Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)

1938-02-26 / 996. szám

1938 február 26. BÉRMUNKÁS 7 oldal Magyarországon még sintéreket sem választhat a nép A Budapesti Népszavában, a szociáldemokraták napilaplában, immár hetek óta támadó és el­keseredett cikkek jelennek meg a Magyar Uralkodó osztály vá­lasztási tervezete ellen. Miután a szakszervezeti moz­galom csaknem tehetetlen, a miagyar földmunkások szervezé­séről pedig lemondtak a szociál­demokraták, mert ezt az urak igy kívánták és Gömbösék haj­danában ehez a feltételhez kö­tötték, a szociáldemokrácia megtörését — mert ellenesetben feloszlatással fenyegették őket — igy érthető, hogy amellett kardoskodnak a politikusok, a- mi megmaradt, amit meghagy­tak nekik. Fejlettebb országokban, bün­tetés terhe alatt követelik a sza­vazást a néptől. Másutt, erőtel­jes propagandával ösztökélik őket szavazásra. A fejlődésben visszamaradt Horthyhonban, még ott sem tartanak, hogy sintérek választását a népre bízzák. A választási javaslatot érde­kessége miatt mutatjuk itt be az olvasóknak. Egy kis betekin­tést nyerhetünk belőle, azokba az állapotokba, melyben jogkö­rökkel akarják felruházni a ma­gyar népet azok, akik kenyér- höz sem engedik jutni, hát jo­got sem adnak nekik, noha mi­hamarább rájönnek, hogy jo­gokkal nemigen lehet jóllakni. íme, itt a tervezet, melyet közlünk, a “Népszava” nyomán: * * * Régen volt, a mai fiatalok már csak hallomásból tudják, ha tudják, hogy a koalició poli­tikailag és erkölcsileg egyaránt szomorú korszakában is volt választójogi reformterv, amely — a pluralitáson alapult. Plura­litáson, azaz azon, hogy egy sza­vazónak két vagy három szava­zata van, mig a másiknak csak egy. Akkor, közel harminc év­vel ezelőtt, nem lett semmi eb­ből a szándékból. Azóta, har- mins év óta állandóan kisért a pluralitás, sőt rejtve és titkon benne volt a jelenleg érvényes választási rendszerben is. Jelenleg úgy érvényesül a pluralitás, hogy vannak kis ke rületek és vannak nagyok. Ne­gyedannyi választó ugyanúgy egy képviselőt választ, mint a négyszerannyi. A “megbizható” szélsőjobboldali lajstromos ke­rületeknek kétszer-háromszor' annyi mandátum jut a választók számának arányában, mint Bu­dapestnek vagy Pestkörnyéké­nek. Mindezek a rendszerek, az­onban legalább egy illúziót meg­hagytak a választónak. Azt, hogy neki éppen úgy szavazata van, mint a másiknak. Hogy az urnáknál mindenki egyetlen bo­rítékot dob be, egyetlen szava­zattal. Az uj javaslat visszatér a ré­gi, Andrássy-féle alapra. Meg­valósítja a pluralitást. Mégpe­dig olyan módon, hogy megcsi­nálja a törvényhatósági válasz­tójogot, azt szigorúbb kellékek­hez fűzi és akinek ilyen válasz­tójoga is van, kétszer szavaz a kétféle jelöltre: az egyénire és a lajstromosra. Kinek van kettős választójo­ga? Annak a férfiúnak, akinek élethivatászerü állandó foglal­kozása van és 24 éves és egyetemet végzett, vagy 26 éves és középiskolát végzett. vagy 28 éves, családfenntar­tó és 6 elemit végzett, vagy írni olvasni tud, 30 éves és családfenntartó és a háborúban altiszt, vitéz- ségiérmes vagy csapatkeresztes lett, vagy önnálló iparos vagy kereske­dő, vagy földműves és van 60 arany­korona kataszteri tiszta jövedel­me, vagy gazdasági cseléd, aki hat év óta ugyanannál a munkáltató­nál van. A nőknek akkor, ha 30 éves elmúlt, hat osztályt végzett, maga tartja el magát, vagy férjének van kettős vá­lasztójoga, vagy — négy élő gyermeke van, írni- olvasni tud és férjé­nek kettős választójoga van. Kinek nincs tehát kettős vá­lasztójoga? * * * Az ipari munkásnak és a tör­pebirtokosnak és cselédnek, ha nincs hat elemije. És nincs ez­enkívül különös dolog — a vidéki lajstromos törvényható­sági városok szavazóinak, mert ezek csak a saját lajstromukra szavaznak az egyszerű válasz­tójog alapján. Mi ennek a bonyolult válasz­tójognak az értelme? Semmi! Illetve: sok minden. Az az ér­telme, hogy /kizárja az ipari munkásság érettebbkoru — hat elemit a hiányzó beiskoláztatás miatt még nem végzett — réte­gét, továbbá az egész törpebir­tokosságot és napszámosréte­get a kettős választójogból. Mint Ipari Unionisták, kik a politikai pártok minden fajtá­jából már régen kiábrándultunk kik a politikusoktól sehol, sem­mi jót nem várunk, akik a mun­ka szinterén törekszünk akara­tunkat érvényre juttatni, évti­zedes Amerikai tartókodásunk után, alig tudjuk elképzelni, hogy a mögöttünk hagyott “ha­zában” a munkásmozgalom ne­vében, még ilyesmiért vereked­jenek, harcoljanak. De miután egy egész világ választ el bennünket onnan, a- hol mégis a mi nyelvünket be­szélik, elképedve szemléljük a távlatból az olyan állapotokat, melyekre ez a választási terve­zet is rávilágít. Vájjon meddig lesz még az urak országa Magyaroszág ? Meddig lesz a szociáldemokra­táknak is módjukban, ilyesmi ellen “harcolni”? Ha a jelek nem csalnak, nem sokáig . . . Mert Hitler, vagy Mussolini vá­lasztási tervezetei jutnak rövi­desen érvényre ott is, melyek ellen, sem a parlamentben, sem azon kivül egy ideig . . , nem lesz mód apellálni . . . QlvasdaBérmunkást! NE ÖLJ! MEGHÍVÓ — Az IWW Chicagói Magyar tagjai. 1938 március 6-án, vasárnap, a Lincoln Auditó­riumban, 4217 Lincoln Ave. (Irving Park és N. Damen Ave. közelében). Színre hoz­zák először Mayer B. József háborús drámáját “SÁR ÉS VÉR” 3 felvonás és három változásban. Kezdete pont 4 órakor — utána tánc. Kardos zenekar — ízletes vacsora és hűsítők. Jegy ára előre vált­va 45 cent — a pénztárnál 55 cent. Az előadás pontosan 4 órakor kezdődik. TERMÉSZETES HALÁLLAL HALT MEG San Francico — Egy 60 éves embert, a Francis Theatre mö­gött egy nagy bádog hordóban halva találtak. A szemétdomb­ra került öreg munkás, nyilván csak aludni húzódott meg a gar­bage canna burkolatában, ahon­nan reggel kihúzták. A halott, egy darab száraz kenyeret szo­rongatott kezében. Rongyos ruhája tetvekkel volt tele. Hogy a hulla kezelése könnyebb legyen, levetkeztet­ték és mezítelenül szállították a halottas házba onnan ki a köz­temetőbe. A halottkém, miután a holt­testet mgvizsgálta, konstatálta, hogy “‘Természetes halállal halt meg”. Ez alatt azt kell érteni, hogy nem rabolták ki és rablás közben nem ütötték agyon. Egész Németország izgatott érdeklődése mellett Berlinben a Niemöller-pört tárgyalják. Ni- emöller lelkész a németországi vallásüldözések miatt került szembe a hatóságokkal. Az úgy­nevezett “alattomossági tör­vénybe ütköző cselekedetek” mi­att vonták pörbe a templomi szószékből elhangzott prédiká­ciói miatt. Az “alattomossági törvény” olyan cselekedetekre vonatko­zik. amelyek, ha látszólag ártal­matlanok is, mégis azzal az e- redm énnyel járhatnak, hogy kormányzatellenes hangulatot keltenek. Niemöller letartóztatása an­nak idején óriási feltűnést kel­tett és tudott dolog az is, hogy különösen a német katonai kö­rökben volt ennek erős hatása Niemöller ugyanis a világhábo­rúban mint katonatiszt kitün­tette magát egy buvárnaszád- nak volt a kapitánya és annak idején megkapta az igen ma­gas “Pour le Mérite”-r end jelet. A konzervatív német katona­tiszt letartóztatását nagyon kedvezőtlenül ítélték meg, de a hitvalló egyház hívei és sokszáz lelkész nyíltan is rokonszenvü- tüntetéseket rendezett mellette a dahlemi templomban, amely­nek szószékén azelőtt Niemöl- ler prédikált. A niemöller-pör tárgyalása ilyen előzmények után nagy szenzációnak Ígérke­zett, azonban a hatóságok ki­zárták a tárgyalásból mind a belföldi, mind a külföldi sajtó AZ AMERIKAI KÖNYVKIA­DÓK NEM MENNEK EL A LIPCSEI KONGRESSZUSRA. Az Egyesült Államok legte­kintélyesebb negyvennyols ki­adóvállalata nyilatkozatot ad- oott ki, amelyben bejelentik, hogy nem vesznek részt a lip­csei nemzetközi könyvkiadó kongresszuson. A nyilatkozat felsorolja a könyvégetést, a könyvelkobzá­sokat a felvilágosodott szelle­mű írók üldözését. Hivatkozik arra, hogy Németország kísér­letet tett nemzetközi világcen- zura bevezetésére, ez azonban megtört a demokratikus álla­mok öntudatán. A nyilatkozat méltatja a horogkeresztes ura­lom előtti Németország könyv­kiadói érdemeit majd a követ­kezőket mondja: — Németországban a könyv­kiadáson szájkosár van, akár csak az ujságkiadáson. Nincs német könyvkiadó, aki más vé­leményt merészelne nyilváníta­ni Lipcsében, mint amit a ho­rogkeresztes közegek diktálnak. Egy ilyen kongresszuson részt- venni, ellentétes lenne könyvki­adásunk egész szellemével. A mi mesterségünk eleven szinbó- luma a sajtó szabadságnak s a velejáró szólás- és gyülekezési szabadságnak. Udvariasságból nem emelhetnénk szót Lipcsé­ben meggyőződésünk mellett, de azzal sem alázhatjuk meg magunkat, hogy hallgassunk. Az amerikai könyvkiadók vé­gül annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy távolmaradá­suk később alapot nyújthat a német könyvkiadás normális és értékes munkájának helyreállí­tására. képviselőit, sőt a hallgatóságot is. A vád ismertetése után zárt tárgyalást rendeltek el és a be­idézett 42 tanút is zárt tárgyal­áson hallgatták ki. A tárgyalás előreláthatóan hosszabb ideig tart. Kimenetele elé egész Németországban' nagy érdeklődéssel tekintenek. TAKÁCS JÓZSEF AKRONBAN Az IWW akroni tagjai, már­cius 6-án, vasárnap délután 3 órai kezdettel, tudományos elő­adást rendeznek, a Magyar Házban, 112 E. Thornton St. Ezúttal Takács József mun­kástársat hívták meg, hogy a Bérmunkásban részben megö­rökített előadását, az Akroni Magyar munkásságnak is el­mondja. Tárgya: Mit várhatunk a po­litikai pártoktól cimen lesz meg­tartva és hisszük, hogy az ak­roni munkásság tömegesen je­lenki meg, az előadáson. TEAESTÉLY AKRONBAN Az IWW akroni tagjai, 1938 március 12-én szombaton este, TEA ESTÉLYT rendeznek a Bérmunkás javára, 112 East Thornton St. alatt, az akroni Magyar Házban. Felkérjük a Bérmunkás olva­sóit, hogy tegyék látogatottá ezen estélyt, melyen a jót a hasznossal kössük össze. A rendezőség. A Niemöller por - zárt tárgyalláson

Next

/
Thumbnails
Contents