Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-01-22 / 991. szám
1938 január 22. BÉRMUNKÁS 5 oldal HOVÁ VEZET A ROMÁN DIKTATÚRA A román diktatúra kísérlete csak külsőségekben és eszközeiben hasonlít ahhoz a fasizta és horogkeresztes rendszerhez, amelyről mintát vett. Mindenütt másutt, ahol elszakadtak a demokráciától és a nép fölött való erőszakra építették föl, voltak gazdaságilag megalapozott, többé-kevésbé népes vagyonos osztályok, amelyek a dolgozóktól való félelmükben folyamodtak a fasizmushoz. Olaszországban, ahol ez az irányzat a legújabb korban életbelépett, az uralkodó osztályok a háború után kialakult anarchiában fölhasználták azokat az elemeket, amelyek ott a fölfordulást a munkásság képviselőit fölüllicitálták elsősorban szították. Ezeket a deklasz- száltakat maguk mellé állítva, legázoltatták a munkásmozgalmat. Olaszországban tehát voltak vagyonos kapitalista és nagybirtokos rétegek, amelyek a fiszmust kívánták és a saját érdekükben fölhasználták. Németországban a kapitalisták és junkerek attól az eshetőségtől való rémületükben, hogy az addig egymást marcangoló és gyöngítő mozgalmakban elhelyezkedett munkásság egy napon mégis összefoghat és tömör egységben végét vetheti a háborúban és inflációban meggazdagodottak uralmának, és pénzzel támogatták és uralomra segítették a horogkeresztes kalózokat. Itt kapitalista és junkerréteg, régi és gazdaságilag erős osztályok álltak az önkényuralom mögött. De ha közelebb megyünk Romániához és a Balkánra tekintünk, ott is azt találjuk, hogy a fasizta és diktaturás módszer a lakosság bizonyos rétegének, ha számbeli kisebbségének, de gazdaságilag uralkodó osztályainak támogatásával és azok érdekében következett be. Bulgáriában a paraszt- és földmunkásszegénység érdekében reformok és a szerb szomszéddal való kibékülési törekvése szította lángra a nacionalista és kapitalista elemeket, amelyek azután véres puccsal tették el láb alól a Sztambulinszkij kormányt. Jugoszláviában a gazdaságilag és kultúrában fejlettebb horvát és szlovén tömegek kerültek szembe az anyaország szerb uxalkodóosztályával. Itt nemzeti ellentétek szolgáltak a diktaturás berendezkedés hátteréül. Romániában mindezek közül az okok közül egyik sem lelhető fel, ami elfogadható magyarázatát adhatná annak, ami ott bekövetkezett. A román uralkodó osztályoknak ezidőszerint egyáltalában semmi félnivalója nem volt sem az ipari sem a földművelő proletárságtól. A kisebbségek nemzeti tekintetben állandóan csak védekező állásponton voltak és tulon-tul megelégedtek volna azzal, ha az eddig velük szemben megnyilvánult rendszabályok valamiképpen megenyhültek volna. Polgári pártok álltak egymással szembe és ha a Románia aránylag fiatal államiságának hagyományai szerint a képviselőház mandátumának lejárta után a nemzeti parasztpárt kapott 'volna megbízást a kormányzásra, úgy ez a román állam struktúrájában, létében, a bel- és külpoliaikai megalapozottságában semmiféle hátrányos változást nem vont volna maga után. Michalache, a nemzeti parasztpárt vezére, amint ez a múltban is megtörtént, valószínűleg választási paktumra lépett volna a demokratikus pártokkal, megteremtette volna a maga számára szükséges többséget és nyugodt kormányzásának előreláthatóan semmi sem állott volna útjában. Romániában mégis másképpen történt. A képviselőválasztásokon minden terror ellenére megbukott és a szavazatoknak mindössze kilenc százalékát elért keresztény nemzeti párt vezérét bízták meg a kormányzással. Miért? A román választótömeg és osztályok semmiféle jelentős rétege nem áll a megalakult kormány mögött. Mindezek helyett egyedül a király akarata az, amely ezt a kormányt életre hívta és támogatja. Komoly oka és célja nincs ennek a királyi elhatározásnak. Az is téves beállítás, hogy a Goga-kormány azzal a tervvel, hogy százezres rohamosztagot szervez céljai érdekében hasonlóvá válik a hitlerizmushoz. Nem, a hitlerizmus útja egészen más volt. Ott először szervezték a rohamosztagokat és azután szerezték meg a hatalmat. A román berendezkedés sokkal inkább emlékeztet az orosz cárizmus rendszerére. Az orosz cári uralom is hatalma teljében szervezte meg a fekete százakat. A román Hohenzollern az orosz Romanovok útjára lépett. Igaza van a nagy angol és francia lapok aggodalmainak, amikor az Orosz szomszédságra célozva, rámutatnak arra, hogy ez az ut hová vezet ... N—a DETROITIAK FIGYELMÉBE. A 440-és Ipari Szervezet detroiti tagjai, a hó első és 3-ik vasárnapján tartják rendes gyűléseiket, 4239 John R. Stre- eten. A mozgalom megkívánja a tagok pontos megjelenését. MEGDÖGLÖTT A KUTYA . . . Hitler autókocsikázása alkalmából, az országúton elütött egy kutyát. Más halandó ilyen esetben lehet, hogy rálépett volna a gázra, hogy a helyszínétől gyorsabban elillanjon. — De Hitler nem ilyen . . . Megállitatta az autót és egyik adjutánsát beküldte a német farmerhez, hogy az esetet jelentse. — Az adjutáns egy egész csomó szép ajándékkal megpakolva tért vissza az autóhoz. A meglepett Hitler felkiáltott, mit mondtál, mit csináltál? Semmit — felelte az adjutáns — Mikor a farmert megláttam, elkiáltottam magamat — “Heil Hitler — megdöglött a kutya”. — És erre örülni, táncolni kezdett, behívott a házba és megpakolt ajándékokkal . . . ELŐADÁS AKRONBAN A társadalmi bajokat és betegségeket sokféleként próbálják orvosolni. Vannak olyanok — legtöbben — akik teljes bizalommal tekintenek az adminisztráció felé és a növekedő munkanélküliség dacára, tőle várják az orvoslást. Mások a Roosevelt kormányban, a fasizmus védőbástyáját vélik felismerni. Olyanok, akik a CIO-ban reménykednek és olyanok is akik a rövidebb munkaidő és magasabb bérekért folyó harcokat, “szocialista tudálékossággal” lekicsinylik. Ezeknek a kérdéseknek tisztázására, az akroni magyar IWW-isták, folyó hó január 30-án vasárnap este d.u. 3-kor Magyar Házban, 112 E. Thornton st./ tudományos előadást rendeznek. Tárgy: Wall Street vagy Washington? Melyik az igazi hatalom? A saját sorsa iránt érdeklődő és tanulni vágyó akroni munkásságot szeretettel hívjuk meg erre az előadásra, melynek előadója: WIENER ANDOR munkástárs, a Bérmunkás szerkesztője lesz clevelandból. Mindenkit elvárunk és szívesen látunk. Az IWW akroni tagjai. OLVASD AZ IndustrialWorkert LOS ANGELESI LEVÉL! Jártamban és keltemben, az urnák 1938-dik évében ismét hallatszik az elégedtelenség, itt is ott is fel-fel töri a nagy csendet ... A gyárak kapui elé sereglett nincstelenek zsivaja. De még az sem elég hangos, sőt nagyon lassú, de talán majd hangosabb is lesz. Még mindig nem zavarják el a hajcsárokat akik az ablaknál álnak várják áldozataikat. Még mindig félnek a nincstelenek. Lassan de biztosan kiöli a dolgozók rétegeiből a bátor fellépést, annyi sem. j ut a munkásságnak eszébe hisz nem egyedül vagyok ... Én vagyok a teremtő én teremtem meg mind azon jót, mely a henyélők asztalát rogyásig megrakja. És mit kapok ellenértékbe? Éhség nélkülözés, családi züllést. Te föld koronája ember! Szégyenlem emberi fajomat. Még a 20- ik században is koldus alamizsnáért könyörögsz. Szervezkedj oly szervezetbe melynek megvan a sziklaszilárd alapja és foglald le a földet vele a termelő eszközöket. Termeljünk szükségletre, nem profitra. A munkásosztály történelmi hivatása az hogy megszüntesse a bérrendszert. Ha az előbbinek vagy barátja, gyere velünk. Légy az IWW-nak katonája, ha pokoli helyzetedet mennyországgá teremtheted, szinte máról holnapra — ez lesz az igazi demokrácia. G. Bakos GYILKOLJÁK a spanyol munkásokat GYILKOJÁK a kínai munkásokat HÁBORÚ réme kisért a világon KIK FIZETNEK A HÁBORÚÉRT? Jöjjön el FEBRUÁR 5-én szombat este 8:30-kor a new yorki Modem Színkör és az IWW. által rendezendő szini- előadásra a Bérmunkás Otthonban, 1351 Third Ave. (77 St.) ahol látni fogja a társadalmi két felvonásos drámát, “KIK FIZETNEK A HÁBORÚÉRT?” Belépő jegy 40 cent a pénztárnál fizetendő. Előadás után TÁNC. MEGHÍVÓ. A Munkás Betegsgeélyző Szövetség első osztálya által 1938 JAN. 22-én SZOMBAT este 8:30-kor rendezendő SZINIELŐADÁS ÉS TÁNC- MULATSÁGRA a Modern Színkör helyiségében, 1351 Third Ave. (77 St.) Színre kerül két egyfelvoná- sos színdarab. Kitűnő zene és tánc. Belépti dij 35 cent. REFERENDUM SZAVAZÁS EREDMÉNYE. Az ellenőrző bizottság jelenti, hogy W. H. Westman munkástárs lett megválasztva újból központi titkárnak egy esztendei terminusra. Minden az Egyetemes IWW mozgalmat érintő ügyben az ő címére kell Írni. 2422 N. Hals- ted St. Chicago, 111. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség ni* csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparba» dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérhart esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belüL
