Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-06-11 / 1010. szám
* oldal BÉRMUNKÁS 1938 junius 11. TALÁLKOZTAM CSERNAY JÁNOSSAL Irta: Fischbein László Sokféle emberekkel találkoztam életemben. Ahogyan a mai társadalmi rendszer önző kizsákmányoláson, gyűlöleten, tudatlanságon, rosszakaraton alapszik olyan az emberek többsége benne. Azok az emberek akiknek gondolatát nem bírta az igazságtalan rendszer szolgálatába vonni, kiválnak a nagy többségből. Ezek az emberek nagyon kevesen vannak. A többség rendszeresen az uralkodó rendszer oldalán van. Az ilyen emberekről nincs mit Írni valónk. Csernay János ezek közzé tartozik. És mégis úgy érzem, hogy kivételt kell tegyek, Csernay János urammal és be kell külön mutassam őt, mert annyira különleges formák között találkoztam vele, melynek leírása tanulságul szolgálhat sokaknak. De különösen a Munkás Beteg- segélyző Szövetség tagjainak. Ugyanis történetesen Csernay uram titkára a M.B.Sz. 60. osztályának Leechburg, Pa.-ban. És legelőször csak levélben ismertem meg őt, amidőn a Szövetség pittsburghi konvencióján, a szocialista főtitkárunk teljes egészében felolvasta elég hosszadalmas üdvözlő levelét Csernay uramtól. A levél tai- talma eléggé hangulatos formában, Csernay uram 82 esztendős öreg édesanyjáról emlékszik meg, akit most haza megy meglátogatni. Ami persze elég szép dolog, de hát miért kellett azt megtudni a Szövetség konvenciójának ? Jó ideig tartott mire a szocialista titkár ur a levél végére ért, és tulajdonképpen ezért kellett az egész levelet felolvás- ni. Mert a levél végén aztán Csernay János ajánlja, hogy a Bérmunkás lapot tovább ne támogassuk, mert az sem támogat minket. Hány tagot szerzett a Bérmunkás a neki juttatott 64 dollárért kérdezi Csernay János? Ugyanazon titkár ur aki a jelenlevő delegátusoknak két percnyi hozzászólási időt ajánlott, egy tag üdvözlő levelét olvasgatta a konvenció előtt. Volt azonban egy másik levél a 174. osztály négy tagjának aláírásával. Ezt a levelet már nem olvasta föl a szocialista titkár, csak annyit jelentett, hogy üdvözlő levél érkezett. Ebben a levélben a Bérmunkás további támogatására kérték a konvenciót. Ezek az előzményei Csernay Jánossal való találkozásom történetének. Május 11-én a pittsburghi állomáson álldogálunk néhányan, vártuk a new yorki vonatot. Egy derékszál bajuszos ember csatlakozik hozzánk. Jól ápolt testalkata és vagy egy jó fontos aranylánca azt árulta el, hogy már jó hosszú ideje nem igen kereste kenyerét nehéz bérmunkával. Magyarok az urak? Én is magyar vagyok várom a new yorki vonatot. Ma este utazok Magyarországba a Hansa hajóval. Nevem Csernay János. Mi is a vonatot várjuk, megyünk visz- sza New Yorkba. Az M. B. Sz. konvencióján voltunk. Igazán hát akkor tagtársak végeztek-e jó munkát? Megvonták-e a támogatást a Bérmunkástól ? Egy szóval szépen megindult a megismerkedésünk Csernay Jánossal. Kezdünk vele a munkaviszonyokról beszélgetni, egyszóval megismerkedünk. Elmondja, hogy nagyon sok pénzt veszített ugyanis Leechburghon vágóhídja volt, melyen 75 ezer dollárt veszített. A felesége ezt annyira szivére vette, hogy bánatába belehalt. Volt olyan idő régebben hogy egy év alatt 20 darab ezrest csinált. De most már rossz világ van. Két üzletéből az egyiket eladta. Beszélgetésünk során aztán rátérünk a Bérmunkás ügyére. Kérem tagtársak én nem tudtam, bocsánatot kérek ha tudtam volna, hogy ilyen emberek vannak a Bérmunkás mellett, hát igazán nem ajánlottam volna a támogatás megvonását. Nézze tagtárs önnek osztály érdeke más mint a bérmunkásoké tehát nem is lehet az ön részé(Folytatás a 2-ik oldalról) a római pápaság intézményének képviselői csupán, de nem Jézus krisztus eszméjének szolgái. (Ezt én, dacára katholikus mivoltomnak is meg kell állapítanom) . Az árjatörvény megvalósítása amig az ország népével szemben olybá van beállítva, mintha, ha ez meglesz itt mindenki tejben vajban fog fürödni (lásd német- országot, ausztriát ahol bár szintén ilyesmiket Ígértek és még margarinig sem tudtak eljutni) az amúgy is nagy nyomorúságot, növeli már is. Mint megírtuk az ipar, a kereskedelem, sőt immár a mezőgazdaság is stagnációba jutott. Most azonban mivel a “szabadság” eme klasszikus földjén azonmód ahogy 1849-1920-ban volt mindenki gyanús aki él. A totalitás csizmája alá igyekszik gyúrni mindenkit. Már nem mindenki magyar állampolgár aki magyar. Állampolgárság igazolását vezetik be. Most számítsuk ki, ha a 8 millió magyarból csak 6-nak kell az állampolgársági kérvényt beadni, melyre 2 pengős bélyeg ragasztandó ez 16.000.000 pengőt jelent Hay- nauék zsebére, nem számítva azt, hogy a mellékletek dús és nagy számára is darabonként 30-30 fillérest kell tenni. (Ez is kb. 2 pengőt tesz ki) de pl. egy magyarnak be kell szereznie ahhoz, hogy a kérvényét beadhassa: születési bizonyítványát ez 2 p., atyja születési bizonyítványát ez 2 p. atyja házzassági bizonyítványát 2 p., amennyiben atyja 1851 után született egy atyai nagyatyja születési bizonyítványát 2 p., és házassági bizonyítványát 2 p. esetleg levelét is megkövetelhetik 2 p. 1917 év kezdetétől lakhelyeit igazolandó lakbizonylatok (ha azóta ami főleg munkásoknál fordulhat elő 25-30 helyre vitte lakni a sprsa az országban az ugyanannyiszor 2 p. Kedves olvasóim .számoljátok össze ezeket a <ről a Bérmunkás támogatását várni. Súlyos tudatlanságot ott követett el, hogy tényleges bérmunkásoknak akarja magyarázni, hogy mi legyen a teendőik osztályérdekük szempontjából. De kérem tagtársak hát a főtitkár ur miért nem irta ezt így meg nekem? Két kézzel fog kezet velünk Csernay János és bocsánatkérése közben távozunk, mert amint mondotta ő még vár, ugyanis Father Nyírivel a leechburghi lelkipásztorral együtt utazik haza. A napokban aztán ismét elém került Csernay János. Megint különös véletlen folytán. Véletlenül a kezembe került az Am. Magy. Népszava május 31-iki lapszáma. Ebben aztán teljes egészében ott van Csernay János fényképe. Olvasom a leech- burghi polgári kör által rendezett bucsuestélyt Csernay. János tiszteletére. Reakciós irredenta fészek vezére Csernay János. A haladásnak az emberiség felszabadulásának utjánál olyan nagy darab gát amilyen nagy ember. Csak egy ‘jó szocialista” titkár kellett ahoz, hogy a M. B. Szövetségben Csernay János szelleme erőre kapjon. pengőket és vegyétek hozzá, hogy ez csak a bélyeg. Külön vannak még a kiállítási dijjak darabonként 2-4 pengők között. Most azután ha hozzászámítjuk azt, hogy legtöbb embernek kisebb gondja is nagyobb volt annál minthogy nagyapja születési helyét és évét, házasság- kötésének pontos idejét és halála napját proletár családfáján feljegyezve rögtön tisztában lehet azzal mit jelent ezek kikutatása pénzben és időben számára. Már pedig az állam- polgárság igazolása nélkül m- már műhelyt, üzletet nem csak hogy nem nyithat, de útlevelet sem kaphat, sőt nem is számit magyar állampolgárnak. Ettől ugyan besorozzák katonának, adót stb. is fizettetnek vele, csak éppen jogai nincsenek. Ugyebár széppé is válik lassan ez a cudar élet itt az óhazában lassacskán Hitler féle fasizmus Haynauék által való átplántá- lása révén. Hogy volt egy Kossuth Lajos, Petőfi Sándor is még nem is oly régen, hát számítanak azok a “rebellisek” valamint, amikor ime Hitler jóvoltából, — parancsra — a papság, a nemesség, a puhagerincü középosztály falazásával és részt- vételével ime 1938-ban szerencsétlen Magyarországra és a magyar népre, annak lelkére és mindenére ráfeküdt a Haynau gyászos és átkos, gyilkos unalmának korszaka ismét. Pedig ha még egy összeomlás lessz itt — idézzük Zsitvay .szavait — az maga alá temeti a Haynauék uralmát is, még akkor is ha — nem a magyar fog itt építeni . . . annyi bizonyos! Fe. A BÉRMUNKÁS az egyetlen forradalmi lap, mely magyar nyelven jelenik meg. Terjesztése forradalmi kötelesség, amit sak lorraaalmaroKioi vaun. el. A Clevelandi Modern Színkör a Sár és Vér bemutatásával — mindazok részére akik azt végignézték — egy felejthetetlen estélyt hagyot. Sokan a megjelentek közül bosszankodva mondják, hogy egy ilyen értékes és tanító szinelőadás, megérdemelte volna a telt házat. Sajnos azonban az, hogy még nagytöbbségben olyan gondolkozásban van a magyarul beszélő munkás is, hogy a munkásmozgalom nem az ő érdekét szolgálja. Nem akar a körülötte történő eseményekre kellő képen felfigyelni. Csak tovább szolgáltatja ki magát azoknak, akik egész életén keresztül a kihasználást kívánják. Az előadás szép erkölcsi sikert hozott. A szereplők sima, jól begyakorolt játéka mindvégig elsőrendű volt. Látszott, hogy odahaza érzik magukat a Sár és Vér-nél. Sokszor az előadás alatt könnyek hulltak a szemekből, a közönség átérezte a darab jelentőségét. Az első felvonás után az Összhang Dalkör lépett fel sikerrel. Két szép darabbal emelte az estély nívóját. Biztosak vagyunk abban, hogy a Dalkör a jövőben is szolgálni fogja a munkásosztályért történő megmozdulásokat. Hogy az anyagi siker alul maradt az erkölcsinél, részben a rossz munkaviszonyoknak, azonban jó részben a munkásmozgalom iránt viseltető rosszakaratnak is mondható. Ennek a megszűnése időszerű volna már, nagy előnyt jelentene nem csak a munkásmozgalomra, hanem a magyarul beszélő munkásságnak is. A clevelandi műkedvelők fáradságot nem ismerő tehetséges és odaadó munkájáért, Kucher munkástárs mondott köszönetét az IWW. tagsága nevében, biztosította a Clevelandiakat, hogy itt közöttünk otthon fogják érezni magukat. Az estély fáradságos munkáit következők végezték: Varga, Kucher, Kocsis, Kucher Lajos- né munkástársnők. Kucher, Varga, Klekner, Szakács, Fekete, Simk;o, Kristofik munkástársak. Meg kell említenünk, a sorsolásra egy szép asztalterítőt ajándékozott Kucher munkástársnő, melyet 13-as számmal Mihályi Györgyné nyerte el Coraopolisról. Köszönetét kell mondjunk azon családoknak, akik szívesen adták otthonukat és szeretettel látták vendégül a Clevelandiakat. Úgyszintén mindazoknak, akik bármilyen segítséggel hozzájárultak mulatságunk sikeréhez. Az estély jó hangulatban kora reggelig tartott, mig déli órákban a celevelandi vendégeink kézszoritásával ért véget. A. K. Magyar IWW- irodalom van bőven a központban. Úgy intézzétek, hogy elfogyjon, hogy ujja bbak kiadására legyen szükségünk. Ennek legegyszerűbb módja, az irodalom terjesztése. Hány füzetet adtál el e héten munksátárs? ÚTBAN A FACIZMUS FELÉ... ELISMERÉSÜL..
