Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)
1937-09-25 / 964. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. be /''rCISveland, Ohio pending VOL XXV. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1937. SEPT. 25. NUMBER 964 SZÁM A VEZEREK CIVAKODNAK A MUNKÁSOK ROVASARA SAN FRANCISCO, Cal. — Hetek óta tart a harc az AFL.-hez tartozó teherkocsi vezetők és a CIO-hoz tartozó rakparti munkások között, hogy mely szervezet kolektálja a havidijakat a raktári munkásoktól, A teherkocsi vezetők nem hajlandók a kikötőbe ki és beszállítani az árukat, ha a raktári munkások nem az ő szervezetükhöz tartoznak, viszont a rakparti munkások nem hajlandók a hajókat^ megrakni, ha a raktár munkások a másik szervezetnek“ fizetik a havi járulékot. Amig a harc a két szervezet vezérkara között igy foly- dogál, a munka szünetel, mert a vezérek sztrájkba szóllitották alantasaikat — a munkásokat. Egyenlőre a raktári munkások ügye van kockán, de a végső gól az volna, hogy mely szervezet legyen a börziániárusa a szállító munkásoknak? Az átlagos dolgozó előtt az egész oktalan esztelenségnek látszik, de a pénzváltó munkásvezérek előtt teljesen igazolt, mert az ő jólétük forog kockán. A rakparti munkások vezére, Harry Bridges (CIO) kijelentette, hogy ők hajlandók egyenlőre a harcot feladni és bevárni a labor board határozatát, hogy kik kapják meg a raktári munkásokat. A hajóstársaság igazgatósága úgy nyilatkozott, hogy részükre teljesen mindegy, hogy hová fognak tartozni a szóbanforgó munkások, mert egyenlőre teljesen beszüntetik a hajózást san franciskóban. A fuvarosok (AFL) vezérei azonban kardoskodnak, hogy addig nem indul meg a szállítás, amig a raktári munkások feletti rendelkezési jog az övék nem lesz. Ugyan akkor, az AFL kísérletet tesz újjá szervezni a rakparti munkások szervezetét, mely ellenlábasa lenne a CIO-nak. A két szervezet közötti harc UJ VÉDELMI BÉLYEG Az Egyetems Védelmi Bizottság, uj Lindway bélyegeket hozott forgalomba. Az uj bélyegnek ára ötven cent. Ezzel kapcsolatosan kampányt indított meg, Mike Lindway kiszabadítására. Mike Lindway munkástárs, mint olvasóink is tudják, a bal- sikerü National Screw ellen lefolytatott clevelandi sztrájkban esett a tőkések karmai közé. Valamennyiünknek érdeke és kötelesséfe, Lindway munkástárs kiszabadítását elősegíteni. Az uj bélyegek, kizárólag e célt szolgálják. Ha dolgozol és teheted, vásárolj belőle és ragaszd a tagsági könyvedbe. azonban nemcsak a szállítási iparban dúl. A ruhatisztító iparban hasonló a helyzet. Mindkét szervezet szeretné a kontrolt megkaparintani és amig igy civakodnak egymás között, az eddig elért előnyöket teszik kockára. Ez természetesen a munkások rovására megy ami számításon kívül esik a vezéreknél. Nekik a fontos az, hogy megkössék a szerződést és a jövőben az ő szervezetük kolektálja a havidijakat. Portlandi jelentések szerint a harc hasonló okokból erősen folyik a fűrésztelepeken. A CIO Lumber and Sawmill Workers Union elvan tökélve tartani a várat, mig az AFL ahol módjában van, bojkottálja a termelt fát. Egyik szervezet a másik ellen harcol, közben elfelejtik, hogy az ily harc a munkáltatók érdekeit szolgálja. Mindettől a munkásság megszabadulhat, ha akar. Egyszerűen zavarja a pokolba a reakciós vezéreket és építse fel a saját szervezetét, ahol nem a vezérek fognak dirigálni, hanem a tagság. MEGERKEZTEM ... . Ja, itt vagyok clevelandon. E sorok Írásakor még nem találkoztam valamennyi munkástárssal, de az “elvtársakkal” igen. Olyanoknak is volt alkalmam bemutatkozni, akik eddig személyesen nem ismertek. Az East Sidei Munkásdalárda népgyülésén ment végbe a bemutatkozás, melyet a dalárda önérzetében és becsületében sértett tisztviselői hívtak össze, hogy az “utolsó” napjait vergődő “munkás napilapunk” által rájuk dobált sarat levakartas- sák. A sok “egységfrontoskadás” után, bevallom őszintén — abba a tévhitbe estem, hogy itt clevelandon, “napi lapunk” szerkesztői, olyan forradalmárokká nevelték a tábort, amilyent — mondjuk — joggal elvárhattunk volna. De tévedtem. A nevelésnek semmi nyoma, semmi hatása nem látszott meg követőiken. A munkás jellem, munkás szellem és az ilyen gyűléseken feltétlenül kijáró toleranciának nyoma sem volt a követőkben. Neveletlenek, rakoncátlanok voltak. Nem kis munka volt őket kordába tartani. Erre mellesleg megjegyezve — az általuk megválasztott és közibük tartozó gyülésvezető sem volt képes. A szóbanforgó East Sidei Munkás Dalárda, évekig volt a “mi napilapunk” fejőstehene. Hogy a közelmúltban már nem tejelt, mint a tisztviselőkkel való beszélgetésünk kapcsán informálódtunk — csiklandós POLITIKAI HÁTTERE VAN. Akaratunk ellenére részt kaptunk és vállaltunk a dalárda ügyének tisztázásában. Igazságszeretetünk parancsolta ránk a szerepet és szívesen végezzük. Á napokban befejezést is fog nyerni. Előre csak annyit mondhatunk az olvasóknak, különösképpen a clevelandiaknak, akik közelebb állnak az ügyhöz, hogy nem először, de most is ártatlan és tisztakezü munkásembereknek becsületébe gázolt “a napilap”. * * * Most itt ülök hét esztendő után az öreg Írógépet billegtetve, a régi Íróasztalnál. Azon gondolkodom, hogy kinek írjak, kit keressek fel először a régi munkástársak közül biztató levéllel. Hogy a vállalt nagy feladat végrehajtásában nyújtsanak segédkezet .... De miért kövessük mi azt az utálatos polgári szokást? .... írjatok ti. Lepjetek meg bennünket olyan levelekkel melyekben helyi híreket, clippingeket raktok. Meg azután azt semkifogásolnánk, ha egy-kéí UJ ELŐFIZETŐNEK a szelvényét mellékelnétek. Ha ilyen lesz, a kezdet, hát — majd csak boldogulunk valahogy. „ .1 Wiener Andor TÁMOGATÁST KERNEK A SZTRÁKOLÚK SZTRÁJK BULETIN TACOMA, Wash.—Az IWW hónapok óta energikus szervezési munkát végez a vasúti pályákat javító munkások között az összes vasút vonalakon. Az eredmények mendenfelől mutatkoznak. A munkások szervezettségük tudatában készek harcba szállni emberiesebb életmódért. A Chicago, Milwaukee és St. Paul vasútvonalon dolgozó 106 számú csoport az elmúlt héten beszüntette a munkát a bérlevágások ellen és a sztrájkbizottság az alábbi felhívással fordul amerika dolgozóihoz : “A két hét óta folyamatban levő sztrájkban a munkáltatók zsoldosai mindent elkövetnek sztrájktörők toborzására. Uton- állók módjára molesztálják a Tacoma és Seattlehöz vezető utakat, hogy az arra forduló munkanélkülieket sztrjáktörés- re bírják. Nagy igyekezetükkel sikerült néhány embert felvonultatni, de amint a kampre értek és értesültek, hogy az IWW sztrájkot vezet ott, nagyrészük osztálytudatos munkásnak bizonyult és azonnal visz- szafordult, megtagadta a munkát az az sztrájktörést. A picket vonal napi 24 órán át működik és a fiuk fáradtak és álmosak. Segítségre van szükségük! A szabadon moz- zogható tagok vegyék figyelembe. Egy rokonszenvező helyi lakos átengedte a tulajdonát képező alkalmas épületet a pic- ketelők részére szállásul, mely épületben van két kályha és a szükséges edények stb. azonban nagy hiány van takaróban mely megóvja a fáradt picke- teket a hidegtől. A sztrájk bi- zottsák felkéri úgy a szervezeteket, mint magánosokat, hogy ha nélkülözni tudnak takarosát, küldjék azokat azonnal a sztrájkbizottság címére. Ugyancsak felszólítja a sztrájkbizottság az összes csoportokat, hogy mindent kövessenek el a sztrájk támogatására és biztosítja az adakozókat, hogy minden cent támogatást nyugtázni fognak. A péketeknek enni kell! Minden támogatás a további értesítésig az alábbi címre küldendő: Markus Dahl, Chairman Box 1075, Tacoma, Wash.”
