Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)

1938-03-12 / 998. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio OF THE WORLD under the Act of March, 3, 1879 VOL. XXVI. ÉVFOLYAM. IJESZTGETIK AZ AKRONI GUMIGYÁ- Rl MUNKÁSOKAT A Goodrich Co.-nál bérlevágást akarnak a munkásokra erőszakolni ........................ ' -^TÍ^íuVÍmi CLEVELAND, 1938 MÁR. 12 WTÉZcTJj EGY HÍRHEDT MAGYAR SZÉLHÁ- MOS MIATT KERÜLT KUN BÉLA A SZOVJET-OROSZ BÖRTÖNBE NUMBER 998 SZÁM A CIO. ÉS AZ AFL. VESZÍTI NYUGA­TON IS A TERET A californiai saláta földeken erőteljes IWW szervez­kedés folyik. Akron, 0. — Az itteni Good­rich gumi gyár vezetősége és a R.W.I.U. (CIO.) vezérei kö­zött, már hosszabb idő óta foly­nak tárgyallások a bérlevágás­ról és a munkaidő meghosszab­bításáról. Mindkét fél ismeri a zörgést és a terv végrehatásához a mun­kások ijesztgetését használják fel. A gyár vezetősége azt han­goztatja, hogy ha nem mennek bele a munkások a bérlevágás­ba, úgy kénytelen lesz 5,000 munkást elbocsájtani ’és az üze­met, a vidékekre kiterjeszteni: illetve a vidéki telepekre beosz­tani a munkát, ahol olcsóbb a munkaerő és igy az üzem is jobban bírja a versenyt. A mai állapotok között az ily­en finesz fél sikert jelent a gyárosoknak. A lerakott ezrek az uccán, könyöradományon és “kormány munkákon” tengőd­nek és bizony a szerencsés ke­vesek borzadnak annak gondo­latától is, hogy azoknak sorsá­ra kerüljenek. Bezzeg nem szégyenük ma­gukat a “Szervezet” urai sem, hogy a szerződésekkel megkö­tött gumiipartelepek különböző csoportjainak, különböző vidé­keken, egymástól eltérő bér és gyári viszonyaik vannak. Sajnos még nem jutottak el odáig a gumi ipar munkásai, hogy egyhangúan felélnék a gyárosoknak, hogy vigyétek a gyárat! Majd teszünk róla, hogy az áru gyártás ott sem fog kevesebbe kerülni! A bátor, harcias és célraveze­tő állásfoglaláshoz, harcias szer­vezetre és nevelésre van szük­ség. E kettő hiányát a bőrük alatt érzik a munkások, mégis irtóznak tőlük. Éppen ezért, elvagyunk ké­szülve arra, hogy Goodrichék célhoz érnek már csak azért is, mert, az ugyan egy szervezet­hez tartozó Goodyear gyár mun­kásainak ellentállását, mint is­meretes pár hónappal ezelőtt leszerelték. A gumi ipari munkások hely­zetének rohamos visszaesése ekkor vette kezdetét, de az “Ipari Szervezet” és a hozzá tartozó akroni munkások, nem gondoltak egységes akcióra. Most majd csúszunk valameny- nyien utánuk. De azért tanu­lunk a saját bőrünkön. A MAGYAR KOMMUNISTA VEZÉRT HALDOKOLVA EGY KÓRHÁZBA SZÁLLÍTOTTÁK Ezen feltűnő cim alatt közli a New Yorkban megjelenő ‘Az Ember” hetilap, a “Prágai Magyar Újság” nyomán az alan­ti cikket. A “Prágai Magyar Újságban” megjelent cikken kívül, Göndör Ferenc elmondja személyes tapasztalatait és feleleveníti a bécsi emigráció kellemetlen emlékeit, melyek arra késztették, hogy a szélhámos Klemens Bélát erélyes közbenjárására az emig­ránsok közül kiközösítsék. Nem érdemtelen olvasmány1® a szélhámosról irt vázlat, de minket és a “Bérmunkás” olva­sóit sokkal közelebbről érinti a “Magyar Újság” párisi tudósí­tójának cikke már csak azért is, mert forradalmárokhoz mél­tó és megértő emberi álláspon­tunkban, messzebb mentünk Kun Béla ügyében mint bárki. Kun Béla szabadonbocsájtá- sát. nemcsak cikkekben köve­teltük, de — mint emlékezetes - nyilvános népgyüléseket hív­tunk össze, melyeken a szovjet amerikai képviseletétől követel­tük Kun Béal szabadonbocsáj- tását. Nekünk Kun Béla sohasem volt vezérünk. Mi sohasem kö­vettük sem őt, sem a képviselt irányát, — vakon, mint tet­ték amerikai elvtársai. De ha­bozás nélkül törtünk lándzsát ügyében és pillanatig sem ké­telkedtünk abban, hogy az a Kun Béla, akit a Proletár Dik­tatúra idejétől kezdve figyel­tünk, — olyasmit követett vol­na el, amiért ar orosz börtönök­be hurcolását igazolni lehetne a hivatalosoknak, vagy • pláne olyasmit, amiért életével kellett volna lakolnia abban az ország­ban, olyan rendszerbe, mely­nek megteremtésében nem kis része jutott. A “Prágai Magyar Újság” nyomán, “Az Emberben” kö­zölt cikk szószerinti szövege a következő: KUN BÉLÁT HALDOKOLVA SZABADLÁBRA HELYEZTÉK Klemens Béla volt kolozsvári asztalossegéd ismert nemzetkö­zi szélhámos jutatta börtönbe Stalin bizalmasát. — Előreha­ladott cukor- és vesebajjal kiiz- ködik a volt külügyi népbiztos. Páris, február. — Ismeretes, hogy néhány hónappal ezelőtt, a moszkvai “tisztogatási akció” során börönbe került Kun Béla, az egykori magyar szovjetköz­társaság vezére is. Egyes hír­adások arról is tudni véltek, hogy Kunt, aki a III. internaci- onálé magyar osztályának ve­zetője s egyben Stalin egyik bi­zalmas embere volt, kivégezték. Ezek a hírek azonban elsietet­teknek bizonyultak. Az igazság az — amint ezt a Moszkvából Párisba érkező utasok egyaránt hangoztatják —, hogy Kun Bé­lát január másodikfelében élet- veszélyes állapotban szabadláb­ra helyezték és egy moszkvai szanatóriumban kezelik. Kun előrehaladott vesebeteg­ségben és cukorbajban szen­ved, hetei meg vannak számlál- (Folytatás a 7-ik oldalon) MEGKÖVEZETT SZOVJET KONZULÁTUS Warso, Lengyelországból je­lentik, hogy az elmúlt szerdán, a Moszkvai tárgyallások meg­kezdésének hírére, tiltakozó tö­meg gyűlt egybe a warsoi Szov­jet konzulátus épülete előtt és még mielőtt a rendőrség bele­avatkozhatott volna, megkövez­ték az épületet. A lengyel kormány sajnála­tát fejezte ki az incidens miatt, mig az Orsoz lapok. Trotzkyis- táknak bélyegzik a kövezőket. BÉREMELÉSÉRT SZRÁ.JKOL- NAK A WPA. MUNKÁSOK International Falls, Minn. — Háromszáz munkás tagadta meg a munkát különböző tele­peken, helyben és Koochiching megyében február 28-án. Sztrájkjukban egységes kö­vetelést nyújtottak be a WPA. irodáján, az 55 centes órabére­kért, a folyamatban levő 40 és 44 centes órabérek helyett. St. Louis countyban, 68c óra­béreket kapnak és ők sem ve­szik fel addig a munkát, amíg követelésüket nem teljesitik. Watsonville, Calif. — Az IWW. helyi szervezet csoport­jának, rendes gyűlése egy kis kerületi konvencióvá alakult át, melyen a saláta földekre kiter­jedő széles szervezési prog­ramot dolgoztak ki a környék­ről is megjelent delegátusok. Az IWW, 110-es számú Me­zőgazdasági Ipari Szervezete, nem halt meg, sőt működését sem adta fel annak dacára, hogy néhány esztendőn át e vi­dék keveset hallatott magáról. Mint ez már szokás, az AFL. besurrant a hátsó ajtón és 1934- ben egy jóhangzó szerződést erőszakolt ki a munkáltatóktól és segített befejezni egy elke­seredett sztrájkot a saláta föl­deken. Közben megjelent a CIO. is, hogy az OFofL.-el elégedetlen­kedő munkásság között az ő igéit terjessze. A két rivális és egyforma szervezet között fel­morzsolódott a munkásság el- lentálló ereje és mindkét szer­vezet érvénytelenné lett a vidé­ken. Már 1936-ban sem tudta az AFofL. a szerződések megujji- tását kierőszakolni. A munkás­ság hiszékenységére vallott, hogy a bószok kelepcéjébe bele estek, akik egy önkéntes 10 szá­zalékos bér javítással egy csa­pásra megszabadultak a szer­vezettől. Csak természetes, hogy min­den szervezet hiányában, nem csak a 10 százalékos béremelést vették vissza rövid idő leforgá­sa alatt, hanem minden előnyt, amit szervezetten a munkásság magának biztosítani volt képes. A harcias szervezett munkás­ság szembehelyezkedett a bér­levágásokkal, aminek kizárás lett a vége. A Watsoni munká­sok bizonyultak a legharciasab- baknak, akik a kizárás és feke­te liszta ellenére is kitartottak követeléseik mellett. Midőn sem az AFofL. sem a CIO. sem pedig a National La­bor Relation Board többhetes beavatkozása sem hozta meg az eredményt, az IWW-hoz for­dultak. Ezzel a harcias csoport­tal indul neki szervezetünk, a nyugati mezőgazdasági ipar munkásainak újjászervezésé­hez. Figyeljétek a további fej­leményeket !

Next

/
Thumbnails
Contents