Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)

1938-04-23 / 1004. szám

1938 április 23. BÉRMUNKÁS 7 oldal DETROIT LESZ A MAGYA­ROK MÁRIA-PÓCS-JA A HALVA SZÜLETETT MAGYAR EGYSÉG KERESZTELŐJE ÉS TEMETÉSE EGY SZERTARTÁSBAN. Szánalommal figyelgetjük azt a bus magyar tilinkózást, amit a detroiti álhazafiak űznek, mellyel a hazafias magyarok egységét próbálják megteremteni akkor, midőn minden gondol­kodásra képes magyar tisztában van azzal ,hogy a bevándorlás korlátozásával, az Amerikai Magyar élet fölött, meghúzták a lélekharangot. ®-----------------------------------------­vőre hivatott intézménynek a működését a maga egészében megismerhetjük. Mindez azon­ban kevés és reméljük, hogy a legközelebbi kiállításon már rendszeresebb és teljesebb anyagot állítanak össze, hogy ne csak szép állatok, nemesített vetőmagok, hanem a mezőgaz­daságban dolgozó emberek egészségvédelme is komoly he­lyet és komoly programot kap­jon a kiállításon. Milyen legyen a mintafalu? Tavaly óta továbbépült az a miniatűr község, amelynek a “határában” alföldi pásztorok tanyáznak. A kis falunak nép­rajzi érdekessége volna úgy tervezik, hogy fokozatosan föl­építik az összes jellegzetes ma­gyar vidékek háztípusait. Az idei bemutatón egyenlőre egy apátfalvi egy kunsági, egy palóc és egy “kontyos” mezőkövesdi ház van. De a néprajzi érdekes­ségen túl itt kellene megrajzol­ni az igazi mintafalu képét. A népi jellegzetességekből meg­tartani mindazt, ami szin és különleges sajátosság. De ezt Megvédjük a vélemény nyilvánítás jogát (Folytatás a 3-ik oldalról) intézmény érdekét védi min- negyik. Végre még nem vagy­unk Hitler országában, sőt Or­oszországban sem. A saját intézményünkben a szabad szó kimondásnak a lehe­tőségét meg KELL és MEG­FOGJUK védeni, különösen ha az a tisztesség és a megértés határait nem lépi túl. Még azt is meg kell jegyez­nem, hogy én soha életemben hamis vagy romboló célzatú ü- gyet nem támogattam, ilyen mellett állást nem foglaltam. Ha nem győzött is az ügy az értelmetlenség, vagy rosszindu­lat gáncsoskodása ellen, de az idő végre MINDEN ESETBEN KIVÉTEL NÉLKÜL igazolta állásfoglalásom helyességét. Sa­ját ügyem pedig soha nem volt. Talán nem is lesz. A jelenlegi sem az én, hanem a Szövetség tagságának az ügye. És tetszik, vagy nem a bü­rokratáknak: a jelen esetben is helyes, igazságos, sőt SZÜK­SÉGES AZ ÁLLÁSFOGLALÁ­SOM. Szabady István Chicago, 111. a 13. oszt. tagja * U.I. Nem szívesen foglaltam le a Bérmunkás egyébként is szűk terét, de ez az egyetlen ut számomra az igazságért va­ló harcban. Nem emlékszem, hogy ilyesmire volt példa a Szövetség életében. Kívánom, hogy ez legyen az utolsó száj­kosár kísérlet. Szabady ELŐZETES JELENTSEK. A magyar IWW.-isták bemu­tatásában a chicagói háboruel- lenes drámát a “Sár és Vér” Burnsideon a chicagói műked­velők május hó 15-én vasárnap mig Buffaloban a clevelandi műkedvelők'által lesznek bemu­tatva május 14-én. Az előkészítési munkák már folynak. egyenlíteni kell a modern egész­ségügyi követelményekkel, meg kell mutatni, hogy a palóc vagy matyó házzal is össze lehet egy­eztetni a széles ablakot, a le­vegős, egészéges építkezési mó­dot. Állatok fölvonuláa A tenyészállatanyag nemcsak fejlődésről tesz tanulságot, ha­nem a tenyésztőknek kitűnő üz­letet is jelent. A megnyitás reg­gelére az állatok nagyobb felét már eladták és a vásárlási kedv változatlanul nagy. 191 lovat, 736 szimentáli és piros-tarka, 113 magyar és 9 borzderes mar­hát hoztak föl a tenyészállat­vásárra. Az uj sertésólakban 1343 mangalica és 513 hússer­tés helyezkedik el. 932 juhot, 4 szamart, továbbá ezernél több baromfit, galambot és házinyu- lat, csaknem félezer kutyát ha­lakat és méhcsaládokat is mu­tatnak be a kiállításon és az a hatalmas anyag ténylegesen a magyar állattenyésztés csúcs­teljesítményének teljes képét adja. (ákos) A VADAK BÖLCS ORVOSAI. Az európai kutatók és orvo­sok figyelmét már régen felkel­tette az a különös gyógyszer, amelyet az amazonmenti indi­án gyógyító emberei írnak tör­zseik elképzelhető betegségeik gyógyítására. A gyógyszert a Kukuruasca-fa kérgéből készí­tik és sikerrel használják erősí­tőként, szerelmi bájitalként, láz ellen és kigyómarás leien is. Perrot francia orvos most vegy- elemzés alá vette ezt a különös gyógyszert és megállapította, hogy az nagymennyiségű C-vi- tamint tartalmaz. Az indián gyógyító emberek azt is tud­ják, hogy a C-vitamin hatása csak akkor érvényesül, ha a fa kérgéből készült preparátumot azon frissiben, főzés vagy szá­rítás nélkül veszik be. — A vadnépek orvosainak “modern” gyógymódja egyáltalában nem lepi meg ma már az európai tu­dományos köröket. Megállapí­tott, tény, hogy a ceylonszigeti benszülöttek már évszázadok óta gyógyítják a vérszegénysé­get májkurával. A kulturvilág ezt a gyógymódot mindössze egy évtizeddel ezelőtt tanulta meg újra. Szó se róla, mi nem méltat­lankodunk, az fölött, hogy ben­nünket kifelejtettek a detroiti toborzásból. Hogy őszinték le­gyünk, e feledékenységüket büszkén könyveljük el. Úgy vesszük, hogy a Monsignorok és Himlerek tisztában vannak velünk és nem gondoltak arra, hogy eseteleges meghívásukra reagálunk. Múltúnk és mindenkori tevé­kenységünk, semmi kételyt nem hagyott az irányban, hogy az ipari forradalmárok harcra kész bátor táborát semminemű hazafias frázissal megtéveszte­ni rászedni nem lehet. Az ellenei eleknek is kijáró el­ismerést jelent annak a puszta ténye is, hogy bennünket lega­lább annyira ismerni véltek, hogy megsem kísérelték bevo­násunkat ilyen magyar teme­téshez. Ennyi elismerés viszont nem jár a Niagara Falisi gyülekezet rendezőinek, akik a detroiti állhazafias mozgalom hangadó­it megelőzték és túllicitálták. Hiszen alóluk húzták ki azt a szamarat, melynek hátán ga- loppirozzák most be a magyar kolóniákat és suhogtatják, a ketcsupba mártott “véres” kar­dot . Annak az áll egységnek a folytatása a detroiti “Ma­gyar Egység” melynek értelmi szerzői az elvtagadás és mun­kásmozgalmi árulás koronáját tették minden eddigi üzelmeik- re. Csak természetes, hogy egy két hitelnélküli pap és egy ha­mis cégér alatt zászlót bontott magyar napilap élősdiei és meg- széditett követői nem bitorol­hatják azt a duplahazafiassá­got, melynek megalapozói és letétményesei, a Kohányi Tiha- mérok, a Berkó Dávidok voltak és nem hordozhatják a kezükből kihullott zászlót mindaddig, amig, Kemény Györgyök, Him- ler Mártonok, Neményi Ernők és egy sereg olyan pap megél­hetési bázisnak és vadászterü­letnek tekintik az Amerikai Ma­gyar területet, kiknek minden­kori megélhetését szolgálta. Hogy félreértés ne legyen, nem az elfogultság, hanem a jó­zan bírálat és ítélőképesség az mely bennünk megszólal. Mert valljuk, hisszük és határozott meggyőződéssel állítjuk, hogy olyan magyar megmozdulásról szó sem lehetett volna Magyar- Amerikában, mint amilyen det- roitban készül, ha a munkás- mozgalom örve alatt, nem ka­landoznak el néhányan, a haza­fias vadászterületekre. A reak­ció Magyar Amerikában már régen megtanulta, hogy nem kifizető mesterség a munkás- mozgalom ügyeibe avatkozni. Ahányszor ilyesmit megkísé­relt, minden esetben véres or­ral távozott az ütközetből. A magyar reakciósoknak félt­ve őrzött vadászterülete viszont éppen igy elvolt előlünk bás­tyázva, amit megközelítenünk, csak őszinte kitartó és meggyő- ződéses munkával lehetett. A Magyar és minden hazafi­as mozgalmaknak meg volt és meg lesz egy ideig a maga sért­hetetlen területe és akik abba belemerészkednek, úgy járnak, mint az Oroszok a Mazuri ta­vaknál, ahol Hindenburg meg­semmisítő csapást mért rájuk. A magyar kommunisták sás­kajárása elpusztította azt a te­rületet, mely megélhetési bázi­sa volt egy ideig a pártmozga­lomnak és mert ők szentül hi­szik, hogy csak a magyar mun­kások hátán kell élősködniük, az “egység front” megtévesztő jelszava és örve alatt, átrándul- tak az egyházak és hazafiak va­dászterületére, amire a reakció megmozdult és kiadta a MA­GYAR FRONT jelszót. A osztályharc ihrdetésében és számos ütközeteiben szerzett tapasztalatunk megtanított ben­nünket arra, hogy lemérni bír­juk a győzelmeket és megálla­píthatjuk a vereséget is. Elvég­re minden harcot mindig meg­nyerni sem lehet. Konstatáljuk, hogy a detroiti táborozás pusz­ta ténye — számbeli vagy mo­rális sikereitől eltekintve, a ha­ladás szellemének vereségét je­lenti. Ezért a vereségért azokat terheli a felelőség, akik az osz­tályharc és a forradalmi mun­kásmozgalom színtiszta eszmé­inek felhígítása mellett, elka­landoztak a reakció területére és a reakciót körül bástyázó kí­nai falat nem kívülről rombol­ták, hanem belülről akarták ki­kezdeni. A detroiti táborozás, annak a frigynek szerelmi gyümölcse, mely szerelmi viszonyt, az Ame­(Folytatás a 8-ik oldalon) ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjruk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra. hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltaí elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E_ maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.

Next

/
Thumbnails
Contents