Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-10-01 / 1026. szám
1938 október 1. BÉRMUNKÁS 5 oldal IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése Fehér Jóska és követői címére VISSZAEMLÉKEZÉS, AMELYET BASKY LAJOS ELMÚLÁSA VÁLTOTT KI. A cimmel elletétbe nem necrológ lesz ez a pár soros írás. Ezt a hézagot betöltötte a “Bérmunkásban” és az “Az Emberben” megjelent két cikk Basky Lajosról, melyekkel egyet értek s mint ilyeneket magamévá teszek. Megemlékezést azért sem Írhatnék Baskyról — az emberről —, mert amióta a magyar pártban a frakcióharc elült — úgy ahogy — vagy amelyikről szó van — annak már tizenhá-^___________________________ rom éve mullott. S bár nagyon szerettem volna megismerni ezt a csökönyös akaratú kitartó em bért — nem tudtam vele találkozni. Inkább azt szolgálják tehát e sorok, hogy felfrissítsük az eseményeket tizenhárom év távlatából és rámutassunk, hogy mi volt a pártban és hová juttatta az ami ott lefolyt. Sok egyébb hibájuk mellett, Basky-Becker- ék elkövették azt a végzetes és megbocsájihatatlant, mely a Fehér Józsival való társulásban csúcsosodott ki. E puszta tény az annyira üdvös és kilátásba helyezett csatorna tisztogatást bukásba vitte Abban az időben, az emigráció már csaknem befejezéshez jutott. Akik Amerikába vándoroltak át a kommunista pártot boldogítani, már elhelyezkedtek a magyar pártban oly annyira, hogy a rajzás jeleit az ügyekhez közelállók érzékelhették. Voltunk a pártban olyanok is akik hosszú éves tapasztalatokkal bírtunk, melyeket a munkásság érdekében gyümölcsöz- tetni próbáltunk. Voltak — különösen az uj jövevények között — akik csekélységüknek olyan különös fontosságot tulajdonítottak, hogy párttagságukat isteni küldetésnek minősítették, önmagukat prófétáknak hitték. Ez időtájban jelent meg New Brunswickon Fehér Jóska is, aki bizony nem jelentkezett pártmunkára. Csalogatni kellett. Mézes má- zos ígéretekkel hívogattuk. Még állást is ígértünk ennek a “népbiztos” urnák, hogy jöjjön kö- zibénk, de nem akadt a horogra őkigyelme és sehogysem állott kötélnek. Úgymond ő nem aktivizálhat, mert mint afajta “népbiztosnak” vigyáznia kell magára. Igaz ugyan, hogy mi Fehér Józsi nevezetű népbiztosról sohasem hallottunk a Magyar forradalom alatt és utána sem . . . Bár meglehet, hogy Ka jászó Szentpéteren a borkóstolók népbiztosságáról nem emlékezett még meg a magyar történelem, és azért nem találkoztunk az ő nevével sem. De hát ha . volt ? ha nem volt? ... az amerikai magyar munkásmozgalom szerencsétlenségére, előbb New Brunswickon később országosan belekapcsolódott a pártmozgalomba. Ez idővel esik egybe az a frakció harc, melyet Baskyék szerveztek a beözönlő zöld han- danbandázókkal szemben. Hogy ki győzhet? nem New Yorktól, hanem a vidéktől függött. A vidék egyik vagy másik oldalra állítása dönthette el. New Brunswicknak is jutott ebben szerep. Mert, hát, akkor mi brunswickiak, trockyisták, rombolók, meg miegymások többségben voltunk a szavazásnál. Fehér Jóska (már ekkor nem Józsi) ekkorra már végig próbálta ,a boldogulás és a gyors meggazdagodás minden módszerét. Még dolgozni is próbált . . de vigyázott, hogy a tenyere eine kérgesedj ék és bizony még az ilyen kísérlet közben is csak fél- válról lenézően nyilatkozott az igazi munkásokról. Gyorsan kopott lefelé és kifelé is. Majd az üzleti pályán próbált szerencsét olyan tempóval, hogy a helybeli rendőrség félreérthetetlen módon figyelmeztette az “üzlet” azonnali abbahagyására és a város elhagyására egyszerre . . . Ezek volnának hát dióhéjban, a zöld Fehér Jóska gyakorlati tapasztalatai, melyek a párthoz való csatlakozását megelőzték. Orra az jó volt. Mert amint le- csatlaközott, azonnal megérezte, hogy a frakciósok oldalán van a helye, mert amaz oldalon minden “állás” be van már töltve. Nem tudok végzetesebb lépés- séről Basky Lajosnak, mint arról, mely Fehér Jóskával való szövetkezést örökíti meg. A Kingsburyi csárdában kötött egyezség szerint, Fehér Jóska azt hazudta Baskynak, hogy ő — már mint Jóska — biztosítja Baskyt, hogy a New Brunswiki- akat szőröstől bőröstől a frakciósok mellé állítja. Mint említettem volt: a Bruswickiak többsége Baskyék állsápontját vallotta magáénak. Ám mikor Fehér Jóska felcsapott ez álláspont hivatalos védelmezőjének és képviselőjnek, a csoport tagjai azonnal szembe fordultak és minden erejükkel a Baskyék ellen harcolók oldalára állottak éppen szövetségese, Fehér Jóska miatt. Már szemet szemért ment a játszma és Fehér látta, mint dől össze minden reménye és számítása. E sorok íróját is megfenyegette. Leszólta. Úgymond: Inkább azt nézné, hogy elhelyezkedjen és valami megélhetéshez jusson a mozgalomból ahelyett, amit csinál — már mint ő —. Készültünk a végső harcra, a leszámolásra. Berendeltek bennünket a központba, hogy megbeszéljük a harc módozatait és hogy felsoroljuk Fehér Jóska ellen birtokunkban lévő adatainkat is. E sorok Írója kapta a megbízatást, hogy Baskyék szövetségét, a “Frakciós Fehért” a konvenció nyilvánossága előtt leleplezze az adathalmazok alapján. Kezünkben volt s az volt a megállapodás, hogy erkölcsileg kivégezzük. S igy Fehért kompromitálva az ellenzéket vele együtt kivégezzük. Az adatok felsorolására, bemutatására nem lett szükség. Fehér megérezte (hej micsoda orr? szedőgyerek) ami készül és mint leforrázott kutya húzódott félre. Szava, hangja nem volt. Mintha belett volna rekedve. Cserben hagyta szövetségeseit és hallgatásával csak arra gondolt, hogy önmagát átment1 se. Ma már igy látom a dolgot. De akkor mást következtettem hangtalanságából. Az emberek- beni csalódásaim még nem kér- gesitettek meg úgy amint ma vagyok. Sajnáltam azt az ösz- szegömbölyödött kupacot, mely magában ült. Ejh, gondoltam, hátha megjavult. Hátha okult és szégyenli önmagát és múltját . . . Nem volt szivem kivégezni. S mert nem hajtottam végre közös megállapodásunkat, mert azon mullott Fehér fehérnek maradása, hogy nem olvastam fel és nem teregettem ki az adatainkat, súlyosan megleckéztettek, megróttak azok, akik e funkciót rám bízták. Viseltem férfiasán amit tettem, de megbántam. Ennek okát is elfogom mondani a Bérmunkás jövő heti számában. Vass Károly karcolatok Karcolja (f) Jelentést láttunk arról, hogy Csehszlovákiában 300 ezer Németországban 50 ezer személy részére uj temetőket készítettek elő. Olyan természetes nyugodtsággal jelentik ezt, mintha csak a pincér jelentené, “tessék kérem kész a sült tojás”. A barbárkorszak idején az ellenségek alkalomadtán csak úgy fölfalták egymást, a huszadik században már csak meszesgödörbe temetkeznek. Hát nem gyönyörűség a kapitalista civilizáció ! A CIO. New York állami konvenciójáról csak úgy szép csendben lemaradt a negyedmillió taglétszámmal rendelkező női- szabó szakszervezet. A Dubin- sky féle szakszervezet volt a fő dobverője a CIO.-nak, most aztán az AFofL. oldalán ütik a nagy dobot. A szomorú a dologban hogy a Lewis-Dubinsky féle szakszervezeti basák, még mindig úgy dobolhatnak a munkások hátán, ahogyan nekik tetszik. A magyar kormány, utánozva Chamberlaint szintén repülőgépen ment Hitlerhez tanácskozni. A különbség csak annyi volt, hogy mig Chamberlain egyedül ment a festőlegény előtt hajlongani, addig a magyar kormány pereputtyostul repült oda. A magyar kormánynak annyi gyakorlata van koldulási engedélyek kiadásánál, hogy nagyon illett nekik levett kalappal szánalmas pózban álla- ni Hitler előtt. Litvinov krokodil könnyeket hullajtott a Nemzetek Ligája előtt és megbélyegezte Angliát és Franciaországot mert cserben hagyták az egyetlen munkáshazát. Micsoda nagyképüs- ködő politikusok, a munkássággal még komolyan elakarják hitetni, hogy egy igazi munkásországgal szerződést kötnek az imperialista rablók. A névleges munkáshaza cserben hagyta a világ proletáriátusát már akkor, amikor szerződésileg elismerte a kapitalista államok rablási jogát. (Lásd Mussolini szerződéses betörését Ethiopiába.) Alkotmány nap ünnepet tartottak, amikor ismét figyelmünket felhívták arra, hogy az amerikai alkotmány szerint, minden embernek egyforma joga van a boldogság és jóléthez vezető ut kereséséhez. Hát ez valóban igy van, a baj csak ott van, hogy a jólétet és boldogságot a munkások tömegei keresik, mig a megzsirosodott kapitalisták már régen megtalálták! A nemzeti határokért vérö- zönt zúdítani az egész világra. Most kell torkunk szakadtáig kiabálni, hogy testvérek vagyunk, és a nemzetközi eszmék alapján egyesülnünk kell. Mindenütt, a gyárban az egyletekben még a templomokban is csak rajta, egy pillanatig sem szabad a nemzetközségről megfeledkeznünk. Ember! Állj talpra és légy ember még mielőtt nem késő, emberi mivoltod védelmére ! ELŐZETES JELENTÉS. Az IWW. akroni tagjai, meghívták a clevelandi Modem Színkör tehetséges gárdáját, hogy november 6-án a nagy sikerrel ^ több helyen előadott “Sár és Vér” színdarabot, az akroni magyarságnak is bemutassák. A clevelandiak a meghívást elfogadták és mi hisszük, hogy akroni szereplésük, a város legnagyobb színházi és társadalmi eseménye lesz. Felkérjük az akroni egyleteket, hogy november 6-án semmit se „rendezzenek és ezzel segítsenek nekünk sikerre vinni a szórakozást és nevelést szolgáló mulatságunkat, mely a Magyar Házban lesz megtartva. Az IWW. akroni tagjai.
