Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-03-19 / 999. szám
1938 március 19. BÉRMUNKÁS 3 oldal INNEN_- ONNA iV összeszedte: ZÁRA JÁNOS Ami a bünhullámokat gerjeszti — Szűk cipő mint orvosság — A társadalmi rendszer betegsége elképzelhetetlen kihatással van az emberiségre. A nincs- telenség következtében amely a dolgozók osztályát sújtja any- nyi bűnözés követődik el, hogy a naponta több kiadásban megjelenő napilapok minden kiadásában uj és újabb bűnesetekről számolnak be. Apa a gyermekéit gyilkolta meg, fiú az anyát testvér a testvért, barát a bá- rátot és ezen bűnözéseket elkövetők és áldozatok a kis gyermek kortól egészen az agg korig terjednek. A legtöbb újságolvasó, amikor ezen bűnözésekről szóló híreket olvassa, ítéletet is mond anélkül, hogy gondolkodna afelett, hogy mi indította a bűn elkövetőjét annak elkövetésére? Az elmélkedés könnyebb megértése kedvéért felemlítünk néhány kimagasló bűnesetet, a- melyek elbírálásánál az emberek 95 százaléka minden utógondolat nélkül a bűn elkövetőjét halálra ítélné. Az elmúlt ősz folyamán Chicago közelében egy idős gyárost aki titkárnőjével autózott elraboltak és a feleségétőől 50,000 dollár váltságdiat követeltek. A feleség a váltságdíjat két héten belül a rablók utasítása szerint kifizette, de férje hónapok múltán sem került vissza. Hollétét hosszú ideig titok fedte és miután egy bizonyos határidőn belül nem engedték szabadon, a szövetségi titkos rendőrség látott a nyomozáshoz. A váltságdíjra kifizetett bankjegyek sorszáma után, melyeket a kifizetés előtt lejegyeztek követték az emberrablót az egész országon át, mig végre Californiában egy lóversenytéren elfogták. Az elfogatás után derült ki, hogy az emberrablók ketten voltak és miután a váltságdíjat megkapták, annak elosztásánál bajok merültek fel, mert a vezér 30 ezer dollárt magának akart és csak 20 ezret adott társának. Ezen összevesztek és az erősebb, aki kieszelő- je volt a tervnek úgy társát, mint az elrabolt gyárost megölte. A vallatásnál a fiú, aki még jóval alul van a 30 éven, elmondta. hogy apja egy mineso- tai kis bányászvárosban mérnök vöt. Elhalálozása után a fiú nem folytathatta az iskoláit vándorbotot vett a kezébe és össze járta az egész országot szerencsét keresve. Munkával csak épen annyit tudott keresni, hogy szegényesen megélt, ez azonban nem elégítette ki. Bolyongásai közben látta, hogy mint henyélnek a gazdagok télen Floridában, nyáron Yellowstone parkban és hasonló helyeken és ő is arra vágyakozott, hogy igy gondnélkül élhesse a világát. Előbb kissebb utonállá- sokkal, később üzlet és bankrablásokkal kísérletezett, mig aztán már ez sem elégítette ki hanem egyszerre nagy összeget akart szerezni, hogy hosszabb ideig gond nélkül élhessen. így gyilkosságba. keveredett az emberrablás és Egy másik eset szintén Chicagóban történt — bár minden nagyobb városban napi esemény lehet. — Egy fiú egy nagyobb bútorüzletben dolgozott 14 éves korában és 24 évig dolgozott ugyan azon a helyen. Közben megnősült és gyermekeket nevelt — a legidősebb 21 éves. Néhány évvel ezelőtt a bútorüzlet a szállítást átadta egy vállalkozónak és a szóban forgó munkás is gazdát csarélt. A kora ősszel a munkaidő és munkabér körül bajok merültek fel az uj gazdával és az illető volt egyike a bizottságnak és mint elégedetlenkedőt 8 társával el- bocsájtották a munkából. Azóta munkanélkül volt. A kis megtakarított nénze hamar elfogyott és az üzletekben a hitelt is beszüntették. A szükség minden oldalról szorongatta és az fölötti aggodalmában, hogy családja nélkülözik búskomorságba esett. E&y napon összeveszett a feleségével és pillanatnyi elmezavarában revolvert fogott rá. A gyermekei — 21 éves fiú és 17 éves leány — anyjuk védelmére keltek és viaskodás közben az apa a fiút megsebesítette és a leányt agyon lőtte. A közeli napokban szintén Chicagóban a város különböző részein három betörő bandát tartóztattak le, melyeknek tagjai 12 évestől 19 évesig váltakoztak. A kihalgatásoknál valamennyien azt vallották, hogy szüleik nem tudnak elegendő zsebpénzt adni, hogy elmehessenek a moziba, vagy megvásárolhassák a különféle nyalánkságot, melyek minden üzletben csalogatják éket. Akik elég idősek, hogy dolgozzanak képtelenek munkához jutni és szükségleteiket ily módon igyekeznek beszerezni. Amikor ezen bűnözők felett ítélkezünk, hogy Ítéletünk igazságos legyen, ki kell kutatnunk az okát a bűnözésnek. A jelen társadalomban a jólét, a boldogság a pénzen alapszik. Már a csecsemőket is a pénzszerzés módjára tanítják. Az iskolában, a szószékről, a mozi vászonról, az újságok az egyéni boldogulás módjaira tanítják a gyermekeket és mindezen intézmények gondosan őrködnek azon, hogy a nincstelenek nehogy megtanulják, hogy a kapitalizmus e fejlett korszakában az egyéni érvényesülés útja elvan zárva. A fent említettek és a többi sok, sok ezer, akik naponta elkövetik a kissebb, nagyobb kriminális kihágásokat, mind ezen tanításnak az áldozatai. Az agyuk már kicsi korukban annyira megvan mételyezve a kapitalista rendszer ferde tanaival, hogy a boldogulás módját nem céltudatosan, szervezett erővel igyekeznek megszerezni, hanem a kapitalizmus által tanított — rablás utján. * * * A kapitalizmus által teremtett kháosz az emberek miliőit zavarja az őrülésbe és öngyilkosságba. Az elmegyógyintézeSzerkesztői üzenetek T. L. Kanada. — Trotzky nem fasizta. Róla ezt állítani, van olyan badarság mint a Római pápát kommunistskodás- sal vádolni. Végleges szakadás közötte és Sztálin között, az első ötéves terv kidolgozásánál történt, illetve a NÉP (Uj Gazdasági Tervezet) programja körül. Mint emlékezetes, Trotzky a Kulákok (nagybirtokosok) rendszabályozása mellett foglalt állást, Sztálin viszont ezt ellenezte. Trotzky a nemzetközi tőkésekkel való szakítást javasolta és szorosabb kapcsolatokat a világ munkásosztályával. Sztálin a tőkésekkel való együttműködésnek volt hive és a nemzetközi munkásmozgalommal való szoros együttműködés helyett Oroszország füg- getlenitésében látta a Szovjett fennmaradásának biztositékát. Ttrotzky programjából Szta- linék sokat kényszerültek megvalósítani. így elsősorban a Ku- lákokkal kellett leszámolniuk. Számos KONCESSIOT voltak kénytelenek visszavonni és a nemzetközi munkásmozgalommal is kacérkodtak az amerikai elismerésig. A III.-ik Internacionálét nemzeti testületté alakították át és hét esztendeig kongresszust sem hívtak össze. A Vörös Szakszervezeti Internacionálét kialakulása előtt tönkre tették. Az orosz munkásszervezeteket, nemzeti alapokra helyezték, a Szovjetteket feloszlatták, és helyettük bevezették a politikai, területenkénti képviseletet. Munkásmozgalmat romboló cselekvésük koronáját akkor tették fel, midőn az erőtlen jogtek és fegyintézetek súlyosabb, vagy könnyebb elmezavarodottakkal vannak megtömve, akiket a rendszer fonákságai zavartak az őrülésbe. A társadalom hasznos tagjait az örökös bizonytalanság csigázza és ily tragikus körülmények láttára a “nemzet atyjai”, akiknek hivatásuk volna ezen állapotokon változtatni oly bődületes ostobaságokat ajánlanak a gond elűzésére, hogy csodálkoznunk kell az amerikai nép tudatlanságán, hogy ilyen emberek kezébe helyezik sorsuk intézését. Az alábbiakat talán sokan vic- nek veszik, pedig ez a valóságban megtörtént. Henry F. As- hurst Arizona állam egyik szenátusi kerületét képviseli a kongresszus felsőházában akinek minden valószínűség szerint bő információja van az országban uralkodó állapotokról és mit gondolnak, milyen megoldást ajánl? Szűk cipőt kérem. A szenátor ur szerint az őrülés elleni legjobb szer a szűk cipő. Azt mondta a szenátor ur: “Ha azon férfiakat és nőket, akik nyomorban vagy munkanélkül vannak szűk cipő viselésére kényszeritenék, minden más aggodalmat elfej eltenének és csak a szűk cipőre gondolnának.” Csoda-e ha a viszonyok nap- ról-napra rosszabbak lesznek ? Ha a nemzet sorsát ily bölcsek intézik, várhatunk javulást ?Ha már a törvényhozó testületben is őrültek foglalnak helyet és azok intézik sorsunkat, épen ideje, hogy észre térjünk. fosztott és cselekvési jogaiktól megfosztott Orosz szakszervezeteket, az Amszterdami Szak- szervezeti Intemacionáléhoz csatolták, azoknak megkérdezése nélkül. Trotzky feltevései és jóslatai nagyrészt megvalósultak. Még azok is melyekben az öreg bolseviki gárda kipusztitását helyezte kilátásba, ő jól ismerte a klikket, kik száműzték és azt várta tőlük, amit adnak. Ennek dacára Trotzkytól sem vártunk volna mást sem többet, mint amit Sztalinék nyújtanak. Ellenfeleivel ő sem volt és nem is lett volna sem megértőbb, sem könyörületesebb. Ő sem a munkásmozgalomra, nem a szervezett munkásságra törekedett bízni saját sorsuknak intézését, hanem a bürokratákra, a politikusokra, GPU-ra és a hadseregre, melyet Kronstadt- nál, a sztrájkolok ellen szemrebbenés nélkül felhasznált. Trotzky kommunista politi- tikus, Sztálin Orosz hazafi. Egyik kutya, a másik eb. B.L. Chicago — A beküldött körlevelet megkaptuk és köszönjük. Előbbeni álláspontunkat a Szövetséggel kapcsolatosan fentartjuk. Nem avatkozunk belügyeikbe és bátran bízzuk azokat a konvencióra. Hálásak vagyunk a körlevél megküldéséért azért is, mert alkalmunk van látni, hogy kik kicsodák .... Minden IWW.-ista, akik tagjai a Szövetségnek és annak konvencióin részt vettek, büszkén és felemelt fejjel állhatnak ma is az össztagság elé. Ezt nem tehetik azok, akik vezethe- tőknek bizonyultak a politikusok járszallagján, a nagy harcok idején. Rosszul áll azoknak a szénájuk, akik csak kiszemelt osztályokat keresnek fel kortes levelekkel, a tudatlansághoz és a tudatlanokhoz apellálva. A körlevél írói nemcsak tudatlanok, de roppant feledékeny emberek is, noha e kettő együtt jár. Ha a 20-ik osztály tagjai megtűrik, hogy tudatlan tisztviselőik erényt kovácoslhatnak abból, hogy nem tagjai ÉS NEM IS HÍVEI a nemzetközi munkásmozgalomnak, nem érdemelnek jobb tisztviselőket. Minden zsák megtalálja a maga foltját . . . Ne izgassa hát annyira a dolog, még az se, hogy közöttük volt. örüljön neki, hogy olyan ravasz, kétszínű, számitó tudatlan fajankókkal, mint a körlevél szerkesztői nem kell egy levegőt szívnia. Ismeretlen beküldő: Bellaire, O. — Megkaptuk küldeményét és szívesen vennénk máskor is, ha meglepne bennünket a folyóirat számaival. JUVENTUD LIBRO — vagy Szabad Ifjúság a neve annak az uj napilapnak, mely Valenciában bontott zászlót mint az Anarkista ifjúság hivatalos orgánuma. Az Anarkista Ifjúmunkás Szövetség a minap tartotta meg országos kongresszusát Valenciában, melyen 300,000 tag képviseletében, sorsdöntő határozatokat hozott az ifjúság, melyek közül egyik, az uj napilap megjelenése.
