Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-06-18 / 1011. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS_________________________________1938 junius 18. (Folytatás az 1-ső oldalról) a felelősséget — de már viszont láttuk gyakorlatban, hogy amikor a felelősségrevonás órája beszokott következni, a hősök egyszerre gyávákká lettek és csupán megszökdöstek attól, hogy helyt álljanak tettükért. Egyik ellenzéki képviselő ezt meg is mondotta szemükbe. ' [A hitleri fasizmus tovább terjeszkedik. Eleddig Cseho-Slová- kia is állandóan vásárolt Magyarországon. A levágott sertésekből az úgynevezett fehérárut (zsirt) valamint szalonnát lehett legjobban ott értékesíteni, a rimamurányin kereszt tül. Az elmúlt napokban amikor ismét több vagon ilyen áru megérkezett Cseh-Slovákiába, ott megdöbbenve állapították meg, hogy az árut tartalmazó ládák- kon torz zsidóképeket és hitleri horogkeresztes képeket láthatlak rájuk ragasztva. Denikve beszüntették a további vásárlásokat, mert miként indokolják ők zsirt és szalonnát importáltak Magyarországról de horogkereszt és antiszemitizmussal ha fűszerezik ezt az importot, köszönik, de majd inkább Jugoszláviában vásárolnak. Már most hírszolgálati irodánk utána nézett ennek a dolognak és megállapították a következőket. A lerakodást szervezett munkások végzik évek óta a sertésvá- góhidon. A berakodásnál hatósági közegek vannak jelen. Ezek tudvalevőleg mind a veszendőben levő középosztály tagjainak sorából kerülnek ki. Már említettük, hogy a hitleri fasizmusnak is élcsapatát teszik ki. Már most a ládákra került plakátok terjesztői — ragasztói is őkő voltak, mint olyanok, akik utoljára látták a ládákat a vagonokba és ennek dacára sem vették ászre a plakátokat. Hát csak természetes, hogy nem fedezik fel önmaguk cselekedetét. A cél pedig, mely az volt ,hogy a Cseh-Slovák vásárlók lemaradásával fönmaradó árut a hitleri fasizmus kaparitsa meg és azután az ócska marhával vett árut nemes valutáért adja tovább és ezt elérték. A cél nem is volt más. Hát imigyen állunk az itteni horogkeresztes, de “hazaffyas” magyar középosztály csemetéinek dolgában. Ugyancsak e héten került kezünkbe a német kispolgárok számára szerkesztett és németor- szágba megjelenő Woche c. heti folyóirat. E lapnak a legfrissebb számában abból az alkalomból, hogy Hitler Olaszországban járt, díszes és dús tartalmat találunk. Többek között egy térképet is, mely Magyarországot egészen Gödöllőig a németbirodalomba kebelezi be, természetesen Budapestet is beleértve. Lön is erre itt kisebb megrökönyödés és tiltakozás, mire május 14-én nyilatkozott a német illetékes hely és sajnálatos “elrajzolásnak” minősítette ezt a térképet. Egyenlőre tehát az elrajzolás bár papíron volt, de sajnálatos szerintük, de vájjon ha a valóságos “elrajzolás- ía” kerül majd a sor, mert a hitlerék ezt vallják, hogy rákerül akkor mit fognak mondani. Jelemző, hogy a magyar kormány egyik sajtókulija az “Esti Újság” fogadatlan prófétaként mentette a Woche eljárását ,a szájába adta majdnem szószerint, hogy mivel védekezzenek és hitlerék valójában azzal is igazolták “elrajzolásu- kat”. Közben a hitlerék itteni hívei és csatlósai randliroznak, hecceket csinálnak, zsidó vallásu kereskedők kirakatait beverik, ha lehet az árut onnan egyben elemelik, stb. Az elmúlt héten a zsidó javaslat ami immár törvény, ha meg a már jelentett , hogy senki sem magyar aki 1851-ig nem tudja igazolni honi születésének eredetét néhány római kath. plébániát tiszteltünk meg látogatásunkkal. Tettük ezt azért, hogy a Bérmunkás olvasóinak hü tükrét mutassuk e rendelet gyakorlatban mit jelent a magyarok számára. A plébániák u. n. várótermeit mindenütt zsúfolásig megtöltötték a keresztlevelekre várók tömegei, tudni kell ugyanis azt, hogy az is igazolandó, hogy valakit megkereszteltek. Ez természetes tekintettel arra az egyházak valamikor a régi időben nem valami precízen vezették a dolgokat — miként fül és szemtanúi voltunk — nem a legkönyebben szerezhető meg. Hallottunk eseteket — neveket érthető okokból nem közlünk sem melyik plébánián észleltük — Amikor az illetőről megállapították, hogy elfeledték a megkeresztelését bevezetni és dacára, hogy igazolta azt egyházi adót fizet, dacára annak, hogy élő valóságban ott volt és lármázott, keresztlevelet nem kaphatott. Bár azzal vigasztalták, hogy hosszab utánjárással majd pótolhatja. Előfordult egyik helyén az is hogy egy 1836-ban megkötött házasság sem volt bevezetve és hiába mutatta fel a leszármazott hölgy, hogy a családi foliánso- kat, családfáját erről sem kaphatott bizonyítványt. Az egyház szerint tehát 1836-ban ez a házasság létre sem jött. Abban az időben házasságlevélre — születési bizonyítványra keresztlevélre sokszor egész életen keresztül sem volt szüksége a szegény magyarnak és igy a kutyának sem tűntek fel a hibák. Ez az 1836-ban házasodott magyar is kipusztult feleségével együtt anélkül, hogy szükségük lett volna a házasságlevelükre és ma az utódoknak akiknek erre szükségük van képtelenek beszerezni, hogy mennyi időbe, mászkálásba és pénzbe kerülnek ezek a valóságos népvándorlások mostanában a papírok után arról jobb nem beszélni. Az eucharasztikus kongresz- szusra az előbb 500.000-re kon- templált megjelenők száma miként a kámfor lassan 50.000-re csökkent. A “baráti” németorA sok billió dollár, mellyel a gazdasági élet szivattyúit akarták megindítani fogyó félben van, siker nem mutatkozik csak a nagyobb nyomor és káosz, most sok politikus, csak azér:, hogy jobb színbe tűnjön fel a szavazók előtt, sok olyan igazságokat vágnak a kormány és az uralmon levő politikusoknak a fejéhez, mely elegendő volna arra, hogy minden gondolkozó munkást kiábrándítson, a sok politikai ígérgetésekből, és leginkább azon tévhitből, hogy a kormányon keresztül sikerül csak enyhíteni is ezt a nyomort bizonytalanságot, munkanélküliséget. Mr Pepper a floridai szenátor nov. 19-én kimutatta, hogy “10 százaléka a népességnek 500 dolláron aluli évi jövedelemmel bir. 40 százalék 1.000 dolláron alul. ” Ezt a múlt ősszel mondta, melyet legalább 20 százalékkal meglehet mostan toldani, a sok WPA. 700 dolláros évi jövedelemmel melyeket azóta jutalmaztak meg KORMÁNY MUNKÁKKAL. A United State Commission szág ahonnan 50.000, ma. d Ausztria ahonnan 24.00 jelentkező volt az anschluss óta immár az osztrák katholikusokat sem engedi eljönni. Illetőleg, miként most közzétette mindenki jöhet aki csak akar, de és itt a germán kétku- lacsosság, pénzt nem engedélyez erre a célra senki számára. Valutát (pengőt) nem utal ki, aki a határon pénzt akar kihozni — hisz elvégre itt is pénzbe kerül a tartózkodás — és elcsípik bebörtönözik. Ez természetes azt jelenti, hogy az egynéhány ottani főpapon (még ez is bizonytalan ugyan) kívül más nem fog jönni. A városligetet pedig már alaposan felforgatták e célra. A főváros népének lassacskán nincs ott mit keresnie. Hónapok óta különböző kalmár és cirkuszi célokra a városliget legnagyobb és leggyönyörűbb része le van foglalva, felforgatva elcsúfítva és a közönség elől elzárva. Az adomány levél szerint ez mind nem volna szabad, mert a városligetet a városnak adományozó egykori pesti ügyvéd, aki a városligetbe egyszerű sir alatt nyugszik és sírkövén mindössze ez a szó áll Fűit (volt) azzal a kikötéssel adta a városnak, hogy az mint park a főváros lakosságának rendelkezésére kell hogy mindég szabadon álljon és egészségét szolgálja. Ma ezzel ellentétbe üzletre rendezik be és kiszorítják belőle azokat akiket megilleti a főváros füstös, poros levegőjében élő pestieket. “Panem et Circus” miként a római közmondás mondja, csak a Panem mind kevesebb és a Circus mind nagyobb. Fe. A G.R.U. newarki csoportja saját helyiségében, 294 Market St. minden hó első és 3-ik ködjén tartja rendes gyűléseit. az Ipari viszonyok vizsgálatánál folytatott kutatások és jelentésekben, még 1916-ban a 64-ik Kongresszusi ülésszakában a következő jelentést tették. “Az Egyesült Államokban a vagyon központosítás olyan nagymértékű, hogy megdöbbentő. A gazdagok a népesség 2 százaléka, bir ja az összvagyon, 60 százalékát a lakosság 65 százaléka az összvagyonnak csak 5 százalékát bírják. Hogyan volt ez lehetséges, arra Homer T. Bone senátor adja meg a választ, egy cikkében, mely igy szól: “Milyen édesek voltunk mi a nagyokhoz, az Utility mágnásokhoz, mint Hopson és Magnem akik $45.00 dollárt átvarázsoltak $30.000.000 dollárra. Milyen gyenédek voltunk mi azokhoz az emberekhez, akik megragadták a közellátási iparokat ebben az országban és óriási vagyonokat szereztek VÍZBŐL ÉS LEVEGŐBŐL. (Gáz, Villány.) * A fenti vizsgáló bizottság még azt is megállapította, hogy 42 év átlag munka mellett, évi átlagban egy farmer $245.00, napszámos $345.00, ápolónő $584.00, iparos $650.00 dollárt keres évente. W. Buel Patch, “National Wealth and National Income jelentésének, 15 számú április 20, 1935- ben kiadott jelentése azt mondja: “Évente 5.000 dolláron aluli jövedelemmel a lakosság 93 százaléka bir, amig az összjövedelemnek 60 százalékát kapták addig, a 7 százaléka akik évente 5.000 dolláron felül kaptak, az összjövedelem 40 százalékát kapták.” Sokat prédikálnak nekünk, hogy itten milyen sok pénz van mint bankbetét, melyet úgy akarnak feltüntetni, hogy általános gazdagságnak az a fokmérője, a Federal Reserve Bul- etin a következőket mondja az október 25, 1933-iki jelentésében: “33.073.372 betevőnek a nevén, $5.823.394 dollár betét van, egysem haladja meg egyenként a $2.500-t. Ezen a napon 49,816 betevőnek a nevén van $12.822.773.00 dollár egyénenként, a $2.500-nál nagyobb összegekben.” Persze ezek között van Henry Ford az ő 600.- 000.0000.00 dollárjával. Meg a többi ipar fejedelmek, több száz milliós RESERVE TŐKÉVEL. Komentárnak csak a szenátor Bonénak a szavait kell idézni: “Én félek hogy ebben az országban vannak szemeink de nem látunk, vannak füleink, de nem hallunk. Mi tudjuk ezeket a dolgokat, de bezárjuk a -szemünket és fülünket előttük. Mi úgy vagyunk mint a tengerész, aki nyugodtan alszik, mig a hajója sziklára szalad, melyen már nagyon sok hajó elsüllyedt.” Vi. LOS ANGELES. Az IWW tagjainak rendezésében, junius 25-én, szombaton este táncmulatság lesz, az IWW. saját helyiségében, 212 S. Sring St. Belépti dij 15 cent. Anyagilag és erkölcsileg csődbe jutott a kormány Magyarország Hitler karjaiban
