Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)
1937-09-11 / 962. szám
1937 szeptember 11. BÉRMUNKÁS 3 oldal RABSZOLGASÁG FLORIDÁBAN Közismert dolog, hogy délen, a feketéket még ma is olyan helyzetben tartják, hogy rabszolga módra kezelik őket és még is a törvények keretein belül maradnak. Nagyon sokszor hallottuk, hogy minden ürügy: kis csirke lopás és más dolgok, sokszor frameupok alapján feketéket hosszú évi börtönre Ítélték és az útépítéseknél sokszor magán konraktorok dolgoztatták őket silány ellátás ellenében. Most 0. K. Amstrong a “Nation” augusztus 21-iki számában egy beható vizsgálat folytán leírja azokat az állapotokat, melyeket a terpentint gyűjtő és feldolgozó telepeken a fekete munkások között találtak. Ha valamelyik ilyen vállalkozónak munkás kellett, le- küldte az ügynökét négerek által lakott vidékre, ahol legnagyobb részük munkanélkül volt és egy dollár ötven centes napi bér mellett munkát ígért nekik. Persze a munkabér megfelelő lett volna, igy akad elég munkás, akiket kivisznek a telepre és ottan ellátják egy pár cipővel, melyért 6—7 dollárt számítanak, valamint más szükséges ruha darabokkal és szerszámmal melyekért ötszörös árakat számítanak, ezt beírják, hogy ezért tartozik. Ugyan akkor egy egész hónapig élelemmel is ellátják hitelbe, persze uzsora áron, mikor a hónap végén jön a leszámolás, akkor a fekete még mindég tartozik a társaságnak. 1919-ben hoztak egy törvényt a háborús nyavaja által életre keltet KKK, Sidney J. Gatts kormányzó idejében, mely szerint, ha valaki az odósságot nem hajlandó ledolgozni, akkor csalás miatt 500 dollár vagy hathónapi börtönre Ítélhető. Na mostan ha ezek a rabszolgák, úgy találják, hogy nem érdemes dolgozni semmiért tiz órákat naponta és otthagyják a munkát, az ilyen telepek által közösen tartott vérebek és gunmenek elfogják az ilyen szökevényt, ha nagyon kell a munkás, akkor visza viszik a telepre, ha nélkülözhető akkor meg 6 hónapra viszik az utak csinálásához mint rabot. Ezen törvényes rabszolgaság leginkább Taylor Countyban létezik, ahol ezek a terpentint szolgáló fenyők vannak. A vizsgálat eredményét Amstrong átadta Carlton kormányzónak, aki újból egy másik vizsgáló bizottságot nevezett ki. Ugyan akkor a Department of Justice is végzett vizsgálatott a múlt évben és egy nagyobb társaság által végzett rabszolgatartás leírása 2 inches vastak kötetet képvisel, ez a kompánia több megyében működik. 1937 tavaszán Amstrong újból utána nézett a dolognak. Az első jelentést, valamint a kormányzó bizottságának a jelentését, eltették nyugdíjba. Bár egyik ilyen rabszolga tartót elitélték 4 hónapi börtönre, de a törvény és a rabszolgaság több ezer embert tart igy fogyva, akik évekik nem mozdulhatnak el a helyeikről. A Department of Justice, azzal okolja meg, hogy nem tehetnek semmit az ügyben, mi- I vei a feketék nem mernek vá- I dat emelni a felsőbb bíróságon, ! mert összeverik őket, ugyan csak tanúvallomást sem mernek tenni, ha kortra hívják őket a fenti okokból kifolyólag. Vi. Tizennyolc esztendei fegyházat kapott a volt sheriff egy bányász halálra sebesitéséért MUNKÁS SZOLIDARITÁS Szinte fehér holló számban megy ebben a túlzott önzéssel telített rendszerben az a munkás szolidaritási megnyilvánulás, amely a pennsylvaniai Hazelton városában a múlt héten történt. A Duplain selyemszövő gyár 1425 munkása sztrájkot kezdett a CIO vezetése mellett. A megegyezés késését előmozdította az a körülmény, hogy a gyár vezetőségének tudomása volt arról, hogy a kémszervezete elég hatásos munkát fejt ki a munkások között, aminek az eredményeként egy 1137 aláírással ellátott kérvényt nyújtottak be a város polgár- mesteréhez, kérve megfelelő védelmet a munkához való visz- szatérésükben. Hazelton és vidéke régi bányász kerület, amely számottevő része az United Mine Workers of Amerika bányász szervezetnek még abból az időből amikor az UMW-ben a radikális érzelmű munkások is kifejezést adhattak véleményüknek. Erre az időre emlékeztet a Duplain szövő munkások ügyében a helyi lapban megjelentetett egész oldalas felhívás a bányász szervezettől a saját tagjaihoz, melyből idézzük a következő részt: “Az Egyesült Bányászmunkások szervezetéhez tartozó minden olyan munkás, akinek akár felesége, leánya, testvére, vagy fia aláírta a polgármesterhez benyújtott kérvényt, figyelemmel olvassa el az alábbiakat, mert ettől függ, hogy az Egyesült Bányászmunkások szervezetének a jövőben is tagja maradhat-e. A szervezet nem engedheti meg, sogy soraiba olyasvalaki is tartozhasson, akinek bármely családtagja, mint sztrájktörő dolgozik egy olyan üzemben, mint a Duplain selyemfonóda, kivéve, ha valamely törvényesen elismert munkásszervezet szerzett ott neki munkát, mert ellenkező esetben a jövőben a bányász semmilyen bányába vagy széncsuzdába be nem teheti a lábát!” A munkásszolidaritásnak nemcsak a legszebb megnyilvánulása található meg ebben a pár sorban, de kifejezése en- nak az IWW által sokat hangoztatott erőnek, amelyhez a munkásság az osztálytudatos szervezete utján jut és amely megtudja csinálni a maga legszigorúbb törvényeit és azokat be is tudja tartani. Félő azonban, hogy a hazel- toniak gyönyörű megnyilvánulását a washingtoni főiroda nemcsak elgáncsolni fogja, de még biztatást ad a selyemgyárosoknak a szervezkedő munkások kijátszására. A Bérmunkás olvasói részletes tudósítást nyertek azokról a borzalmakról, amelyek Harlan, Ky. bányamezőkön Töveddel ezelőtt történtek a munkások szervezkedési mozgalmainál. Az események nem maradhattak a város vagy az állam határain belül, de azok a sajtó utján bejárták az egész országot, felkeltve a figyelmet a washingtoni szenátusi bizottságnak is, amely megvizsgálva a panaszokat, azokat beigazolt- nak találta és a bűnügyi eseteket az állam, illetve a megyei bíróságokhoz utalta. Az egyik ügyet most tárgyalta Jenkins, Ky.-ban a bíróság és Hugh Taylort Harlan megye volt helyettes sheriffjét, a terhére rótt ügyben, mely szerint Robert Moore bányászt egy vita folytán agyon lőtte, a biróság tizennyolc esztendei fegyházra Ítélte Taylort. A volt sheriff büntetésével nem fogja pótolni a megölt bányászt annak családja körében és a nélkül, hogy Taylort mentenénk, kérdezhetjük, hogy mitörténik azokkal a bánya bárókkal, akik, mint a washingtoni kihallgatásoknál bizonyságot nyert, hogy a bánya irodák épületében magán börtönök voltak, ahová az állam sheriff jei zárták a társulatnak nem tetsző munkásokat, hogy mi lesz azokkal, akik parancsára a sheriffek dolgoztak a törvény és a munkások ellen? Ezeket büntetlenül hagyja a biróság, amelynek a keze csak a kis bűnösöket éri el, mig a nagyokat, akik mellett ott áll a hatalmas vagyon, amelyből a bírósági épülethez is el-el jut valameny- nyi, azokat érintetlenül hagyja, hogy tovább szőj j ék a terveket a munkások ellen, a maguk vagyonának a korlátlan növelésére. Mig a távol keleten, Kínában ezrek véreznek el a hóditó Japán imperializmus elleni védekezőben, addig kínai proletárok, akik New York szállodáiban, áttermeiben nehéz munkával keresik meg a megélhetésüket és abból is anyakiakkal járulnak a harc kínai részről való győzelméhez.
