és rádióberkekberf. Ezek a sajtóhiénák, akik glóriával övezik mindannyiszor a magyar rendőrségi brutalitást, ha a nép megmozdulását elnyomja, s éle­sen elitéli a nép mindennemű szabadság és jobblét kiharcolá­sára irányuló törekvéseit — napjainkban ordít, tiltakozik a csehszlovák rendőri brutalitás ellen, mellyel a fasizta lázadást igyekszik leverni — sokkal kesztyűsebb kézzel ugyan mint az itteni rendőrség szokta itt tenni. Földicséri a fasizta láza­dókat mert csendőr állomásokat támadtak meg, amelyeknek ab­lakait beverte, s oda belövöldöz­tek stb. Most, hogy e khaosz- ban a szervezett munkásság — német is — a lázadás leve­rése és a rend helyreállítása munkájában bekapcsolódott a sajtó és rádió tajtékzik a düh­től és 15-én (szept.) már ott is — igy jelentették napjában többször — a vörösök, a vörös­őrség üldözi, brutalizálja a szu- déta németeket, hogy a fasizták ellen harcolnak erről egy szó sincs. A szudéta német szerve­zett szocialissta munkásság — ha valójában igy cselekszik — valószínűleg tudja miért száll szembe a lázadó fasiztákkal. Te­hát vörösök itt vörösök, ott vö­rösök mindenütt azok akik nem hajlandók a fasizta járomba hajtani fejüket. S ha netán a német fasizmus célt érve cseh- szolvákiában, a következő étlap szerint a magyarországi “svá­bokat” véve védelmébe — már mozgolódnak — és rövid idő múlva ha itt is hasonló állapo­tok lesznek mint napjainkban Csehszolvákiában vájjon mit fog irni a sajtó s bömbölni a rádió? Világos az, hogy a fasizta né- metország — miként a császá­ri — a román petróleumvidék kézbekaparitására törekszik és az ut oda Magyarország és Cseh- szolvákia vagy Jugoszlávia tes­tén keresztül vezet. A magyar­ság, mely 3 oldalról a szláv nyelvi, mig egy oldalról a ger- mánssággal van teljesen körül­véve. S a germán fasizmus a legagresszivebb. Vájjon nem e fog teljesen fölmorzsolódni, a germán fasizmus mosolygós, de halálos ölelésében. Vagy hűbéri vazallusi minőségben Mussolini, Hitler és Horthy már megegy- gyeztek? Világos jelenleg az, hogy Csehszlovákia esetleges elbukása esetén mi magyarok kerülünk sorra . . . ! A szavak csak akkor jelentenek valamit, ha tettek követik [ • ---------------------------------------------------------—-------- . j Mit tettél osztályod, a munkásosztály felszabadulásáért? |

Next

/
Thumbnails
Contents