Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)
1937-07-24 / 955. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1937 július 24. Darvin élete és munkái (Befejező közlemény.) Ennek a magyarázata csak az a küzdelem lehet, amelyet a szervezet egyes részei egymás között vívnak. Ugyanis állandó verseny folyik a sejtek, a test szövetei s egyes szervek között a táplálékért, a működési ingerért s a helyért, amely küzdelemben azok az elemek maradnak meg, amelyek az adott ingerre a legmefelelőbben hatnak vissza, tehát a legalkalmasabbak. A kevésbbé alkalmas elemek elpusztulnak s igy az egyéni versenytől függetlenül jönnek létre a szervekben a célszerű berendezések. Ebben az irányban kutatott Weismann is, aki szerint a verseny szintén a legkisebb részecskék között folyik a táplálékért. Weismann szerint a csírasejtekben minden szervnek megfelel egy- egy láthatatlan kicsiny részecske e ezekből a részecskékből lesz a fejlődés folyamán a megfelelő szerv, a szemnek megfelelő apró részecskékből a szem, és igy tovább. Már most az egyes szervek annál jobban fejlődhetnek, mennél több táplálékot kapnak a nekik megfelelő részecskék. A létért való küzdelem tehát itt folyik le az apró részecskék között s amely részecskék a legjobban tápláltatnak, az azoknak megfelelő szervek fejlődnek leginkább. Az egyéni változások oka tehát egyrészt a táplálék mennyiségének véletlen ingadozása az apró részecskék környezetében, másrészt azután az ily módon erősebben fejlett szervnek megfelelő apró részecske az utódokban még erősebb lesz s igy még több táplálékot tud magához ragadni s igy a fejlődés az egyszer megkezdett utón magától halad tovább. Természetes azonban, hogy mindamellett egyetlen szerv sem fejlődhetik bizonyos fokon túl, mert valamely szervnek túlságos fejlődése a többiek rovására hátrányos lehet az egész egyénre s könnyen előidézhetné az ilyen egyének kipusztulását. Azokból az apró részecskékből pedig, amelyek kevesebb táplálékot kaptak, gyengébb szervek fejlődnek ki. így pusztulnak el az egyes szervek, igy vesztik el a sötétben élő állatok szemüket, igy vált a struc szárnya teljesen alkalmatlanná a repülésre. A nem használt szervek visszafejlődésének magyarázatára szintén van egy elmélete Weismannak. Azt mondja ugyanis, hogy ha a kiválasztás megszűnik, akkor össze-vissza kereszteződnek az összes egyének, bármilyen fejlődési fokon áll is bizonyos szerv. Szaporodni fognak tehát a tökéletlenebb látási szervvel biró barlangi állatok is, vagy a tökéletlenebb szárnyú strucok is. Ezen kereszteződés hatása alatt azután az illető szervek egyre jobban elcsenevészednek. A harmadik nagyobb ellenvetés De Vries tanítása alapján áll s abban csúcsosodik ki, AZ UTCA HANGJAI (Folyt, a 7-ik oldalról.) A kegyetlen hangtépés a hallgató torkát szorongatja. Mégis, régebben megteltek a gangok, kihajoltak a lakók, esemény, szinházpótlék volt a népénekes megjelenése, karzati öröm, olcsó és szívesen fogadott mulatság. Most még a nyitvalevő ajtókat is becsukják, nehogy “kinézzenek” egy rézgarast. Ki se mennek és az ablakok mögött az ínség zászlói virítanak, agyonmosott holmik, a sava- nyuszagu konyhák gőzében, a kötelekre feszítve, színes csöp- peket eregetve a kövezeten. A háztetőkön antennák nyi- laznak az égbe és bent a lakásokban detektoros vagy lámpás vevőgépek Gigli és Lucienne Boyer hangját közvetítik. Ezek támasztanak versenyt a kornyi- kálásnak. A papírba burkolt pénzdarabok hajigálása elmaradt, hiába rezeg Sybill levele, a Vig özvegy áriája, a kék- mandolinos énekes nyugtalankodva nyújtogatja a nyakát és utolsó mentsvárként rágyújtanak a slágerre: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország . . . Aztán arcukról lefoszlik a magukra erőszakolt “művészi áhitat” és lemáló reménységgel indulnak a kapu felé. . ..Ä . * f . I i „ “Lakás kiadó.” Hátra van még az öreg har- monikás, a szóló baritonista meg a citerázók hármas társasága. De milyen messze vannak ezek az énekek, a hajnali nó- tázásoktól, hogy elfakultak a rikoltozó vigaszság hangjai, a hüs föld és a friss szénaszag sziveket közelhozó melegében önfeledten daloló szárnyalás csüggedt és megfáradt robot lett. A szomszédban csengetnek folyton és folyvást. Házbérhát- ralék, gáz, villany, rádiószámla, részletügynök, pénzbeszedő dühös fenyegetések: “feljelentem,” “kilakoltatom,” “rendőrkézre adom,” “börtönbe juttatom,” dühös albérlő kiabál: “nincs itthon,’ a kapu alatt cédula lóg: “lakás kiadó.” Az asz- szony pedig ott ül nagykendőben a fürdőszobában és kivül- belül didereg. Fojtogatok az utca hangjai . . . hogy Darvin elmélete legfőképpen csak ingadozó, egyéni változásokkal vet számot, amely utón azonban csak a már meglevő tulajdonságok fokozódása vagy csökkenése állhat be, uj alakok azonban csak Darvin szavainak a félremagyrázásán alapul. Darvin szerint a szóban levő változások apró, de sokféle irányú eltérések amelyek közül a természetes kiváloga- tódás a kellő pillanatban a legmegfelelőbbet ragadja ki és tenyészti tovább, tehát alkalmasak uj alakok kifejlesztésere. Darvin is tudott azokról a nagyobb és hirtelen fellépő változásokról, amelyek De Vries elméletének alapjául szolgálnak, így keletkezett a közönséges rózsa magvából hirtelen a moharózsa. Ezeknek a változásoknak azonban Darvin nem tulajdonított jelentőséget ritkaságuk miatt. De Vries érdeme csak az, hogy ezeknek a változásoknak a fontosságára irányította a figyelmet. De Vries megfigyelte az Észak-Ameri- kából hozzánk került oenothe- ra nevű virágot, amely folytonosan termeli a különböző változatokat, úgy, hogy ugyanannak a növénynek a magvaiból lesznek olyanok, amelyek hasonlítanak az anyanövényhez, de származnak másformák is, például törpe, széles levelű fajok is. De Vries ebből azt következtette, hogy minden növény és állatfaj életében van olyan korszak, amidőn a fa. állandóan változatlan marad s vannak korszakok, amidőn folyton uj fajokat hoz létre. Egy másik fontos ellenvetés a Darvin tana ellen, hogy a jelentéktelen változások még nem hasznosak, tehát nem is fokozódhatnak a természetes kivá- logatódás utján. Ezzel szemben azonban azt lehet felhozni, hogy Darvin nem a kezdetleges, csak nyomokban mutatkozó változásokról beszél, hanem olyan csekély változásokról, amelyek már szerepet játszhatnak a természetes kiválogatódásnál. A kezdetleges változások kiváloga- tódási értéke pedig nem a változás mértékétől, hanem a faj életében betöltött szerepétől függ s gyakran már nagyon apró módosulás is elhatározó hatással lehet a faj fenmara- dására. Ez különösen a fajok termékenységére áll, amelyre gyakran már az életmód jelentéktelen változása is olyan hatással lehet, hogy a létért való küzdelem már a legközelebbi nemzedékek során más alakot ölt. Az ötödik főellenvetés az, hogy a mesterséges kiválasztás, melyre Darvin a természetes kiválogatódást alapította, egészen más folyamat, mint az utóbbi, tehát az egyikből vont következtetések nem vihetők át a másikra. Igaz ugyan, hogy a kiválasztás kétféle módja különböző eszközökkel és különféle feltételek mellett dolgozik, a két eljárás azonban nagyon hasonló s hatásuk annyira egyforma, hogy az egyiknél szerA BÉRMUNKÁSÉRT AZ AKCIÓ BIZOTTSÁGHOZ CSATLAKOZTAK: J. Deák, Akron............... 1.00 G. Deme, Akron............... 3.00 J. Nagy, Astoria............. 1.00 Z. Zatykó, Astoria........... 2.00 S. Bukovszky, Berwyn.... 3.00 F. Dobler, Bridgeport....... 2.00 St. Fazekas, Bridgeport.... 2.00 J. Herold, Bridgeport.... 2.00 A. Székely, Bedford....... 2.00 S. Török, Chicago........... 1.00 J. Zára, Chicago............... 1.00 A. L. Szász, Chicago..... 5.00 Paul Pika, Chicago........... 1.00 P. Bokor, Chicago........... 1.00 H. Varjú, Chicago......... 1.00 M. Bakos, Cleveland...... 2.00 Emil May, Cleveland...... 2.00 Mary Lefkovits, Clev...... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 3.00 J. Kollár, Cleveland___ 2.00 A. Molnár Cleveland....... 1.00 M. Pilcsuk, Cleveland..... 2.00 Mrs. M. Pilcsuk, Clev...... 2.00 J. Herceg, Cleveland....... 3.00 M. Kaczibán, Cleveland.... 1.00 Bercsa J.-né, Cleveland.... 5.00 M. Danka, Cleveland....... 3.00 Gy. Siket, Cleveland....... 1.00 J. Lakner, Cleveland....... 1.00 Ch. Sas, Cleveland........... 5.00 M. Fekete, Coraopolis....... 5.00 L. S. Prekop, Coraopolis.. 2.00 L. Szakács, Coraopolis.... 1.00 Nagy, Fort Landerdale.. 5.00 E. J. Havel, Garfield......... 3.00 J. Weidinger, Manayunk.. 1.00 G. Vaszkó, New York..... 3.00 J. Nagy, New York..... 1.00 J. Németh, New York.... 1.00 M. Stefankó, New York.... 3.00 L. Fishbein, New York.... 2.00 M. Vlasits, New York..... 4.00 A. Kissák, New York....... 1.00 Mrs. J. Pollák, New York 2.00 J. Feczkó, New York....... 5.00 A. Refy, Lodi................... 2.00 J. Katona, Preston......... 3.00 L. Rost, Phila................... 2.00 A. Kucher, Pittsburgh.... 2.00 P. Matis, Pittsburgh..:.... 2.00 A. Lelko, Pittsburgh....... 2.00 L. Kristofik, Pittsburgh.. 2.00 F. Kleckner, Pittsburgh.. 2.00 A. Hülber, Richmond....... 5.00 G. Kuhn, Solon............... 3.00 J. Policsányi, Triadelphia 1.00 Szabó M. Williamston ....... 5.00 zett tapasztalatokat nyugodtan át lehet vinni a másikra. Azt is fel szokták említeni, hogy Darvin elmélete túlságos mértékben támaszkodik a véletlenre. Ez azonban tévedés. Darvin az önkéntes és véletlen változások alatt azokat érti, amelyeknek oka előtte ismeretlen volt, de különben is Darvin nem kutatta a változások okát és eredetét, csak megállapította, hogy megvannak a természetben. Mindezekből kiviláglik, hogy ha a darvinizmus nem oldja is meg a fajkeletkezés kérdését, tisztán megmutatja az élő lények tökéledesedésének útját, a változhatóságot, az öröklést és a természetes kiválogatódást, s ez Darvin nagy érdeme. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
