Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)

1938-05-06 / 1006. szám

1938 május 6. BÉRMUNKÁS 3 oldal EGYRŐL-MÁSBÓL Hamis gyógyászok. Ma már senkisem vonja két­ségbe, hogy a kapitalista rend­szer termelő és szétosztó gépe­zete csak a legmegrázóbb zök­kenésekkel halad előre. Ha időn- kint látszólag simán megy is, hamarjába ismét és ismét fel­mondja a szolgálatot és amig a javítás folyamatban, van a rá­utaltak vesztegelnek. A kor­mánykeréknél ülők ilyenkor nagy erőfeszítésekkel kutatják a bajt és ahányan vannak any- nyiféle bajt fedeznek fel és az időt azzal töltik, hogy a külön­böző formában mutatkozó kiü­téseket behegesszék. A politikusok az iparmágnáso­kat és pénzkirályokat okolják mert túlságos nagy hasznot fa­csarnak ki a termelőkből és azoknak oly keveset juttatnak a munkájukért, hogy képtele­nek az élet szükségleteit meg­közelítőleg is megvásárolni. Az iparmágnások viszont úgy vé­lekednek, hogy a munkabérek már most is túlságos magasak, az adók elbirhatatlanok és a po­litikusok túllépték hivatásuk határvonalát, amikor szabályoz­ni akarják a munkáltatókat az iparok irányításában. A vita folyik pro és kontra. A sajtó­ban, a rádión naponta olvassuk és halljuk a nagyságok nyilat­kozatait, de megoldás sehon­nan sem ígérkezik. A napokban ismét Henry Ford is beleszólt a kártyába és ő úgy vélekedik, hogy a bajo­kat egy kis reformációval elle­het intézni. Szerinte ameriká- ban a termelés sohasem volt olyan magas fokon, amilyenen kellett volna lenni. Itt sohasem volt túltermelés, hanem a fo­gyasztás túlságos alacsony fo­kon van. Ezt pedig úgy véli orvosolni, hogy a pénzrendszert át kell dolgozni, úgy, hogy az elbírja a legmagasabb terme­lési képességet és kielégítse a legszélesebb körű fogyasztást. Azt hiszi, hogyha egy hozzáér­tő “pénzmérnők” a pénzrend­szert az ő elgondolása szerint átdolgozná, minden férfi és nő­nek volna megfelelő munkája, megfelelő bérért és nem kelle­ne a kormánynak gondoskodni a munkanélküliekről, ami vi­szont megszüntetné a kormány pénzzavarát és nem kellene “megzsarolni a gazdagokat” a munkanélküliek segélyzésére szükséges pénz előteremtésére. A kapitalisták szócsövei úgy vélekednek, hogy a jelen rend­szernek egyáltalán semmi baja nincs, hanem az egész baj on­nan ered, hogy “helytelen ne­velésben részesültünk”. Az or­szág lakosságának “alsóbb ré­tegei-’ abban a tévhitben élnek, hogy “a kormányoknak köteles­sége őket eltartani” és nem tö­rekednek arra, hogy ‘önmagu­kat tartsák el” — mondja a Chi­cago Tribune. Bár a nevezett lap szerint a jelen felnőtteket már nem lehet ezen hitükben megváltoztatni, de a fiatal nem­zedéket kell úgy nevelni, hogy “keressenek és ha találnak meg­tartsák a munkájukat.” Úgy tűnik fel ezen állítás, mintha a jelenben munkanél- kül levő 14 vagy 15 milliónyi munkás azért szorul a kormány segítségére, mert nem akarnak dolgozni. Mi tudjuk, hogy az hazug állítás. A jelenleg mun- kanélkül, levők minden percben hajlandók az “alamizsnát” a munkával felváltani, ha a mun­ka legalább annyit biztosit, hogy ötét és családját megmenti az éhségtől. Milliók a lábukat jár­ják le munkát kutatva, de min­denhol zárt kapukra találnak. Ahol esetleg felvennék munká­ba, ott oly gyalázatos bért ígér­nek, amely még a kormány ál­tal nyújtott segélynél is szűkö­sebb életmódot jelentene. Ma, amikor az ország lakos­ságának egyharmada a legna­gyobb nyomorban munkanélkül tengődik, a másik harmada az állatot is megszégyenítő viszo­nyok között dolgozik és munká­jáért csak annyit kap, hogy családját az éhségtől megment­se, akkor a harmadik harmad azon tanakodik, hogy tényleg beteg-e a rendszer, vagy csak szimulál ? Amig a harmadik harmad tanácskozik, a két har­mad a semmitevésben figyeli az egy harmadot és amikor va­laki egy tetszetős mondást ereszt nyilvánosságra, megtap­solják. A kapitalista társada­lom bűvészei cirkuszi mutatvá­nyaikkal húznak hályogot az éhezők szemére, nem engedve azoknak időt saját bajaik meg­látására és orvoslására. És az “istenadta nép” tűr és vár. Ezen bábeli zür-zavarban az összes politikai pártok és gaz­dasági szervezetek között egye­dül az IWW őrizte meg a tisz­tánlátását és ez az egyedüli szervezet, amely félreérthetet­lenül mutatja a baj kutforrá- sát és az orvoslás biztos mód­szerét. .Lehet, hogy az IWW programja nem oly tetszetős és nem oly hangzatos és minde- nekfelett nem oly kényelmes, mint a mások által ajánlottak, de ez az egyedüli célra vezető. Az IWW sohasem hitt abban hogy a munkásosztály ügye el­intézést nyerhet a munkásosz­tály cselekvése nélkül. Sohasem hittünk messiásokban és soha­sem hittük, hogy a munkásosz­tály ügye elintézést nyerhet máshol, mint az iparokban a termelés és szétosztás színte­rén. Ott van a bajok kutforrá- sa és az csak ott nyerhet elin­tézést. És ezt pedig senki más nem tudja elintézni, mint az ipari munkásság. Várhatunk messiásokra és gyönyörködhe­tünk politikai bohócaink cirku­szi mutatványaiban és amikor kiröhögtük magunkat és meg­untuk a várást lépjünk a cse­lekvés terére. A kiállott szen­vedésért pedig ne okoljunk má­sokat, mert az saját hibáink következménye. Hamis próféták. A Roosevelt kormány “pazar­lása” sok beszédre ad okot, kü­lönösen amikor olyan munkák­ra kell a pénz, ahol a gyárakból kitaszított munkásokat foglal­koztatják. A napokban nyújtot­ta be a kormány a jövő évi költ­ségvetést a kongresszushoz, amelyben ötezer millió dollár megszavazását kéri. Ezen ösz­szegből egy és fél ezer milliót a közmunkák folytatására szán­dékoznak fordítani, amely ősz- szeg a “Public Works Adminis­tration” (WPA) kezelése «mel­lett tűnik el mint a kámfor. Hogy ez az összeg helyes vagy helytelen célt szolgál-e, most nem kutatjuk, de azon kimon­dott célra van szánva, hogy az iparokból kitaszított munkáso­kat foglalkoztassák. Ez a hu­manitás szempontjából hasznos cél volna és mégis honatyáink, akiknek hivatásuk volna az or­szág ügyeinek intézése az össz­lakosság javára, figyelmen kí­vül hagyják azok érdekeit, akik csak ezen összeg segélyével jut­hatnak kenyérhez és legvehe- mensebben ellenzik annak meg­szavazását. A költsévetésben előirányzott összeg többirészét — három és fél milliárd dollárt — a hadsereg és haditengerészet fejlesztésé­re kívánják foditani és csodák- csodájára ez ellen semmi kifo­gásuk nincs honatyáinknak. A munkanélküliek segélyzésére nincs pénz, de a háborús eszkö­zök gyártására korlátlan össze­get hajlandók megszavazni. És sokan ezekután is azt hiszik, hogy a kongresszusban a “nép” képviselői foglalnak helyet. A sok bába közt, elvész a gyerek. Az amerikai nép félrevezeté­sére már ma is annyi párt van működésben, hogy akik meg­MEGHÍVÓ — A N. S. Pissburghi összhang Dalkör — 1938 május hó 14- én szombaton este 8 órai kez­dettel fennállásának 24 éves emlékére nagyszabású DALÜNNEPÉLYT rendez a Pittsburgh és kör­nyéki dalkörök közreműködé­sével, az International Social­ist Lyceumban, 805 James St. N. S. Pittburgh, Pa., mely ünnepélyre meghívjuk Pitts­burgh és környéke magyar­ságát. Elsőrendű union zene­kar. Finom ételek és italok. Programra és táncra Belépti- dij 25c. Útirány: Pittsburghból jö­vők vegyék a 2, 3 és 4-es szá­mú villamosokat. Leszállás a James és Ohio Streeten, on­nan egy pár lépésnyire balra megtalálható a helyiség. JÓL ESŐ SOROK. Mellékelve küldök egy 5.00- os checket mely előfizetésem a lapra — a fölösleg pedig hozzá járulásom a “segély alapra”. Dacára annak, hogy aktiv részt nem vehetek a mozgalomban (mivel hogy “kis kapitalista” vagyok) hajlandó vagyok egy pár pillanatot szakítani egy olyan lap olvasására melyben tanulságos dolgokról van szó és nem csak egy maszlaggal teli­tett vakító eszköz. Folytassák a jó munkát mert bizony igen nagy a sötétség. Tisztelettel, Dávid Majlák * * * Tisztelt Munkástársak. Mellékelek két dollárt és csatlakozom az Akció Bizott­sághoz. Ez az első részlet. Ha csömörlöttek ezen pártok atyai gondoskodásától, csak a legna­gyobb bajjal tudnak maguknak szabad utat öklözni a megmen- tőktől való szabaduláshoz. Van Rapublikánus pártunk, van De­mokrata, Farmer Labor Párt, Szocialista Párt, Kommunista Párt, Szocialista Munkás Párt, Amerikai Munkás Párt és van­nak alakulatok, melyek a fent- nevezettekből szakadtak ki és mindezen felül néhány tucat kisebb, nagyobb független tes­tület, melyek mind az amerikai nép “előnyét” kívánják szolgál­ni. De ugylátszik még mindig nincs elég pártunk. Uj csillag tűnik fel az ég peremén és: most fog megalakulni az “igazi” párt. A La Follette testvérek Wis­consin államban úgy véleked­nek, hogy a létező pártok nem szolgálják a “nép” érdekeit és uj pártra van szükség. Az uj párt olyan lesz, amely minden jelenleg létező pártnál többet fog Ígérni. E pártban vélik egyesíteni a jelen pártok “re- biliseit” akik elestek a húsos fazéktól. A párt csaliagai kö­zött fognak szerepelni a LaFo- lette testvéreken kívül La Gu­ardia, John L. Lewis és hason­ló népbolonditók és ellehetünk készülve, hogy uj cirkuszi mu­tatványokban lesz részünk. Váj­jon meddig lehet az amerikai munkásságot cirkusszal elbolon- ditani? Ugylátszik mi sokkal türelmesebbek vagyunk, mint a régi rómaiak. CHICAGO ÉS KÖRNYÉKI OL­VASÓINK FIGYELMÉBE! Az IWW chicagói Magyar Tagjai 1938 május 15-én, va­sárnap hozzák színre másod­szor Mayer B. Józsefnek a northside-on nagy hatást elért háborús drámáját a “SÁR és VÉR”-t. Ez alkalommal a 817 E. 92-ik uccán levő burnsidei MAGYAR HÁZBAN. A szerepeket ez alkalommal is Chicago legjobb drámai mű­kedvelői alakítják, Mayer mes­ter — a szerző — személyes rendezése mellett. Az előadás után TÁNC mely­hez a zenét SZEPESSY union zenekara szolgáltatja. Az ét­teremben Kardos Pista fog ját­szani vendégeink szórakoztatá­sára. Belépti dij az előadás és tánc­ra 40 cent. ízletes vacsora és hűsítők. Az előadás pont 4 órakor kez­dődik. Egyben felhívjuk East Chi­cago, Hammond, Indiana Har­bor, Gary, Harvey és a többi környéki városok magyarságá­nak figyelmét, hogy mivel a nyár közeledtével nincs kilátás hogy ezen nagyhatású tanulsá­gos és szórakoztató drámát a vidékre is kivigyük, minden le­hetőt kövessenek el, hogy a fent említett városok magyarsága május 15-én a burnside-i Ma­gyar Házban tömegesen jelen­jen meg a “SÁR és VÉR” meg­tekintésére. úgy megy minden, mint számí­tom és szeretném, az összeget fel fogom emelni tiz dollárra. Vagyok forradalmi üdvözlet­tel, • Páll Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents