Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)

1937-08-07 / 957. szám

8 oldal BÉRMUNívaS 1937 augusztus 7. Üzenet egy munkanélküli mun­kástól a munkásokhoz IRTA: SIKET GYULA Az IWW lapjai a múltban is,, a jelenben is sokszor megmon­dotta a régieknek. Tégy külömb- séget a kettő között. Bensőd­ben viharok, vágyak, és félel­mek remegnek — vigyázz mindez csak reakció: odakint a külső világban erők tombol­nak, nagy princípiumok, villany és hő gravitáció és létért való küzdelem — felvevő rezonáns szekrénye vagy csak a kívü­led kóvájgó erők játékának, vi­lágtükre, mikrofon, vízcsepp. Valóban érzed is, de figyelj még jobban mást nem veszel észre! Mert én igen, ezerszer igen! Százszor próbáltam letagadni, hogy csak káprázat amit ezen kívül észrevettem, csalódás ön­magam ámítása volt csupán. Százszor nevettem az ostoba kártyáson, aki szerencséről be­szélt, a vakbuzgón, aki gond­viselést, a fatalistán, aki vég­zetet emlegetett. De már nem nevetek többé. Valami van, va­lami egyébb, ha mindenáron el is akarják ferdíteni azok, akik a társadalomfejlődését, termé­szetes átalakulását más irány­ba akarják lökni. Azért, hogy a dolgozó milliók, kik talajt építettek a kultúrának, civili­zációnak, továbbra is lenézett alanyai legyenek egy diktató­rikus bürokráciának. A szabad épitőszellem, a kultúra művelé­se, az uralkodóvágy, úgy gon­dolják a szociál-sovinisztáK, hogy ez az ők tulajdonuk kell, hogy legyen. Arról kevesett beszélnek, hogy az uj kultúrá­nak civilizációnak is az alapját a fizikai rátermettség rakta le és folytatja tovább, a még je­len fennálló, de már hanyatló rend keretei között is. Csupán arról beszélnek, hogy a csődbe jutott vérengző feudális és plutokráciának a kezéből ki kell venni a politikai hatalmat, me­lyet a rabló gazdasági rendsze­rének a védelmére tart élet­ben. Ez utóbbit közös kezelés alá kell helyezni. Ez az intellektuel felfo­gás, mely egy néhány év­tized óta nem tud elhe­lyezkedni a plutokrácia irányí­tása és elgondolása szerinti idejét múlta rendszerben. Nem az a tudatos meglátás, melyet a technikai fejlődés világosan mutat. Nem az osztályszolida­ritás vezérli őket, mely a gé­pek fejlődése folytán milliókat dobott a nyomor és kétségbe­esés karjaiba, milliókat dege- nerált és a további fejlődés folytán a többi milliók is ki vannak jelölve a sötét pokolra. Szokratesznek azt a megálla­pítását én csak féligazságnak veszem, amidőn próbálja elhi­tetni velünk, hogy a gondolko­dás célja önmagunk megisme­rése csupán. Ez csak az egyik szükséges kellék ahoz, hogy egész emberekké legyünk. Hogy tudatos atom legyünk a világ­egyetemben ahoz szükséges az, hogy a princípium, a villany és hő gravitáció, mely hevít ben­nünket a létért való küzdelem­ben, tudató^ legyen, egyetemes és nem állami. Mivel őrzitek meg az államot melynek a ma uj csodavezérei állnak, vagy akarnak élére állni a bürokrá­ciától, ha az öntudat nem ha­lad az osztálytudattal párhu­zamban. A lelkesedés egy szebb jö­vendő után, melyet a lelket- testet ölő kétségbeesés idéz elő ama szörnyű mélységből a mil­lióknál, az uj megváltók szirén, mézédeshangjaik által. A taps, az örömrivalgás a hej télén hi­bás lépések a nagyképü vezé­rek akaratai szerint, ez csak útvesztő lehet az alkotó milliók színes ábráinak a lecsapolásá- ra. Eszköz a ma már kórusban zengő állástalan, vagy állását féltő uralkodásra vágyó faj­nak. A világ egyhatod részén egy elmebeteg diktátor cseleke­detei eklatáns példa rája. Vagy Spanyolországban, ahol a mun­kásság a gazdaságiszervezetei­ken keresztül a harcok irányí­tására is kompetensebbnek bi­zonyult mint ez a színes szó­kinccsel rendelkezők, sok eset­ben üresfejü falkája. Nem átalották az egységfront meg­bontását csak azért, hogy a hatalmat biztosítsák, melynek megkapására nem sok remé­nyük lehet ott. A hangok hamisak a jöven­dő felé, melyek színes ábrákat szőnek a milliók lelkében. Csak úgy lehet igazi, ha a szavak értelmét magunk, elemezzük és egyetemesen magunk cselek­szünk annak az értelmében. Tu­datos felkészültségünk az ipa­rokban, minden más érdektől mentesen a célfelé vissz. El­lenben a villany és hő gravitá­ció, mely még ma nem tudato­san hevíti a társadalom na­gyobb rétegét, ennek folytán nem lesz társadalmi, hanem ál­lami. Ami a nemtudatos lelke- sedőknek lehet, hogy ideiglene- nesen gazdasági enyhülést biz­tosit, de a lelki és szellemi sza­badságot gúzsba köti, a tuda­tos része pedig a reakciónak lesz az áldozata, amint fenteb­bi példával illusztráltam. A pozitív valóság romanti­kusai persze jobban hiszik a lát­ható mértéket. A testierőben jobban bíznak mint a lelkiben, a győzni akaró szellem kényte­len számukra izmokat mutogat­ni, hogy bizalmukba férkőzzék — akit meggyőzni nem lehet, azt meg kell fenyegetni, hogy legyőzzük, ez is egy formája a képzelet bővülésnek, ha kez­detlegesebb is mint a gondolko­dóké. Ezt velünk szembe az ál­kommunista vezérek sokat al­kalmazták az elmúlt 18 éven keresztül, azokkal, akiket meg­fertőztek a szines frázisaikkal, eredmény nélkül, az az olyan eredménnyel, hogy annak előt­te a minden áldozatra kész, be­csületes, öntudatos elvtársak, a frontharcosok végig a vona­lon visszaléptek a munkásmoz­galom építésétől. Meglátták a sok jobbra és balra fordulást, onnat középre és az eredmény a, középuton a reakciós liberá­lisokkal is az egységfront (?) Feladva az osztály harcot fegy­verszünetet deklaráltak minden kétes elemmel, kik burkoltan ellenségei a munkásság törek­véseinek. Ha volt egy Jézus közel két­ezerévvel ezelőtt a legenda sze­rint, akkor azt a tanítást me­lyet kezdett a rabszolgák közt az akkori feudális urak (dien, a rabszolgáknak szánta. Akar­ta, hogy a tana testet öltsön s eszméjének társadalmasítására törekedett a rabszolgatársai közt. De mert a tana testet nem ölthetett a ragszolgák sokas- ságában, mert kevesen értették meg, kinek nagy szükségük lett volna arra, melyen keresztül a helyzetük javulása állt volna be, igy reakciót szült. Őt ma­gát keresztre feszítették az ak­kori rend urai. A tana pedig ma a huszadik században is el­ferdítve, népbutitásra szolgál, mely által a dölfös urak tovább­ra is kivannak szolgálva. Vájjon nem ez történik a modern mesterek által szer­kesztett önzetlen tanaival is a szociálsoviniszták mesterkedései folytán? Én állítom, hogy igen! Az elbukott véres forra­dalmak az európai országokban mind azt bizonyítják és különö­sem Németország és Ausztria sorsa, hogy ahol meg volt a szervezett erő, ott is csak poli­tikai téren állt ideiglenesen a liberálisak támogatásával még igy is. Az ideát az életcélt nem látta a munkásság. Önálló nevelést nem kaptak, adófizető alany volt csak a munkásság, melyen a pártvezérek dőzsöltek. Ők célnál voltak. Az időben és térben a hézag nem volt és nem lett betöltve a munkásság ne­velése által. A reakciónak en­nél fogva nem volt szüksége még arra sem, hogy a föld alatt végezze célja érdekében alattomos munkáját. A reakció a háború kimerülése és elvesz­tése után úgy gazdaságilag, mint politikailag erőhöz jutott. Ezt ugyan a vak vezérei a mun­kásságnak — még a kommu­nista vezérek is — idegesen szemlélték, de tenni csak a tör­vényhozásban, papírok halma­zán fektettek le szabályokat ellene. Az igazi törvényalkotó és mindent fenntartó, vagy el­söprő fórumhoz csak akkor akartak folyamodni azaz a mun­kásághoz, mikor a reakció már or kánszer üleg tombolt a tér­ben. Az ut, melyen a pártvezé­rek felemelkedtek a valódi tör­vényalkotó testületen a céljuk­hoz a bársonyszékekbe, már el volt vágva, nem mehettek visz- sza a munkássághoz azon az utón védelemért. Ennek a kö­vetkezménye a valódi forradal­márok legyilkolása lett, kiket az áruló vezérek pártszabályok­hoz kötöttek, a tömeg meg lett A BÉRMUNKÁSÉRT AZ AKCIÓ BIZOTTSÁGHOZ CSATLAKOZTAK: J. Deák, Akron............... 1.00 G. Deme, Akron............... 3.00 J. Nagy, Astoria.............. 2.00 Z. Zatykó, Astoria.......... 2.00 A. Bukovszky, Berwyn.... 4.00 F. Dobler, Bridgeport....... 2.00 St. Fazekas, Bridgeport.... 2.00 J. Herold, Bridgeport..... 2.00 A. Székely, Bedford......... 3.00 St. Bukovszky, Cicero__ 5.00 S. Török, Chicago........... 1.00 J. Zára, Chicago............... 2.00 A. L. Szász, Chicago..... 5.00 P. Pika, Chicago............... 2.00 P. Bokor, Chicago........... 1.00 H. Varjú, Chicago........... 2.00 M. Bakos, Cleveland....... 2.00 Emil May, Cleveland....... 2.00 Mary Lefkovits, Clev...... 4.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 4.00 J. Kollár, Cleveland....... 2.00 A. Molnár Cleveland....... 3.00 M. Pilcsuk, Cleveland..... 2.00 Mrs. M. Pilcsuk, Clev...... 2.00 J. Herceg, Cleveland...... 5.00 M. Kaczibán, Cleveland.... 1.00 Bercsa J.-né, Cleveland.... 5.00 Mrs. J. Leiz, Cleveland.... 5.00 M. Danka, Cleveland....... 3.00 Gy. Siket, Cleveland....... 1.00 J. Lakner, Cleveland....... 1.00 Ch. Sas, Cleveland........... 5.00 M. Fekete, Coraopolis....... 5.00 L. S. Prekop, Coraopolis.. 2.00 L. Szakács, Coraopolis.... 1.00 Nagy, Fort Landerdale.. 5.00 E. J. Havel, Garfield....... 3.00 J. Weidinger, Manayunk.. 1.00 G. Vaszkó, New York....... 3.00 J. Nagy, New York......... 3.00 J. Németh, New York.... 1.00 M. Stefankó, New York.... 5.00 L. Fishbein, New York.... 2.00 M. Vlasits, New York..... 5.00 Mrs. J. Pollák, New York 2.00 J. Feczkó, New York...... 5.00 A. Refy, Lodi................... 2.00 J. Katona, Preston......... 3.00 L. Rost, Phila................. 3.00 A. Kucher, Pittsburgh.... 3.00 P. Matis, Pittsburgh___ 3.00 A. Lelko, Pittsburgh___ 2.00 L. Kristofik, Pittsburgh.. 2.00 F. Kleckner, Pittsburgh.... 3.00 A. Hülber, Richmond....... 5.00 G. Kuhn, Solon............... 3.00 J. Policsányi, Triadelphia 2.00 J. Gyurcsek, Thornwille.. 3.00 Szabó M. Williamston....... 5.00 félemlitve. A nagy mogulok pe­dig judás szerepüknek diját, félre vonulva élvezik. Vájjon nem hasonlatos ez az idézett a legendaszerü állítmány­hoz? Ez csak a közelmúltban volt. A még megmaradt sikere­sen megfutott vezérek kevés tanulság levonással, ami csak annyiból áll, hogy átokkal tol­dották a frázisaikat, amelyeket annak előtte a munkások leiké­be és agyába ültettek. Ma is­mét egy táborba tömörülve kó­rusban zengenek és ahol az életakarása szellembe is felnőtt spanyolföldön és a történelem legnagyobb heroikus küzdelmét vívja a régi rend zsarnokaival. Ti keserűséggel visszavonult forradalmárok hagyjátok, hogy a végzet a történelem ismétlőd­jön meg? Olvasás után adja lapunkat szomszédjának

Next

/
Thumbnails
Contents