Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-05-06 / 1006. szám
1938 május 6. BÉRMUNKÁS 3 oldal EGYRŐL-MÁSBÓL Hamis gyógyászok. Ma már senkisem vonja kétségbe, hogy a kapitalista rendszer termelő és szétosztó gépezete csak a legmegrázóbb zökkenésekkel halad előre. Ha időn- kint látszólag simán megy is, hamarjába ismét és ismét felmondja a szolgálatot és amig a javítás folyamatban, van a ráutaltak vesztegelnek. A kormánykeréknél ülők ilyenkor nagy erőfeszítésekkel kutatják a bajt és ahányan vannak any- nyiféle bajt fedeznek fel és az időt azzal töltik, hogy a különböző formában mutatkozó kiütéseket behegesszék. A politikusok az iparmágnásokat és pénzkirályokat okolják mert túlságos nagy hasznot facsarnak ki a termelőkből és azoknak oly keveset juttatnak a munkájukért, hogy képtelenek az élet szükségleteit megközelítőleg is megvásárolni. Az iparmágnások viszont úgy vélekednek, hogy a munkabérek már most is túlságos magasak, az adók elbirhatatlanok és a politikusok túllépték hivatásuk határvonalát, amikor szabályozni akarják a munkáltatókat az iparok irányításában. A vita folyik pro és kontra. A sajtóban, a rádión naponta olvassuk és halljuk a nagyságok nyilatkozatait, de megoldás sehonnan sem ígérkezik. A napokban ismét Henry Ford is beleszólt a kártyába és ő úgy vélekedik, hogy a bajokat egy kis reformációval ellehet intézni. Szerinte ameriká- ban a termelés sohasem volt olyan magas fokon, amilyenen kellett volna lenni. Itt sohasem volt túltermelés, hanem a fogyasztás túlságos alacsony fokon van. Ezt pedig úgy véli orvosolni, hogy a pénzrendszert át kell dolgozni, úgy, hogy az elbírja a legmagasabb termelési képességet és kielégítse a legszélesebb körű fogyasztást. Azt hiszi, hogyha egy hozzáértő “pénzmérnők” a pénzrendszert az ő elgondolása szerint átdolgozná, minden férfi és nőnek volna megfelelő munkája, megfelelő bérért és nem kellene a kormánynak gondoskodni a munkanélküliekről, ami viszont megszüntetné a kormány pénzzavarát és nem kellene “megzsarolni a gazdagokat” a munkanélküliek segélyzésére szükséges pénz előteremtésére. A kapitalisták szócsövei úgy vélekednek, hogy a jelen rendszernek egyáltalán semmi baja nincs, hanem az egész baj onnan ered, hogy “helytelen nevelésben részesültünk”. Az ország lakosságának “alsóbb rétegei-’ abban a tévhitben élnek, hogy “a kormányoknak kötelessége őket eltartani” és nem törekednek arra, hogy ‘önmagukat tartsák el” — mondja a Chicago Tribune. Bár a nevezett lap szerint a jelen felnőtteket már nem lehet ezen hitükben megváltoztatni, de a fiatal nemzedéket kell úgy nevelni, hogy “keressenek és ha találnak megtartsák a munkájukat.” Úgy tűnik fel ezen állítás, mintha a jelenben munkanél- kül levő 14 vagy 15 milliónyi munkás azért szorul a kormány segítségére, mert nem akarnak dolgozni. Mi tudjuk, hogy az hazug állítás. A jelenleg mun- kanélkül, levők minden percben hajlandók az “alamizsnát” a munkával felváltani, ha a munka legalább annyit biztosit, hogy ötét és családját megmenti az éhségtől. Milliók a lábukat járják le munkát kutatva, de mindenhol zárt kapukra találnak. Ahol esetleg felvennék munkába, ott oly gyalázatos bért ígérnek, amely még a kormány által nyújtott segélynél is szűkösebb életmódot jelentene. Ma, amikor az ország lakosságának egyharmada a legnagyobb nyomorban munkanélkül tengődik, a másik harmada az állatot is megszégyenítő viszonyok között dolgozik és munkájáért csak annyit kap, hogy családját az éhségtől megmentse, akkor a harmadik harmad azon tanakodik, hogy tényleg beteg-e a rendszer, vagy csak szimulál ? Amig a harmadik harmad tanácskozik, a két harmad a semmitevésben figyeli az egy harmadot és amikor valaki egy tetszetős mondást ereszt nyilvánosságra, megtapsolják. A kapitalista társadalom bűvészei cirkuszi mutatványaikkal húznak hályogot az éhezők szemére, nem engedve azoknak időt saját bajaik meglátására és orvoslására. És az “istenadta nép” tűr és vár. Ezen bábeli zür-zavarban az összes politikai pártok és gazdasági szervezetek között egyedül az IWW őrizte meg a tisztánlátását és ez az egyedüli szervezet, amely félreérthetetlenül mutatja a baj kutforrá- sát és az orvoslás biztos módszerét. .Lehet, hogy az IWW programja nem oly tetszetős és nem oly hangzatos és minde- nekfelett nem oly kényelmes, mint a mások által ajánlottak, de ez az egyedüli célra vezető. Az IWW sohasem hitt abban hogy a munkásosztály ügye elintézést nyerhet a munkásosztály cselekvése nélkül. Sohasem hittünk messiásokban és sohasem hittük, hogy a munkásosztály ügye elintézést nyerhet máshol, mint az iparokban a termelés és szétosztás színterén. Ott van a bajok kutforrá- sa és az csak ott nyerhet elintézést. És ezt pedig senki más nem tudja elintézni, mint az ipari munkásság. Várhatunk messiásokra és gyönyörködhetünk politikai bohócaink cirkuszi mutatványaiban és amikor kiröhögtük magunkat és meguntuk a várást lépjünk a cselekvés terére. A kiállott szenvedésért pedig ne okoljunk másokat, mert az saját hibáink következménye. Hamis próféták. A Roosevelt kormány “pazarlása” sok beszédre ad okot, különösen amikor olyan munkákra kell a pénz, ahol a gyárakból kitaszított munkásokat foglalkoztatják. A napokban nyújtotta be a kormány a jövő évi költségvetést a kongresszushoz, amelyben ötezer millió dollár megszavazását kéri. Ezen öszszegből egy és fél ezer milliót a közmunkák folytatására szándékoznak fordítani, amely ősz- szeg a “Public Works Administration” (WPA) kezelése «mellett tűnik el mint a kámfor. Hogy ez az összeg helyes vagy helytelen célt szolgál-e, most nem kutatjuk, de azon kimondott célra van szánva, hogy az iparokból kitaszított munkásokat foglalkoztassák. Ez a humanitás szempontjából hasznos cél volna és mégis honatyáink, akiknek hivatásuk volna az ország ügyeinek intézése az összlakosság javára, figyelmen kívül hagyják azok érdekeit, akik csak ezen összeg segélyével juthatnak kenyérhez és legvehe- mensebben ellenzik annak megszavazását. A költsévetésben előirányzott összeg többirészét — három és fél milliárd dollárt — a hadsereg és haditengerészet fejlesztésére kívánják foditani és csodák- csodájára ez ellen semmi kifogásuk nincs honatyáinknak. A munkanélküliek segélyzésére nincs pénz, de a háborús eszközök gyártására korlátlan összeget hajlandók megszavazni. És sokan ezekután is azt hiszik, hogy a kongresszusban a “nép” képviselői foglalnak helyet. A sok bába közt, elvész a gyerek. Az amerikai nép félrevezetésére már ma is annyi párt van működésben, hogy akik megMEGHÍVÓ — A N. S. Pissburghi összhang Dalkör — 1938 május hó 14- én szombaton este 8 órai kezdettel fennállásának 24 éves emlékére nagyszabású DALÜNNEPÉLYT rendez a Pittsburgh és környéki dalkörök közreműködésével, az International Socialist Lyceumban, 805 James St. N. S. Pittburgh, Pa., mely ünnepélyre meghívjuk Pittsburgh és környéke magyarságát. Elsőrendű union zenekar. Finom ételek és italok. Programra és táncra Belépti- dij 25c. Útirány: Pittsburghból jövők vegyék a 2, 3 és 4-es számú villamosokat. Leszállás a James és Ohio Streeten, onnan egy pár lépésnyire balra megtalálható a helyiség. JÓL ESŐ SOROK. Mellékelve küldök egy 5.00- os checket mely előfizetésem a lapra — a fölösleg pedig hozzá járulásom a “segély alapra”. Dacára annak, hogy aktiv részt nem vehetek a mozgalomban (mivel hogy “kis kapitalista” vagyok) hajlandó vagyok egy pár pillanatot szakítani egy olyan lap olvasására melyben tanulságos dolgokról van szó és nem csak egy maszlaggal telitett vakító eszköz. Folytassák a jó munkát mert bizony igen nagy a sötétség. Tisztelettel, Dávid Majlák * * * Tisztelt Munkástársak. Mellékelek két dollárt és csatlakozom az Akció Bizottsághoz. Ez az első részlet. Ha csömörlöttek ezen pártok atyai gondoskodásától, csak a legnagyobb bajjal tudnak maguknak szabad utat öklözni a megmen- tőktől való szabaduláshoz. Van Rapublikánus pártunk, van Demokrata, Farmer Labor Párt, Szocialista Párt, Kommunista Párt, Szocialista Munkás Párt, Amerikai Munkás Párt és vannak alakulatok, melyek a fent- nevezettekből szakadtak ki és mindezen felül néhány tucat kisebb, nagyobb független testület, melyek mind az amerikai nép “előnyét” kívánják szolgálni. De ugylátszik még mindig nincs elég pártunk. Uj csillag tűnik fel az ég peremén és: most fog megalakulni az “igazi” párt. A La Follette testvérek Wisconsin államban úgy vélekednek, hogy a létező pártok nem szolgálják a “nép” érdekeit és uj pártra van szükség. Az uj párt olyan lesz, amely minden jelenleg létező pártnál többet fog Ígérni. E pártban vélik egyesíteni a jelen pártok “re- biliseit” akik elestek a húsos fazéktól. A párt csaliagai között fognak szerepelni a LaFo- lette testvéreken kívül La Guardia, John L. Lewis és hasonló népbolonditók és ellehetünk készülve, hogy uj cirkuszi mutatványokban lesz részünk. Vájjon meddig lehet az amerikai munkásságot cirkusszal elbolon- ditani? Ugylátszik mi sokkal türelmesebbek vagyunk, mint a régi rómaiak. CHICAGO ÉS KÖRNYÉKI OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Az IWW chicagói Magyar Tagjai 1938 május 15-én, vasárnap hozzák színre másodszor Mayer B. Józsefnek a northside-on nagy hatást elért háborús drámáját a “SÁR és VÉR”-t. Ez alkalommal a 817 E. 92-ik uccán levő burnsidei MAGYAR HÁZBAN. A szerepeket ez alkalommal is Chicago legjobb drámai műkedvelői alakítják, Mayer mester — a szerző — személyes rendezése mellett. Az előadás után TÁNC melyhez a zenét SZEPESSY union zenekara szolgáltatja. Az étteremben Kardos Pista fog játszani vendégeink szórakoztatására. Belépti dij az előadás és táncra 40 cent. ízletes vacsora és hűsítők. Az előadás pont 4 órakor kezdődik. Egyben felhívjuk East Chicago, Hammond, Indiana Harbor, Gary, Harvey és a többi környéki városok magyarságának figyelmét, hogy mivel a nyár közeledtével nincs kilátás hogy ezen nagyhatású tanulságos és szórakoztató drámát a vidékre is kivigyük, minden lehetőt kövessenek el, hogy a fent említett városok magyarsága május 15-én a burnside-i Magyar Házban tömegesen jelenjen meg a “SÁR és VÉR” megtekintésére. úgy megy minden, mint számítom és szeretném, az összeget fel fogom emelni tiz dollárra. Vagyok forradalmi üdvözlettel, • Páll Lajos
