Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)

1938-04-16 / 1003. szám

1938 április 16. BÉRMUNKÁS 7 oldal MARTINS FERRY-I HÍREK. Hegyi Albert előnyöesn is­mert magyar vendéglős tragé­diája foglalkoztatja a Martins Ferry és környéki magyarsá­got. Hegyi Albert régi tagja volt az itteni Magyar Társadal­mi életnek és közbecsülésnek örvendett munkás és munkás- mozgalmi érzelmeiről, amit so­hasem rejtett véka alá. Minden nevesebb és éredeme- sebb ügynél ott láttuk az elmúlt években és ahol anyagi segítsé­get kellett nyújtani közügyek­ben, ott sem fukakodott. La­punknak, a “Bérmunáks”-nak régóta volt olvasója és támoga­tója. Március 20-án, Moor Walter valahogyan Hegyi Albert autó­ja elé került és Moort - súlyos sérülésekkel kórházba szállítot­ták, mig Hegyi Albertet 3000 dollár biztosíték /mellet szabad­lábra helyezték. Az elgázolt Moor néhány nap alatt belehalt sebeibe. Hegyi Albertnek a sok jó és rossz ta­nácsok mellet annyira felzak­latták kedély állapotát — kü­lönösen azok a jó “törvénytu- dók” akik 20—30 esztendei bör­tönbüntetéssel ijesztgették, an­nak dacára, hogy az áldozat ha­lála után sem emelték fel a biz­tosítékot, hogy tiz nappal a sze­rencsétlenség után, két golyó­val vetett véget a komédiának — szivén lőtte magát. Temetése, a Martins Ferry és környéki munkásság széles ré­tegeinek nagy részvéte mellett ment végbe. Különösen nagy a méltatlan­kodás azok ellen, akik Hegyi Albertet vigasztalás helyett agyon rémisztgették “okoskodó tudálékosságukkal.” Egyébként az egész kolóniában általános a részvét. * Jeszenszki munkástársunk súlyos bányász szerencsétlen­ségnek lett az áldozata. Hetek óta lakásán ápolják. Jeszensz­ki munkástárs évek óta lapke­zelője a Bérmunkásnak és hir­detője az Ipari Unionizmusnak. Súlyosan sérült munkástárs­unknak ezúton is tolmácsoljuk az ipari forradalmárok általá­nos résztvétét. Gyors javulást kívánunk öreg bajtársunknak. Tudóistó John Lewis önvallomásai (Folytatás a 2-ik oldalról) dukálása éppen azért .történt, hogy ez által a profitot biztosí­tották és az áru torlódást elke­rüljék. A technológia szerepe szerint, a javak garmadáját ■ kell termelni, hogy bőségesen jusson mindenkinek a legkeve­sebb energia befeketetés mel­lett ; az üzlet érdeke viszont, hogy a termelést a profit és a piacok befogadó képessége sze­rint korlátok között tartsa. Min- nél kevesebb az áru, annál jobb a piaci ára. Mr. Lewid vallomást tett és céljait ismertette. Ragaszko­dik és kitart a tőkések és a tő­kés rendszer mellett és ehez kötötten szeretné tartani a munkásságot is. A kizsákmá­nyolási rendszer fentartása csak kizsákmányolást eredmé­nyezhet és fokozhat. S miután Mr. Lewis nyilatkozott, adjunk neki egy Bronxi hurrát. Le ve­le .. . ! EGYRŐL - MÁSRÓL (Folytatás a 3-ik oldalról) tos tudatában! “A CNT. és UGT. ma sokkal határozottabban, mint bármi­kor a múltban nyilatkoztatja ki, hogy egyesülésben rejlik az erő és egyesülten a munkásság legyőzhetetlen! “Harcolni és győzni! a sánc­árkokban és az iparokban az egész világon. Spanyolország sorsa a mi kezünkben van; mi tudjuk hogyan védjük meg az országot és önmagunkat azáltal hogy megmutatjuk a tétovázó “demokráciának” erőnket és a lelkesedésünket! “Éljen az egyesült munkás- osztály! Le a fasizmussal! Él­jen szabad Spanyolország!” (Aláriás) Confederacion Ná­ciónál del Trabajo. — Union Ge­neral de Trabajadores. Mint ismeretes az Egyesült Államok külügyminisztériuma felhívást bocsájtott ki a ‘de­mokratikus” országok kormá­nyaihoz, hogy adjanak mene­dékjogot a názik elől menekvő egyéneknek. Eltekintve attól, hogy a “demokratikus” kormá­nyok figyelmen kívül hagyták a felhívást és hogy még a fel­hívást kibocsájtók is milyen korlátok közé fogják szorítani a menedékjogot, ha a keresztül vitelről lesz szó, itt inkább az­zal kívánunk foglalkozni, hogy a felhívás milyen viszhangot váltott ki az amerikai polgári lapok olvasóiból. Még az üldözöttek érkezésé­ről szó sincs és már is félté- kenykednek az itteniek, hogy mi lesz ha özönleni fognak a be­vándorlók? Egyések, akik most is munkanélkül vannak, már at­tól félnek, hogy hogyan fognak ők munkához jutni, ha beenge dik az “idegeneket”? Az aljas önzés még ily tragikus esetek­ben is annyira előtérbe vonul ezeknél a szereftcsétlen páriák­nál, hogy nem törődnek azzal, hogy az esetleges bevándorlók a legkegyetlenebb üldözés, eset­leg a halál elől keresnek mene­déket. Még ilyenkor is a gyo­mor kérdés szorul előtérbe. A gyomrukat féltik akkor, ami­kor mások életének megmenté­séről van szó. A szolidáris ér­zésnek, a humanitásnak még a szikrája is hiányzik egyes em­berekből. Sajnos, még mindig él “az állat az emberben.” DIREKT AKCIÓ A MUNKÁN Az IWW, szervezi a dolgozókat és munkanélkülieket közös cselekvésre és gyakorlati osztályharcra. Olimpia, Wash. — (WNS) — Az IWW helyi csoportja olyan munkához látott, mely a direkt akció hathatósságát azonnal be­bizonyította. A munkások saját sorsuk intézését saját kezükbe vették, aminek üdvös hatása az­onnal jelentkezett. A közvetlen cselekvés előnyét bizonyították be minden politi­kai haszontalanság fölötti oly­an félre érthetetlenül, hogy az ütóbbi két hétben, a munkás­ság csak erről beszél az egész környéken. Az itteni munkásság már be­leunt határozati javaslatoknak szerkesztésébe és több WPA munkák követelésébe, mert lát­ta, hogy semmi eredményt nem ért el általa. Minden esetben, midőn a munkát követelésre kiterjesz­tették, mindjárt bebizonyult, hogy máshol rövidítették meg a munkásokat és materiális eredményt az Ígéret teljesíté­se részükre nem hozott. A fize­tések nem emelkedtek, a viszo­nyok nem javultak meg. A munkanélküliség türhetőb- bé tétele még ha ilyen akciók sikerülnének, sem javíthatna a helyzeten, mert ez által stabili­zálná magát a munkanélkülisé­get. A politikai alakulatok viszont melyek a munkanélküliek szer­vezése által garasokhoz jutnak, érdekük ellen cselekednének, ha a munkanélküliséget csök­kentenék, mert ezáltal a bevé­telük is apadna. így nem marad más hátra a munkásoknak, mint a dolgozók és munkanélküliek közös összes fogása, közös cselekvésre, kö­zös érdekükben. Az IWW, a dolgozók és mun­kanélküliek, privát vállalatok és WPA munkások szervezésé­ben és a négy órás munkanap bevezetésében látja a helyes megoldást és ennek érdekében indítottuk el kámpányukat, ami a viszonyok gyökeres megvál­toztatását eredményezheti. X226183 KARL KAUTZKY HOLLANDI­ÁBA MENEKÜLT HITLER KARMAITÓL. Kari Kautzky 83 éves szoci­alista tudós rövid pár év alatt másodszor kénytelen Hitler elől menekülni. Mint ismeretes, Hitler hatalomra jutásakor, ki­menekült Németországból és Ausztriába tette át székhelyét. Az öreg tudós Ausztriában olyan tiszteletnek örvendett, hogy Dolfusék sem merték megbolygatni magányát, ahol a zajos élettől távol, csak iro­dalmi munkásságot fejtett ki. Irt és olvasott. Kautzky magas életkora da­cára szellemileg éppen úgy mint fizikailag jó karban van. Soha­sem diktál. Dolgozatait maga írja és készíti el, rendezi saj­tó alá. Saját élettörténetén dol­gozik és már hatszáz oldalnál tart. Azon bosszankodik, hogy a kefelevonatokat nem bírja egyedül korrigálni, mert látása már nagyon gyönge.. Hitler ausztriába vonulása elől Prágába menekült majd on­nan, Hollandiába, hol állandó letelepedésre kapott a kormány­tól engedélyt. Hollandiába, re­pülőgépen utazott. Az újság­íróknak nevetve jegyezte meg, hogy sohasem hitte volna, hogy “repülő hollandus lesz belőle”. Lakást a gazdagnak odút a szegénynek A munkásságnak az is jó, amit a paraziták otthagynak — így vélik megoldani a real estate hiénák a lakásmizériát. New York. (FP) — A ma- gántökések lelkesedését és a költséges lakásokhoz való ra­gaszkodását igazolja az a kon­venció ,melynek megnyitó be­szédében Walter S. Schmidt, a Realty Factors of America Inc. elnöke ilyen csekélységeket mondott. “Az emberi vállalkozásokhoz mérhetetlen kilátásokat bizto­sit olyan tervezet megvalósítá­sa, mely 6,000 dolláros épüle­tek épitéséavel, havi 50 dolláros bérletekkel vihető keresztül.” Schmidt figyelmen kívül hagyta az “emberi vállalkozá­soknál” az emberi társadalom több mint egyharmadát, kik megközelítőleg sem képesek az 50 dolláros havi lakbérek fize­tésére és a leghatározottabban ellenezte a kormány építkezési tervezetét. “Házbefektetések biztos ala­pokon nyugosznak és egész élet­re szólnak; szilárdságuk akkor is megmarad, ha az idő érté­kükben laszállitja”. Az alsóbb rétegek — “Well azok lakhat­nak öreg, kevésbé értékes épü­letekben” — mondotta Schmidt. Real estate nyelvezetből né­pies nyelvezetre fordítva ez annyit jelent, hogy a munká­sok lakjanak oly negyedekben és épületekben melyeknek any- nyi értékük sincsen, mint az uraságoktól levetett ruháknak — ami pedig nem sok. Úgy vagyunk itt, mint kürt­felverte nép a puszta síkon, hul­ló alkonyaiban, hol éjjelente elvakult, setét s őrült hadak harcolnak szakadatlan. Arnold Mathew ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. • Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltaí elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. , E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépitett szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretem belül.

Next

/
Thumbnails
Contents