Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)

1937-08-28 / 960. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1937 augusztus 28 A new jersey-i szövőgyárak megegyeztek az unióval ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETET tartanak a magyar nyelvű ipari unionisták SZEPTEMBER 5-ÉN, CLEVELAND, OHIOBAN. Az értekezlet vasárnap délelőtt pontban 9 órakor veszi kezdetét 11306 Buckeye Rd.-on levő Bohemian Hallban. Az értekezlet tagjai csak az IWW jótálló tagjai lehetnek. Kérjük a magyar csoportokat és a Bérmunkás lapkezelőit, hogy a lehetőségig vegyenek részt ezen a tanácskozáson sa­ját küldötteik utján. Vendégek, mint hallgatók lehetnek jelen. A HÁLÁL ÉJSZAKÁJA KŐSTLER ARTUR A SEVILLAI KIVÉGZÉSEKRŐL. Nyolcezer szövő munkás New Jersey államban vissza­ment a munkára, beszüntetve a sztrájkot, mert a követelésük “legfontosabbika,” az unión el­ismerése a munkáltatók részé­ről megtörtént. A sztrájk be­fejezést közlő tudósítás nem ad számot a munkások munka­bére és munkaviszonyainak a megállapításáról. A sztrájkot, mint megírtuk a CIO unió hívta ki és kilátás­ba helyezte, hogy meg nem egyezés esetén a többi államok­ban levő szövőgyárak munkásai is körülbelül 60 ezer munkás fogja ott hagyni a szövőgépe­ket. Talán ennek a fenyegetésnek válasza képen olvassuk, hogy egész Pennsylvania államban levő szövő gyárak tulajdonosai Philadelphiában egy megbeszé­lést tartottak, amelynek kere­tében megalakult a Pennsylva­nia Textile Associationt, hogy a munkáltatókat egységfront­ban találja az “agitátorok meg­Annak idején a Bérmunkás is beszámolt azokról a vagyon és emberéletben esett károkról, amelyeket Ohio, Pennsylvania és Illinoisban az esőzések és hóol­vadások folytán megáradt fo­lyók okoztak. A folyók mentén levő városok és azok lakossága egymás utáni esztendőkben ki volt téve ennek a veszedelem­nek, amelynek az elhárítása szövetségi ügygyé lett. A kormány és a törvényho­zástól kiküldött bizottság évek­ig tanulmányozta nemcsak az eseteket, de az ármentesités szükséges munkálatait is. Mint minden ilyen vizsgálat, ez is csiga lassúsággal történt és a legutóbbi áradásoknál azt a né­zetünket kockáztattuk meg, hogy a bizottság még mindég csak az esetek tanulmányozásá­nál tart és hogy jövőre is a fo­lyók kiöntése után ül össze az illetékes bizottság, hogy újabb sajnálkozását fejezze ki a tör­téntek felett. Részben tévedtünk, mert washingtoni jelentés szerint az ármentesitő bizottság működés­ben van és eljutott odáig, hogy Pittsburgh védelmére már a napokban megkezdik a gátak építését. A tervezet szerint Tioneste, Crooked Crek és Red Bank-nél emelnek gátakat, amelyek építkezésénél a terve­zet szerint kilencezer munkás nyer alkalmazást. Fontos ez az intézkedés nem­csak a most munkához juttatott kilencezer munkás szempontjá­ból, de a folyók kiöntésével já­félemlitő és kényszerítő mód­szerei.” Tizenkét vállalat képviselői voltak tanácskozáson, akik együttesen közel 14,000 mun­kást alkalmaznak. A hir azt is közli, hogy tiz másik gyár is bejelentette csatlakozását, amelyekben 10,000 munkás dol­gozik. Semmi kétség, hogy a szövet­ség nem a munkások védelmé­ben, hanem a munkáltatók el­lenállására alakult, ami előre veti árnyát annak az elkesere­dett harcnak, amely a szövő­ipart fogja megbénítani már a közeljövőben, mert hiszen a munkások részéről régen szük­ségessé vált, hogy szervezett összefogással a megélhetés le­hetőségét kiharcolják. De mert a harcban összetar­tani is csak a munkásság tud. reméljük, hogy az elveszthető konc a munkáltatók szövetségét ezúttal is idő előtt szétrobbant­ja, de ehez is a munkások együttes megmozdulására van szükség. ró izgalmak és az óriási károk eltüntetése szempontjából is. A munkásnépnek, akiket min­den féle baj elsősorban ér és súlyt, igy amint most áll szerve­zetlenül, csak a várakozás van módjában az árvizek sulytotta más vidékeken is, hogy mikor ér el a bizottság munkálatai az ők vidékükre is. Pedig hej de másképpen lehetne, ha osztály- tudatos szervezet lehetne a munkások szükséglete mellett, amelyek máról-holnapra kielé­gülést nyerhetnének. És ha ezt megtudjuk állapí­tani, hogy igy lehetne, akkor meg kell, hogy értse minden munkás azt, hogy a jelen bajok­ért és nélkülözésekért legelőb­ben maguk a munkások a hibá­sak, akik minden vásári dolog­ra kaphatók csak a maguk hely­zetének a megjavításától ide­genkednek. WASHINGTON, D. C. — A szövetségi kormány 2,475,000 dollárral hozzájárult, hogy Cle- velandon megépítsék a Main Avenue-i hidat. Az egyre écő- södő forgalom lebonyolitiására évek óta érzi szükségét ennek a hídnak a város. A szövetségi hozzájárulással a munkát rövi­desen megkezdik, amelynél több száz munkás nyerhetne mun­kát és rendesebb megélhetést, de mint ahogyan az ilyen alkal­makkor szokás, a munkásokat éhbérért fogják alkalmazni, hogy a felügyelők, a semmit­tevők nagy jövedelmekhez jus­sanak. Köstler Artur, a “News Chro­nicle” magyar származású spa­nyolországi tudósítója, aki kö­rülbelül egy hónappal ezelőtt szabadult Francóék fogságából, ezidőszerint Párisban tartózko­dik. Malaga elfoglalása alkalmá­val került Francóék fogságába, halálraitélték és csak az angol kormány erélyes közbelépésére c-ngedték szabadon. (Egyébként a spanyol polgárháborúban ed­dig három külföldi és tizenöt spanyol hírlapíró vesztette az életét, ezenkívül három fotóri­porter és több iró meg költő.) Több hírlapíró társaságában ült egyik párisi kávéházban Köstler Artur. Még most is 'egészen össze van törve a Fran­cóék fogságában érte szenvedé­sek miatt. — Mi volt a legborzalmasabb élménye? — kérdi az egyik új­ságíró. Köstler magábamerülten gon­dolkodik. Lassan mondja: — Azok az éjszakák, amikor nem tudtam, hogy mikor lőnek agyon. Ez sevillai fogságom idején történt. A halálos Ítéle­tet már kimondották fölöttem. — Azokat ugyanis, akiket ki- végezn vitt, éjszaka tinzen- két és két óra között szál­lították el a vesztőhelyre. Szabályszerűen, minden éjsza­ka 12 órakor fölébredtem. Az éjszaka csöndjében egész jól megfigyelhettem, amint körü­löttem a fogházban 1300 ember szinte ugyanebben az időben fölriadt és rettentő kétségek között várt. Rövidesen, kis harangot hal­lottunk csilingelni, majd az imádkozó pap mormolását. A tőlem jobbra lévő harmadik cella ajtaja hirtelen kinyílt és egy nevet kiáltottak. — Qué? (Mi az?) — felelte egy álmos hang. A pap imádkozására hango­sabbá vált és a lélekharang is erősebben szólt. Ebben a pilla­natban az álmából fölriasztott halálraítélt mindent megértett. Velőtrázó kiáltást halottunk: — Segítség! Segítség! — Nincs segítség! — felelte az őr, aki a papot kisérte. Nem is ellenségesen, de nem is ba­rátságosan mondta ezt, hanem egész tárgyilagosan. Rövid csend. Néhány pillanat múlva az őrültekéhez hasonló nevetést hallottunk, a szerencsétlen em­ber ráborult a pap térdeire és sírva hajtogatja: — Mindez csak tréfa, tudom jól, hogy csak tréfáltok! — Ember, itt nincs semmifé­le tréfáról szó, értsd meg jön­nöd kell — hallottuk ismét ugyanazt a száraz hangot. Az­tán valakit elhurcoltak a folyo­són. Majd távoli kiáltás, néhány pillanat múlva puskalövések. Ezalatt a pap es az őr a tő­lem balra lévő második cellát nyitották ki. Ismét egy hang kérdi: “Qué?” A halálraítélt mint egy gyermek sir az anyja után kiáltoz. Az őr száraz hangja: — Miért nem korábban gon­doltál reá? így mentek celláról cellára. Szomszédom már felkészülhe­tett, mikor hozzájöttek, azon­ban amikor a pap befejezte az imádságot, a halálra ítélt mili- cista hozzájuk fordult: — Miért kell nekem meghal­nom ? A pap gyorsan és szinte mel­lékesen mondja: — Fiam, higy- gyél, a halál szabadságot je­lent. Ezt is magukkal viszik. Vég­re az én cellámhoz jöttek. Az őr megszólalt: — Nem, ezt hagyjuk. Amint a pap a legközelebbi cellában imádkozott, a halálra­ítélt a “Marseillaise”-t kezdte énekelni. Néhány hang után el­hallgattatták és vitték a vesz­tőhelyre — fejezte be elbeszé­lését Köstler. P. F. MEGHÍVÓ! A világ ipari munkások szer­vezetének magyar tagjai és a “Bérmunkás” los angelesi olva­sók NAGYSZABÁSÚ PIKNIKET rendeznek a közismert Lugo farmon szeptember 26-án. Azonkívül, hogy egy kelle­mes napot fog tölteni a szabad­ban, találkozni fog barátaival és ösmerőseivel. A munkásosz­tály bátor harcossának a Bér­munkásnak is szolgálatot tesz a pikniken való megjelenésével, mert a jövedelem lapunk fenn­tartásának a költségeire lesz fordítva. Belépő dij előre vált­va 25c., a pénztárnál 35c. Ze­néről, házilag készített ételek­ről és husitőkről gondoskodva van. Zenét a közkedvelt J. Mi­tana zenekara szolgáltatja. ÚTIRÁNY: Autóval az Ala­meda Ave.-on a Gage Ave.-ig, onnan egyenest a piknik helyi­ségig. Villanyoson:: a veres cárén 6 és Main állomásig, ott autók várják a közönséget. OlvasdaBérmunkást! Sok beszéd után, talán Pittsburgh mentes lesz a tavaszi nagy áradásokkal szemben

Next

/
Thumbnails
Contents