Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-01-15 / 990. szám
1938 január 15. BÉRMUNKÁS 7 oldal KRITIKA- HÁBORÚ VAN “Kabult agyak hullámsodra zuhog a vérvölgyben!” Ezt az idézetet Somló Lipót “Romok Utján” cimü verses füzetéből vettem ki. Tizenkilenc rövid s kicsivel hosszabb verset számoltam meg benne Dátumozva 1914-től 1918-ig. Hétköznapi beszédekben használt szavak majdnem művészies összetételét találtam benne jellemzőnek. Aztán még egy mást: az érzést. A “vér- völgy’-ből emberekhez jövő feljajdulást. Az említett versek írója" jobbtudása, felfogása és hozzá tehetem — akarata ellenére bele került abba az emberirtó vad üzleti versengésbe, mely hosszú időkre visszamenőleg napjainkig szakadatlanul folyik különböző elnevezések alatt. A ferge- tegbe, mely csupán hullámainak méreteiben változik, de lényegében, kvalitásában mindig egy és ugyanaz. Az 1914-től 1918-ig folyt nagy haláltusa ma már mindenki által tudott hazug jelszavak cégérét használta. Köteteket írtak polgári és pártatlan irók ezen állítás bizonyítására. S az ember, ki lenéző mosollyal nézi a kutyák marakodását, az állatok szerinti oktalan versengését a koncért, némi előnyök kiverekedéséért, tudatban, tu-' datosságban önmagát dobja eszközül furfangos embertársainak gazdasági és szellemi fölényért folyó aljas versenyéhez. Régebbi időkben, mikor még nem voltunk ennyire civilizáltak, az ilyen versengést hol gazdasági, hol politikai célokért folyó nyílt háborúnak nevezték. Ma már nem. Mussolininek az Ethiopiai emberirtása már önvédelmi harc volt. A japán imperialista hadjárat Kínában a nemzetközi tőke barátságos közreműködésével szintén önvédelem égisze alatt folyik. Amerikai, európai és ázsiai munici- ós gyártelepek urainak ügyesen vezetett sakk játékai ezek. * * * Ennek az embertelen aljas emberirtásnak mozgató okaira mutatott rá RudolfRocker a “Spanyolország tragédiája” (The Tragedy of Spain) cimü müvében, mely anyaggyűjtésében, és leírásában nagyon megkapó s ha mégis van némi fogyatékossága az csupán abban van, hogy a régi írásmódhoz hasonlóan sokszor, helyesebben mondva feleslegesen említ Spanyol, Orosz, Angol, vagy Olasz érdekeket. Az érdekeltségek bemutatásában azonban annál világosabban érezhető az országok érdekeit hátráló és mellőző tőkésérdek. S ha mégis ennek dacára — amint az alanti idézetekből látni fogjuk — a spanyol földön folyó versenyeknek van valamelyes “nemzeti” színezete, az csupán abban áll, hogy a látszólagosan egymás ellen folyó tőkés versengés szükségessé teszi a különböző országok embertömegeinek egymáselleni felvonultatását. A tőkéseknek szükségük van ágyukra és tüzérekre. Fegyverekre és katonákra épugy, mint gyártelepeiknek gépekre, és gépeket működésbe hozó munkásokra. Vagyis: az ember, a gép, a nyersanyag egyaránt eszköz kezükben. “A Bilbao környékén fekvő gazdag vasérc bányákban nagyban van érdekelve az angol tőke még olyan helyen is, ahol a bányák látszólag spanyol tulajdonban vannak. A nagyon gazdag Arconeva kerületi vasbányák teljesen angol ellenőrzés alatt vannak; úgyszintén számos más telepek, ezek között Desirto vasüzemei. Bilbao kikötőjének felszerelése s a kikötőt szolgáló vasutak jórésze szintén angol kapitalisták kezében van. A spanyol* vasnak nagy rész jut anglia hadi felszerelésében Bilbao elestéig erről a vidékről kizárólag angliának szállították a vasércet. Egy másik fontos tényező a spanyol bányászatnál az “English Rio Tinto” vállalat ,mely Huelva vidékén a leggazdagabb vörösréz bányákat használja. Ennek a vállalatnak főirodája Londonban van. Sir Auckland C. Geddes az elnöke. 1873-ban alapították. A bányák kihasználásáról kötött szerződése nincs határidőhöz kötve ... A Rio Tinto vállalat más kén és vasbányákat is bir. Az 540.000 tonna vörösréz, mely a spanyol évi termék, a Huelva vidékéről kerül ki. 1936 augusztusban ez a vidék a fasizták kezébe került ezek nyomban biztosították az angol vállalatot, miszerint előbbi jogaik sértetlenül maradnak a fasizta hadicélokra felhasznált vörösrézt rendes árán veszik meg tőlük. A Rio Tinto vállalat egyik főrészvényese a Rothschild család, mely ezen kívül a fő vasutvnoalakban is érdekelt és különösen a hig- ganyban. Az Almadan és Cin- dad vidékén levő higgany bányák a világ leggazdagabbjai. Ebben a spanyol bányák az elsők, második az olasz, amerikai a harmadik. 1934-ben a spanyol higgany termék 1160 tonna volt, mig amerika 532 tonnát termelt. Higgany a legfontosabb termék- mely nélkülözhetetlen a modern hadászatnál. Innen van a nagy érdeklődés Spanyolország i- ránt.” “Egy másik hatalmas tényező Spanyolország ipari életében a “Mining and Metallurgical” vállalat 309.375.000 frank tőkével. Főirodája Párizsban van. Szerződése 2003-ban jár le. Elnöke Charles Emile Heurteau, a Miraband kapitalista csoport vezére és a francia hadiipar egyik feje. Igazgatói, Frederic Ledoux, ki érdekelve van sok spanyol ipari vállaltokban és Dr. Aufschloger, a német hadiipar egyik legismertebb képviselője. E vállalatnak direktorai Európa pénzmágnásait foglalja magában. Köztük az angol Rothschild, a francia Mirabaud, az olasz Count Errico San Martino di Valperga és két spanyol Count Romaons, és Marquis Vil- bamejov. Ez a vállalat monopóliummal rendelkezik számtalan spanyol bánya és ipar, különösen az ólomipar fölött. A világháború alatt szállította az ólmot a németeknek, noha a legnevesebb francia hazafiak voltak a vállalat élén.” Az idézett adatok csupán Ízelítők abból a bonyolultnak látszó, de jólmegszervezett manipulációkról, melyet a közszükségletek lebonyolítására szolgáló pénz megkaparitói, a tőkések a különböző nemzetiségű tőkések közös megértésben müveinek Ép azért mikor német, olasz, angol, vagy amerikai érdekeltségekről hallunk vagy olvasunk, soha ne feledjük, hogy ilyen érdekeltségek nincsennek. Lehettek valamikor. De ma már, napjainkban, a szervezett tőke világhatalmában a nemzeti érdekek hangsúlyozása csak a könnyenhivők megtévesztésére szilgál. Az angol tőkések érdeke, hogy az amerikai, kínai, japán, orosz vagy spanyol munkás ne vegye át a termelő eszközöket s ha már az átvevés veszélyeivel számolniuk kell, akkor az államszocializmust vagy államkapitalizmust választják, melynek mindegyike kiváltságokat biztosit a kiváltságot óhajtók részére. A termelő eszközök fejlődése, mely karöltve halad a föld lakóinak szaporulatával újabb beosztást követel köznapi életünk irányításánál. Itt is, ott is halljuk a dübörgését a követelődző újításoknak. A hatalmukat féltő tőkések vérvölgyeket rögtönöznek. Az akarni nem akaró embert, az állat eggyü- gyüségét lemosolygó embert sáncárokba, rothadó hullák tetejébe állítják. Halljuk nyöszörgését, siránkozó esdeklése szivünkbe hasit s feljajdulunk, mert ma még elkerültük sorsunkat s a holnap? S-n. ADALÉK AZ ANGOL FOUR CIKKÉHEZ A Kanadai Magyar Munkás cimü lap múlt év november 20- án megjelent számában vezércikkben hívja fel olvasóinak figyelmét Lord Passfield néven ismert angol főur cikkére. A cikk többek között azt mondja “önmagával tesz jót az a magyar munkás aki tanulmányozza Webb lord cikkét és felfegyeverezi magát a támadások ellen. Webb lord megfelel úgy a tudatlan mint a vak ellenségnek.” így természetes, hogy azonnal kaptam az alkalmon mint munkásember és neki fogtam a cikk tanulmányozásához. Az érdekes cikk cime: “Kor-”® szerű lesz a Szovjet Szocializmus”. Már a cikk cime is gondolkozásra kényszerít mivel a hangsúly a LESZ szóra van helyezve s igy reményekre jogosít bennünket a szovjet, melynek viszonyait különböző adatokkal igyekszik alátámasztani. Többek között igy ir a főur: ‘Számos őszinte barátja a Szovjet Unionnak azon panaszkodik, hogy ott nincs egyenlőség a Szovjetnek nem sikerült egyenlőséget létre hoznia. A forradalom tehát el van árulva. Szó sem lehet a Szovjetben az egyenlőségről mert a munkások jövedelme nagyban különbözik akár az izommal akár az aggyal dolgozókat vesszük a szemügyre.” Ez a vád mit mond a lord? “Ennek épen az ellenkezője az igaz. Minden erejükkel keresik a termelt munka értékét, hogy igazságosan fizessék meg a kitermelt áru értékét, annak mennyisége és minősége szerint, nem is említve a sztakhavonista versenyt akik igazán szép jövedelemre tehetnek szert, ami már számtalanszor be volt bizonyítva. Beszélnek az ellen is, hogy a magasabb tudást, képzettséget és ügyességet igénylő ipari vezéregyéniségeket jobban díjazzák. “A művészet és irodalom minden ágában van egy standard fizetés amiből szépen meg lehet bárkinek élni, de van a magasabb tehetségeknek a sokat termelőknek a kiváló embereknek azokéhez képest rendkívül magas dijjazásuk, van, hogy majdnem fejedelmi pompával élhetnek. Ha nem igy lenne, ugyan ki törekedne nagyot, sokat rendkívülit tenni ? (Itt bizonyára arra céloz a lord hogy mi serkentené munkára a munkásokat). A termelésben való érdem nem választja el nem tagolja fel az embereket, tehát ez az igazságos egyenlőség, (egy hasábbal lejebb). Egyszerűen szólva nem lehet igazi egyenlőség a béregyenlőségben.” Tehát itt van az a fegyver amelyre minden magyar munkásnak szüksége van, a Kanadai Magyar Munkás zserkesz- tője szerint? .... A lord logikája a következő, a kapitalista államokban munkabér címén kiutalt díjazás nagy különbözősége a munkabér minimuma éhbéreket jelent alapos oka a szünetnélküli osztályharcnak, a szovjetben ugyan ez a tény mint viszony tiszta igazi egyenlőséget jelent, (hát ez igazi grófi logika) merem mondani, hogyha a lord a szovjetnek valamely vaskő bányájában dolgozna egészen más fogalma volna a tiszta egyenlőségről. ‘Addig (mondja a lord) amíg egy hatalmas nemzet tagjai egyenlővé nem lesznek erő, képesség és tudás tekintetében nem lehet olyan egyenlőséget várni melyben minden egyén szabadon mehet a közös raktárhoz, mert minden csak egyenlőség nem lenne.” Ez már nagyon sok az érvelésből mivel erő, képesség, tudás tekintetében élettani szempontból bátran mondhatjuk soha sem lesznek az emberek egyenlők igy a főur szerint soha soha nem lehet egyenlőség. Jellenmző az álkommunistákra, hogy anti Marxista fogalmakat népszerűsítenek letérve a forradalmiirány vonaláról. Ha az angol lord arról írna, hogy a jelen periódusban nem tehetnek mást a Szovjetben mint amit tesznek megokolva megmagyarázva a kényszer mibenlétét elismerve azt, hogy a Szovjetben is folyik az osztályharc mint minden más tőkés államokban megmagyarázva annak alapos okait, hogy miért (Folytatás a 8-ik oldalon)
