Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)

1937-08-14 / 958. szám

1937 augusztus 14. BÉRMUNKÁS 3 oldal Moszkva keze van Barcelonában A CNT GAZDASÁGI SZERVEZETET A CATALONÍAI VE­ZÉRKAR KI TILTOTTA A KORMÁNYBÓL, A törvény éle is a boot­leg bányászok ellen irányul Ha meg kérdeznénk a “for­radalmi” lapok olvasó közön­ségét, hogy mit keres Moszk­va elvileg nem csak Barceloná­ban, hanem egész Spanyolor­szágban, valószinü azt a vá­laszt nyernénk, hogy segiti a fasizmust leverni. Ha ez a va­lóságban is igy volna magam is velük tapsolnék e szívből óhaj­tott cselekedethez. De csak el­vileg van ott és a kezdetnél egy csekély anyagi segítséggel. És ezért most árat követel Moszk­va nem kevesebbet mint az el­vek feladását és az elveken ke­resztül a mit felépített 1936 julius 19-től idáig a spanyol munkásság. Erre törekszik Sztálin és a vezérkara a cata- loniai politikai kormánnyal és a valenciai bestiákkal. Az orosz methodust szeretnék a vérző spanyol népre kényszeríteni. Vannak ott oroszok, az orosz cseka emberei akik a spanyol burzsoáziával a francia és an­gol liberálisokkal karöltve min­dent megtesznek, hogy a vérző spanyol munkásságot meggátol­ják a cselekedeteikben mely ab­ból áll, hogy a földet az iparok­kal részben már társadalmasi- tották és amennyire a körül­mények engedik az adott hely­zetek között, melyet maguk az álbarátok idéztek elő, fokozato­san társadalmasitani akarják, ha erősebbek lesznek a francia angol és az orosz csekánál. Jó volna megkérdezni, hogy a GPU embereinek mi keresniva­lója van Spanyolországban? Vagy a spanyol nép is egység­frontra akar lépni a fasizták- kal? Alfred Martinez, egy fia­tal militáns munkás, kit a GPU emberei tettek el láb alól. Ber- nesit egy egyenruhás kommu­nista rendőr gyilkolt meg és nap-nap után tűnnek el a gaz­dasági szervezetek megbízottai. Sztálin ugylátszik ismételni akarja azt Spanyolországban is amit oroszföldön müvei. A Bérmunkás olvasói és más munkásfrakciók tisztában van­nak azzal, hogy mind ez miért történik ott, kivéve az álkom­munista lapok olvasóit és azok­nak kedvéért megvilágítjuk a helyzetet. Ha a spanyol nép el­áll a terveitől, melyre évtizedek óta nevelték és szervezték egy­mást, hogy egy adott alkalom­mal lerázzák magukról a ki­zsákmányolást, úgy a külföldi tőkét mint a spanyol parazitá­kat. Ha ezt a tervét feladja, akkor az orosz államkapitaliz­mus és a francia-angol nagyér- dekelteségek meg fogják enged­ni a spanyol népnek, hogy lever­jék a fasizmust, az uj idegen hóditót és továbbra is a demok­rácia hangoztatása mellett ki­zsákmányolt párái lesznek az angol-francia-spanyol tőkének. Ellen esetben ha a tervétől nem fog elállni a spanyol szer­vezett munkáság nagy erőt kell nekik fordítani az álbarátok sakkban tartására. Megtörtén­hetik, hogy az idegen hódítók, a fasizmus ellen gigantikusán küzdő a spanyol nép elbukik. És ekkor a német-olasz parazi­ta osztálynak lesz a vazulusa a jobb sorsra érdemes, hősiesen vérző, szenvedő spanyol nép. Most már az értelmes és jó­hiszemű emberek meglátják azt, hogy a spanyol népet mi­ért nem szerelik fel fegyverrel. Még pénzért sem adnak nekik fegyvert és más hadianyagot, mert a saját kormánya sem akarja ezt. Ha a spanyol nép általánosan fegyverhez nyúlhat­na a ma adott körülmények közt, a fasizmus és az áldemok­rácia — értem a burzsoa de­mokráciát — annak spanyolföl­dön lenne a temetője. Csak egy kicsiny fénypont világit a földgömbön a szabad­ság felé ez is kétséges, hogy a fény terjed-e? Ez a spanyol föld. A közelmúltban levitéz- lett nagyszájú gerinctelen mun­kás vezérek, a demokratikus hangot hangoztatok, a liberáli­sok álascban, kórusban zengi ki meg kell menteni a fenntvázolt demokráciát. Ha ezt az utat kö­veti a munkásság, akkor előbb- utóbb a mérsékelt hazafiság összefog ütni a hurrá-hazafiság- gal ez utóbbi a fasizmus és mindkét oldalon csak mint esz­köz fogja feláldozni magát a munkásság a világ mészárszé­kén? Vagy a spanyol munkás­ság célját tűzi maga elé a más országokban élő munkásság és gyors iramban szervezkedik a saját célja érdekében a munka szinterén és általa megmenti a civilizációt a saját részére a melyet a munkás generációk szorgalma épített fel. S. GY. Annak idején nagy mozgal­mat vezettek a bányászok kö­zött is, hogy mozgassanak meg minden követ arra, hogy a sze­nátus valamint a képviselőház elfogadja Guffey szenátor ja­vaslatát, amely a szén piaci árának a törvény általi megha­tározásával állandósítsa a mun­kások munkabérét» is és men­tesíti a termelést a gyakori zavaroktól. A bányászok százezrei kö­rözték a támogató petíciókat, küldték a nekik ajánlott távi­ratokat, amire hosszú hónapok tárgyalása után a szenátus el­fogadta a Guffey javaslatot. Most kerül át az ügy a kong­resszushoz és annak kapcsán értesülnek a bányászok arról, hogy ha kongresszus változta­tás nélkül teszi magáévá a Guffey ajánlatott, amiáltal az ténylegesen törvény lesz, men­tesíti egyszerre a bánya báró­kat 40,000 bányamunkás üzle­ti konkurenciájától. Vagyis az esztendők óta hangoztatott és sérelmezett bootleg bányásza­tot szorítja ki a Guffey-tör- vény a piacról azzal az intéz­kedésével, hogy a piacra vetett szénnek tonnája után egy cent szövetségi adót fizet a bánya­társulat, amelyeknek valameny- nyije automatikusan a szövet­ségbe tartozik. A bootleg bányák nem tar­tozhatnak ebbe a szövetségbe és igy az egy cent adó helyett 50-től 75 centig terjedő adót kell nekik tonnánként, fizetni a piacra vitt szén után. Maga Pennsylvania állam 50 ezer dollárt utalt ki egy bizott­ságnak, amelynek az volt a fel­adata, hogy tegyen javaslatot a bootleg bányászatnál levő 40,000 bányász ügyében. Ha ez a bizottság igy oldotta meg ezeknek a bányászoknak az ügyét, nem hisszük, hogy a Guffey törvény elfogadásával az ügy megoldást nyert volna, amelynek gyakorlati bizonyíté­kát rövidesen látni fogjuk. 18-ik évi PIKNIK az “II Proletario” olasz la­punk javára SZEPTEM­BER 5-ÉN, vasárnap a Brooklyn-! ULMER PARK­BAN. Bazár, Tánc és kü­lönféle szórakozások. Be­lépőjegy 50c. ÚTIRÁNY, a BMT West End Subway a 25-ig Ave- nuig. SACCO ÉS VANZETTI EMLÉK ÜNNEPÉLYEK Chicagóban, augusztus 21- én, este 8:30-kor a BUG HOUSE SQUAREN. 1000 N. Clark Street és vasár­nap augusztus 22-én. este 8 órakor a BÉRMUNKÁS OTTHONBAN, 2419 Lin­coln Avenuen. Mindkét gyűlésen kitűnő szónokok fognak beszélni. Belépő dij nincs. Az utóbbi napokban egymást érik a repülőgép katasztrófák. Az Egyesült Államok és Dél- Amerika közt közlekedő repülőgép volt kénytelen a nyilt tengeren leszállni és a keresésére in­dulók az elhagyatott gépet találták csak meg a hajón volt 14 utas és személyzet arról hiány­zott. A jelek szerint a gép a leszállás vagy lezuhanással alámerült és a 14 élet a vizalá ke­rült. Fenti képünk szintén egy katonai repülőgép, amely útban volt állomása a virginiai Lang­ley Field felé, de a marylandi Fort Hoylenen lezuhant. A bent levők közül egy meghalt, egy pedig könnyebben megsebesült.

Next

/
Thumbnails
Contents