Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)
1937-08-14 / 958. szám
1937 augusztus 14. BÉRMUNKÁS 3 oldal Moszkva keze van Barcelonában A CNT GAZDASÁGI SZERVEZETET A CATALONÍAI VEZÉRKAR KI TILTOTTA A KORMÁNYBÓL, A törvény éle is a bootleg bányászok ellen irányul Ha meg kérdeznénk a “forradalmi” lapok olvasó közönségét, hogy mit keres Moszkva elvileg nem csak Barcelonában, hanem egész Spanyolországban, valószinü azt a választ nyernénk, hogy segiti a fasizmust leverni. Ha ez a valóságban is igy volna magam is velük tapsolnék e szívből óhajtott cselekedethez. De csak elvileg van ott és a kezdetnél egy csekély anyagi segítséggel. És ezért most árat követel Moszkva nem kevesebbet mint az elvek feladását és az elveken keresztül a mit felépített 1936 julius 19-től idáig a spanyol munkásság. Erre törekszik Sztálin és a vezérkara a cata- loniai politikai kormánnyal és a valenciai bestiákkal. Az orosz methodust szeretnék a vérző spanyol népre kényszeríteni. Vannak ott oroszok, az orosz cseka emberei akik a spanyol burzsoáziával a francia és angol liberálisokkal karöltve mindent megtesznek, hogy a vérző spanyol munkásságot meggátolják a cselekedeteikben mely abból áll, hogy a földet az iparokkal részben már társadalmasi- tották és amennyire a körülmények engedik az adott helyzetek között, melyet maguk az álbarátok idéztek elő, fokozatosan társadalmasitani akarják, ha erősebbek lesznek a francia angol és az orosz csekánál. Jó volna megkérdezni, hogy a GPU embereinek mi keresnivalója van Spanyolországban? Vagy a spanyol nép is egységfrontra akar lépni a fasizták- kal? Alfred Martinez, egy fiatal militáns munkás, kit a GPU emberei tettek el láb alól. Ber- nesit egy egyenruhás kommunista rendőr gyilkolt meg és nap-nap után tűnnek el a gazdasági szervezetek megbízottai. Sztálin ugylátszik ismételni akarja azt Spanyolországban is amit oroszföldön müvei. A Bérmunkás olvasói és más munkásfrakciók tisztában vannak azzal, hogy mind ez miért történik ott, kivéve az álkommunista lapok olvasóit és azoknak kedvéért megvilágítjuk a helyzetet. Ha a spanyol nép eláll a terveitől, melyre évtizedek óta nevelték és szervezték egymást, hogy egy adott alkalommal lerázzák magukról a kizsákmányolást, úgy a külföldi tőkét mint a spanyol parazitákat. Ha ezt a tervét feladja, akkor az orosz államkapitalizmus és a francia-angol nagyér- dekelteségek meg fogják engedni a spanyol népnek, hogy leverjék a fasizmust, az uj idegen hóditót és továbbra is a demokrácia hangoztatása mellett kizsákmányolt párái lesznek az angol-francia-spanyol tőkének. Ellen esetben ha a tervétől nem fog elállni a spanyol szervezett munkáság nagy erőt kell nekik fordítani az álbarátok sakkban tartására. Megtörténhetik, hogy az idegen hódítók, a fasizmus ellen gigantikusán küzdő a spanyol nép elbukik. És ekkor a német-olasz parazita osztálynak lesz a vazulusa a jobb sorsra érdemes, hősiesen vérző, szenvedő spanyol nép. Most már az értelmes és jóhiszemű emberek meglátják azt, hogy a spanyol népet miért nem szerelik fel fegyverrel. Még pénzért sem adnak nekik fegyvert és más hadianyagot, mert a saját kormánya sem akarja ezt. Ha a spanyol nép általánosan fegyverhez nyúlhatna a ma adott körülmények közt, a fasizmus és az áldemokrácia — értem a burzsoa demokráciát — annak spanyolföldön lenne a temetője. Csak egy kicsiny fénypont világit a földgömbön a szabadság felé ez is kétséges, hogy a fény terjed-e? Ez a spanyol föld. A közelmúltban levitéz- lett nagyszájú gerinctelen munkás vezérek, a demokratikus hangot hangoztatok, a liberálisok álascban, kórusban zengi ki meg kell menteni a fenntvázolt demokráciát. Ha ezt az utat követi a munkásság, akkor előbb- utóbb a mérsékelt hazafiság összefog ütni a hurrá-hazafiság- gal ez utóbbi a fasizmus és mindkét oldalon csak mint eszköz fogja feláldozni magát a munkásság a világ mészárszékén? Vagy a spanyol munkásság célját tűzi maga elé a más országokban élő munkásság és gyors iramban szervezkedik a saját célja érdekében a munka szinterén és általa megmenti a civilizációt a saját részére a melyet a munkás generációk szorgalma épített fel. S. GY. Annak idején nagy mozgalmat vezettek a bányászok között is, hogy mozgassanak meg minden követ arra, hogy a szenátus valamint a képviselőház elfogadja Guffey szenátor javaslatát, amely a szén piaci árának a törvény általi meghatározásával állandósítsa a munkások munkabérét» is és mentesíti a termelést a gyakori zavaroktól. A bányászok százezrei körözték a támogató petíciókat, küldték a nekik ajánlott táviratokat, amire hosszú hónapok tárgyalása után a szenátus elfogadta a Guffey javaslatot. Most kerül át az ügy a kongresszushoz és annak kapcsán értesülnek a bányászok arról, hogy ha kongresszus változtatás nélkül teszi magáévá a Guffey ajánlatott, amiáltal az ténylegesen törvény lesz, mentesíti egyszerre a bánya bárókat 40,000 bányamunkás üzleti konkurenciájától. Vagyis az esztendők óta hangoztatott és sérelmezett bootleg bányászatot szorítja ki a Guffey-tör- vény a piacról azzal az intézkedésével, hogy a piacra vetett szénnek tonnája után egy cent szövetségi adót fizet a bányatársulat, amelyeknek valameny- nyije automatikusan a szövetségbe tartozik. A bootleg bányák nem tartozhatnak ebbe a szövetségbe és igy az egy cent adó helyett 50-től 75 centig terjedő adót kell nekik tonnánként, fizetni a piacra vitt szén után. Maga Pennsylvania állam 50 ezer dollárt utalt ki egy bizottságnak, amelynek az volt a feladata, hogy tegyen javaslatot a bootleg bányászatnál levő 40,000 bányász ügyében. Ha ez a bizottság igy oldotta meg ezeknek a bányászoknak az ügyét, nem hisszük, hogy a Guffey törvény elfogadásával az ügy megoldást nyert volna, amelynek gyakorlati bizonyítékát rövidesen látni fogjuk. 18-ik évi PIKNIK az “II Proletario” olasz lapunk javára SZEPTEMBER 5-ÉN, vasárnap a Brooklyn-! ULMER PARKBAN. Bazár, Tánc és különféle szórakozások. Belépőjegy 50c. ÚTIRÁNY, a BMT West End Subway a 25-ig Ave- nuig. SACCO ÉS VANZETTI EMLÉK ÜNNEPÉLYEK Chicagóban, augusztus 21- én, este 8:30-kor a BUG HOUSE SQUAREN. 1000 N. Clark Street és vasárnap augusztus 22-én. este 8 órakor a BÉRMUNKÁS OTTHONBAN, 2419 Lincoln Avenuen. Mindkét gyűlésen kitűnő szónokok fognak beszélni. Belépő dij nincs. Az utóbbi napokban egymást érik a repülőgép katasztrófák. Az Egyesült Államok és Dél- Amerika közt közlekedő repülőgép volt kénytelen a nyilt tengeren leszállni és a keresésére indulók az elhagyatott gépet találták csak meg a hajón volt 14 utas és személyzet arról hiányzott. A jelek szerint a gép a leszállás vagy lezuhanással alámerült és a 14 élet a vizalá került. Fenti képünk szintén egy katonai repülőgép, amely útban volt állomása a virginiai Langley Field felé, de a marylandi Fort Hoylenen lezuhant. A bent levők közül egy meghalt, egy pedig könnyebben megsebesült.
