Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)
1937-08-07 / 957. szám
8 oldal BÉRMUNívaS 1937 augusztus 7. Üzenet egy munkanélküli munkástól a munkásokhoz IRTA: SIKET GYULA Az IWW lapjai a múltban is,, a jelenben is sokszor megmondotta a régieknek. Tégy külömb- séget a kettő között. Bensődben viharok, vágyak, és félelmek remegnek — vigyázz mindez csak reakció: odakint a külső világban erők tombolnak, nagy princípiumok, villany és hő gravitáció és létért való küzdelem — felvevő rezonáns szekrénye vagy csak a kívüled kóvájgó erők játékának, világtükre, mikrofon, vízcsepp. Valóban érzed is, de figyelj még jobban mást nem veszel észre! Mert én igen, ezerszer igen! Százszor próbáltam letagadni, hogy csak káprázat amit ezen kívül észrevettem, csalódás önmagam ámítása volt csupán. Százszor nevettem az ostoba kártyáson, aki szerencséről beszélt, a vakbuzgón, aki gondviselést, a fatalistán, aki végzetet emlegetett. De már nem nevetek többé. Valami van, valami egyébb, ha mindenáron el is akarják ferdíteni azok, akik a társadalomfejlődését, természetes átalakulását más irányba akarják lökni. Azért, hogy a dolgozó milliók, kik talajt építettek a kultúrának, civilizációnak, továbbra is lenézett alanyai legyenek egy diktatórikus bürokráciának. A szabad épitőszellem, a kultúra művelése, az uralkodóvágy, úgy gondolják a szociál-sovinisztáK, hogy ez az ők tulajdonuk kell, hogy legyen. Arról kevesett beszélnek, hogy az uj kultúrának civilizációnak is az alapját a fizikai rátermettség rakta le és folytatja tovább, a még jelen fennálló, de már hanyatló rend keretei között is. Csupán arról beszélnek, hogy a csődbe jutott vérengző feudális és plutokráciának a kezéből ki kell venni a politikai hatalmat, melyet a rabló gazdasági rendszerének a védelmére tart életben. Ez utóbbit közös kezelés alá kell helyezni. Ez az intellektuel felfogás, mely egy néhány évtized óta nem tud elhelyezkedni a plutokrácia irányítása és elgondolása szerinti idejét múlta rendszerben. Nem az a tudatos meglátás, melyet a technikai fejlődés világosan mutat. Nem az osztályszolidaritás vezérli őket, mely a gépek fejlődése folytán milliókat dobott a nyomor és kétségbeesés karjaiba, milliókat dege- nerált és a további fejlődés folytán a többi milliók is ki vannak jelölve a sötét pokolra. Szokratesznek azt a megállapítását én csak féligazságnak veszem, amidőn próbálja elhitetni velünk, hogy a gondolkodás célja önmagunk megismerése csupán. Ez csak az egyik szükséges kellék ahoz, hogy egész emberekké legyünk. Hogy tudatos atom legyünk a világegyetemben ahoz szükséges az, hogy a princípium, a villany és hő gravitáció, mely hevít bennünket a létért való küzdelemben, tudató^ legyen, egyetemes és nem állami. Mivel őrzitek meg az államot melynek a ma uj csodavezérei állnak, vagy akarnak élére állni a bürokráciától, ha az öntudat nem halad az osztálytudattal párhuzamban. A lelkesedés egy szebb jövendő után, melyet a lelket- testet ölő kétségbeesés idéz elő ama szörnyű mélységből a millióknál, az uj megváltók szirén, mézédeshangjaik által. A taps, az örömrivalgás a hej télén hibás lépések a nagyképü vezérek akaratai szerint, ez csak útvesztő lehet az alkotó milliók színes ábráinak a lecsapolásá- ra. Eszköz a ma már kórusban zengő állástalan, vagy állását féltő uralkodásra vágyó fajnak. A világ egyhatod részén egy elmebeteg diktátor cselekedetei eklatáns példa rája. Vagy Spanyolországban, ahol a munkásság a gazdaságiszervezeteiken keresztül a harcok irányítására is kompetensebbnek bizonyult mint ez a színes szókinccsel rendelkezők, sok esetben üresfejü falkája. Nem átalották az egységfront megbontását csak azért, hogy a hatalmat biztosítsák, melynek megkapására nem sok reményük lehet ott. A hangok hamisak a jövendő felé, melyek színes ábrákat szőnek a milliók lelkében. Csak úgy lehet igazi, ha a szavak értelmét magunk, elemezzük és egyetemesen magunk cselekszünk annak az értelmében. Tudatos felkészültségünk az iparokban, minden más érdektől mentesen a célfelé vissz. Ellenben a villany és hő gravitáció, mely még ma nem tudatosan hevíti a társadalom nagyobb rétegét, ennek folytán nem lesz társadalmi, hanem állami. Ami a nemtudatos lelke- sedőknek lehet, hogy ideiglene- nesen gazdasági enyhülést biztosit, de a lelki és szellemi szabadságot gúzsba köti, a tudatos része pedig a reakciónak lesz az áldozata, amint fentebbi példával illusztráltam. A pozitív valóság romantikusai persze jobban hiszik a látható mértéket. A testierőben jobban bíznak mint a lelkiben, a győzni akaró szellem kénytelen számukra izmokat mutogatni, hogy bizalmukba férkőzzék — akit meggyőzni nem lehet, azt meg kell fenyegetni, hogy legyőzzük, ez is egy formája a képzelet bővülésnek, ha kezdetlegesebb is mint a gondolkodóké. Ezt velünk szembe az álkommunista vezérek sokat alkalmazták az elmúlt 18 éven keresztül, azokkal, akiket megfertőztek a szines frázisaikkal, eredmény nélkül, az az olyan eredménnyel, hogy annak előtte a minden áldozatra kész, becsületes, öntudatos elvtársak, a frontharcosok végig a vonalon visszaléptek a munkásmozgalom építésétől. Meglátták a sok jobbra és balra fordulást, onnat középre és az eredmény a, középuton a reakciós liberálisokkal is az egységfront (?) Feladva az osztály harcot fegyverszünetet deklaráltak minden kétes elemmel, kik burkoltan ellenségei a munkásság törekvéseinek. Ha volt egy Jézus közel kétezerévvel ezelőtt a legenda szerint, akkor azt a tanítást melyet kezdett a rabszolgák közt az akkori feudális urak (dien, a rabszolgáknak szánta. Akarta, hogy a tana testet öltsön s eszméjének társadalmasítására törekedett a rabszolgatársai közt. De mert a tana testet nem ölthetett a ragszolgák sokas- ságában, mert kevesen értették meg, kinek nagy szükségük lett volna arra, melyen keresztül a helyzetük javulása állt volna be, igy reakciót szült. Őt magát keresztre feszítették az akkori rend urai. A tana pedig ma a huszadik században is elferdítve, népbutitásra szolgál, mely által a dölfös urak továbbra is kivannak szolgálva. Vájjon nem ez történik a modern mesterek által szerkesztett önzetlen tanaival is a szociálsoviniszták mesterkedései folytán? Én állítom, hogy igen! Az elbukott véres forradalmak az európai országokban mind azt bizonyítják és különösem Németország és Ausztria sorsa, hogy ahol meg volt a szervezett erő, ott is csak politikai téren állt ideiglenesen a liberálisak támogatásával még igy is. Az ideát az életcélt nem látta a munkásság. Önálló nevelést nem kaptak, adófizető alany volt csak a munkásság, melyen a pártvezérek dőzsöltek. Ők célnál voltak. Az időben és térben a hézag nem volt és nem lett betöltve a munkásság nevelése által. A reakciónak ennél fogva nem volt szüksége még arra sem, hogy a föld alatt végezze célja érdekében alattomos munkáját. A reakció a háború kimerülése és elvesztése után úgy gazdaságilag, mint politikailag erőhöz jutott. Ezt ugyan a vak vezérei a munkásságnak — még a kommunista vezérek is — idegesen szemlélték, de tenni csak a törvényhozásban, papírok halmazán fektettek le szabályokat ellene. Az igazi törvényalkotó és mindent fenntartó, vagy elsöprő fórumhoz csak akkor akartak folyamodni azaz a munkásághoz, mikor a reakció már or kánszer üleg tombolt a térben. Az ut, melyen a pártvezérek felemelkedtek a valódi törvényalkotó testületen a céljukhoz a bársonyszékekbe, már el volt vágva, nem mehettek visz- sza a munkássághoz azon az utón védelemért. Ennek a következménye a valódi forradalmárok legyilkolása lett, kiket az áruló vezérek pártszabályokhoz kötöttek, a tömeg meg lett A BÉRMUNKÁSÉRT AZ AKCIÓ BIZOTTSÁGHOZ CSATLAKOZTAK: J. Deák, Akron............... 1.00 G. Deme, Akron............... 3.00 J. Nagy, Astoria.............. 2.00 Z. Zatykó, Astoria.......... 2.00 A. Bukovszky, Berwyn.... 4.00 F. Dobler, Bridgeport....... 2.00 St. Fazekas, Bridgeport.... 2.00 J. Herold, Bridgeport..... 2.00 A. Székely, Bedford......... 3.00 St. Bukovszky, Cicero__ 5.00 S. Török, Chicago........... 1.00 J. Zára, Chicago............... 2.00 A. L. Szász, Chicago..... 5.00 P. Pika, Chicago............... 2.00 P. Bokor, Chicago........... 1.00 H. Varjú, Chicago........... 2.00 M. Bakos, Cleveland....... 2.00 Emil May, Cleveland....... 2.00 Mary Lefkovits, Clev...... 4.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 4.00 J. Kollár, Cleveland....... 2.00 A. Molnár Cleveland....... 3.00 M. Pilcsuk, Cleveland..... 2.00 Mrs. M. Pilcsuk, Clev...... 2.00 J. Herceg, Cleveland...... 5.00 M. Kaczibán, Cleveland.... 1.00 Bercsa J.-né, Cleveland.... 5.00 Mrs. J. Leiz, Cleveland.... 5.00 M. Danka, Cleveland....... 3.00 Gy. Siket, Cleveland....... 1.00 J. Lakner, Cleveland....... 1.00 Ch. Sas, Cleveland........... 5.00 M. Fekete, Coraopolis....... 5.00 L. S. Prekop, Coraopolis.. 2.00 L. Szakács, Coraopolis.... 1.00 Nagy, Fort Landerdale.. 5.00 E. J. Havel, Garfield....... 3.00 J. Weidinger, Manayunk.. 1.00 G. Vaszkó, New York....... 3.00 J. Nagy, New York......... 3.00 J. Németh, New York.... 1.00 M. Stefankó, New York.... 5.00 L. Fishbein, New York.... 2.00 M. Vlasits, New York..... 5.00 Mrs. J. Pollák, New York 2.00 J. Feczkó, New York...... 5.00 A. Refy, Lodi................... 2.00 J. Katona, Preston......... 3.00 L. Rost, Phila................. 3.00 A. Kucher, Pittsburgh.... 3.00 P. Matis, Pittsburgh___ 3.00 A. Lelko, Pittsburgh___ 2.00 L. Kristofik, Pittsburgh.. 2.00 F. Kleckner, Pittsburgh.... 3.00 A. Hülber, Richmond....... 5.00 G. Kuhn, Solon............... 3.00 J. Policsányi, Triadelphia 2.00 J. Gyurcsek, Thornwille.. 3.00 Szabó M. Williamston....... 5.00 félemlitve. A nagy mogulok pedig judás szerepüknek diját, félre vonulva élvezik. Vájjon nem hasonlatos ez az idézett a legendaszerü állítmányhoz? Ez csak a közelmúltban volt. A még megmaradt sikeresen megfutott vezérek kevés tanulság levonással, ami csak annyiból áll, hogy átokkal toldották a frázisaikat, amelyeket annak előtte a munkások leikébe és agyába ültettek. Ma ismét egy táborba tömörülve kórusban zengenek és ahol az életakarása szellembe is felnőtt spanyolföldön és a történelem legnagyobb heroikus küzdelmét vívja a régi rend zsarnokaival. Ti keserűséggel visszavonult forradalmárok hagyjátok, hogy a végzet a történelem ismétlődjön meg? Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
