Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)
1937-07-17 / 954. szám
8 oldal BÉRMUNKÁD 1937 julius 17. Darvin élete és munkái (Folytatás. V. A darvinizmus. .. Darvinizmus néven ma sok mindent hirdetnek tudósok és nem tudósok egyaránt. A legképtelenebb következtetéseket szűrték le Darvin tanításából olyanok is, akik néhány szót hallottak csak róla és tanításáról. Vannak, akik azt hiszik, hogy Darvin könyveiben azt bebizonyítja, hogy az ember a majomtól származott. Milyen tévedés ? Darvin tanításából bizonyosság gyanánt annak magyarázata tárul csak elénk, hogy miért kellett bizonyos fajoknak elpusztultok s hogy miért maradhattak fenn mások az életviszonyok változásai között is. Láthatjuk tanításából továbbá azt, hogy az életben maradás legfőbb feltétele az alkalmazkodás. Darvin azt tanította, hogy a természetben szükségképpen a legalkalmasabb egyedek maradnak fenn. A leghatalmasabbak pedig azok, amelyeket alkotásuk az adott életviszonyok között leginkább képesít a megélhetésre. A válogatás pedig lehetséges azért, mert minden fajnak az egyedei többé-kevésb- bé különböznek egymástól; mert sokkal több egyed születik, mint a hány meg tud élni; eredményes pedig azért lesz ez a kiválogatás, mert a kiválasztott egyedek utódai örök- lik azokat a tulajdonságokat, amelyekért a kiválasztás megtörtént. A létért való küzdelemben az lesz a győztes, amely egyednek a tulajdonságai a megélhetést könnyebbé teszik. A győztes utódai között azután akadnak olyanok, amelyekben az elsőbbséget biztositó tulajdonságok még nagyobb mértékben lesznek meg s igy mindig a legalkalmasabbak maradnak fenn s a kevésbbé alkalmasak nem jutnak a szaporodáshoz s igy az elsőbbséget biztositó tulajdonságok mind nagyobb mértékben jelentkeznek. Uj fajok létrejöttét bizonyos tulajdonságoknak ilyen módon a természetes kiválogatódás és átöröklés révén való felhalmozódása, megnövekedése idézi elő. Darvin tanítása természetesen mindjárt megjelenése után nagyban foglalkoztatta a tudósok érdeklődését. Akadtak azonnal föltétien hívei s halálos ellenségei. A harc, mely akkor megindult, ma sem dőlt el, de rendkívül termékenyítő hatással volt minden tudományág- ra. Darvin müvének legfőbb érdeme az, hogy megvetette alapját a természettudományos bölcsészeinek s megdöntötte a tudományban fennálló merev eszmebálványokat. A természettudomány azelőtt jóformán csak a tények leírására szorítkozott s csak Darvin óta vált oknyomozóvá. A főmüvének megjelenése óta eltelt ötven év csodálatos magaslatra emelte az élettudományt s ez jórészt neki köszönhető. Müvének egyik kiadása a másik után jelent meg különböző nyelveken s a származásiam folyóiratok egész tömegét keltette életre. A müvében kifejtett fejlődés gondolata sorra hódította meg a tudósokat s szerzett neki számos hívőt azok közül is, akik tanítását azért nem akarták a magukévá tenni, mert azt hitték, hogy az ellenkezik a vallás tanításával. Wasmann Erich jezsuita páter és természettudós nagy érdeklődéssel kisért berlini előadásai alkalmával ezt mondta Darvin tanításáról:. — A fejlődési elmélet elvét azért fogadjuk el, mert az egyetlen, amely a jelenségek természetes magyarázatául szolgál. A származástan pedig, mint természetudományos feltevés és elmélet semminemű ellenmondásban sem áll a keresztény világnézettel, ha még oly gyakran állítják is ennek az ellenkezőjét. Pedig az ócsárlás legnagyobb részét müve megjelenése után annak köszönhette Darvin, hogy müvét ellenkezőnek tartották a vallási felfogással. Darvinnak egy volt tanítója, aki szintén foglalkozott a természettudományokkal, “A fajok eredete” megjelenése után levelet irt Darvinnak, melyben a többi között azt mondja, hogy az uj tant megveti, mert a gondviselésről alkotott felfogásokat romba dönti s ha az emberek között általánossá válnék, az embert visszavetné az állatok közé. A későbbi években azonban már több angol pap is a magáévá tetté az uj tant. Darvin a dicsőítés és támadás közepette meglehetősen közömbösen állt. önéletrajzában a többi között ezt írja főmüvével kapcsolatban: — Ha észrevettem, hogy tévedtem, vagy hogy munkám tökéletlen, ha célpontja voltam gúnyos bírálatnak vagy szégyenemre érdememen felül dicsértek, mindig vigasztalásomra szolgált, ha újból és újból igy szólhattam magamhoz: Dolgoztam oly keményen és jól, amint arra csak képes voltam s többet senki sem tehet. A Tüzföldön született meg bennem az a gondolat, hogy életemet a tudománynak szentelvén, a természettudomány igazságait a magam részéről is valamivel gyarapítsam. Mindezt erőmhöz képest meg is tettem, s bármit mondjanak is bírálóim, ettől a meggyőződésemtől meg nem foszthatnak. A dicsőítés és a támadás Darvin tana ellen napjainkban is olyan élénk, mint volt közve- tetlenül megjelenése után. Híveinek első csoportját azok alkotják, akik éppen úgy mint Darvin, elfogadják Lamarck három főtételét, hogy tudniillik a szervezetek változásai nagyrészt a külvilág közvetlen behatásán alapulnak, hogy a használat előmozdítja, az elhanyagolás pedig megakasztja a szervek fejlődését, továbbá, hogy a használat következtéiben létrejött változások öröklődnek; e mellett a természetes kiválo- gatódásnak elsőrendű fontosságot tulajdonítanak s a szerzett tulajdonságok öröklődésénél: Is hívei. Ennek a tábornak nevesebb képviselői: Roux, Plate, Haeckel stb. A másik tábor, melyben Darvinnak a leglelkesebb hívei vannak, azt állítja, hogy a természetes kiválogatódás a fajrefor- málódás egyetlen és kizárólagos tényezője. Ezek a tudósok, akik közül nevezetesebbek Weis- mann, Wallase és Galton, csak a szervezettel veleszületet öröklődő tulajdonságok kiválogató- dásában hisznek, ellenben visz- szautasitják a Lamarck-féle tételt, hogy tudniillik a testen az életmód vagy a működés által szerzett tulajdonságok is öröklődnek. A harmadik tábor ezen ellentétben szigorúan a Lamarck- féle tételek alapján áll. Ezex a tudósok a szerzett tulajdonságok örökl dését elismerik, de a természetes kiválogatódást teljesen hatástalannak, vagy pedig nagyon is alárendelt jelentőségűnek tartják. Ezek közül valók Hertwig, Spencer Osborn stb. Nagy tábora van azután azoknak a tudósoknak is, akik azt állítják, hogy a darvinizmus már túlhaladott álláspont s hogy Darvin tanítása már a történelemé. Nevezetesebb közülök Driesh, Fleischmann, Dreyer és Pauly. A legfőbb ellenvetések egyike az, hogy Darvin tana csak a hasznos változások fenmara- dását magyarázza meg, de n ;m magyarázza meg e változások eredetét. Nem szabad azonban elfelednünk, hogy Darvin nemcsak nem állította azt, hogy elmélete a változások erede ét megmagyarázza, hanem többször hangsúlyozta is ennek az ellenkezőjét. Darvin követői közül azonban többen igyekeztek erre is feleletet adni Darvin tanítása nyomán s a változások eredetét, illetőleg okát a szervezetekre ható külső ingerekben s az életviszonyok folytonos változásaiban vélték megtalálni. Egy másik, fontosabb ellenvetés az, hogy a létért való küzdelem nem hat tenyészt ő- leg; Pfeffer természettudós szerint a létért való küzdelem kiselejtezi a faj silány egyedeit s fentart a kifogástalan átlaghoz tartozó egyének közül néhányat s ezek között már nincs verseny. Ezeket a külső életviszonyok átalakítják, úgy hogy rokonaihoz képest már más fajként tűnnek fel. A fokozatos kiválogatódás tehát fölösleges,'mert a megfelelőnek fen- maradása elégséges a fajok á - alakülásának megmagyarázására. Egy másik természettudós, Roux, viszont elfogadja a létért való küzdelem tenyésztő hatását, amikor a szervezeteknek külső alkalmasságáról van szó. De azt mondja, hogy az A BÉRMUNKÁSÉRT AZ AKCIÓ BIZOTTSÁGHOZ CSATLAKOZTAK: J. Deák, Akron............... 1.00 G. Deme, Akron............... 3.00 J. Nagy, Astoria............. 1.00 Z. Zatykó, Astoria........... 2.00 S. Bukovszky, Berwyn.— 3.00 F. Dobler, Bridgeport....... 2.00 St. Fazekas, Bridgeport— 2.00 J. Herold, Bridgeport..... 2.00 A. Székely, Bedford....... 2.00 S. Török, Chicago........... 1.00 J. Zára, Chicago............... 1.00 A. L. Szász, Chicago..... 5.00 Paul Pika, Chicago........... 1.00 P. Bokor, Chicago........... 1.00 H. Varjú, Chicago......... 1.00 M. Bakos, Cleveland....... 2.00 Emil May, Cleveland....... 2.00 Mary Lefkovits, Clev...... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland— 3.00 J. Kollár, Cleveland....... 2.00 A. Molnár Cleveland...... 1.00 M. Pilcsuk, Cleveland..... 2.00 Mrs. M. Pilcsuk, Clev...... 2.00 J. Herceg, Cleveland....... 3.00 M. Kaczibán, Cleveland.... 1.00 Bercsa J.-né, Cleveland. .. 5.00 M. Danka, Cleveland...... 3.00 Gy. Siket, Cleveland...... 1.00 J. Lakner, Cleveland...... 1.00 Ch. Sas, Cleveland........... 5.00 M. Fekete, Coraopolis....... 5.00 L. S. Prekop, Coraopolis.. 2.00 L. Szakács, Coraopolis.... 1.00 Nagy, Fort Landerdale.. 5.00 E. J. Havel, Garfield....... 3.00 J. Weidinger, Manayunk.. 1.00 G. Vaszkó, New York....... 3.00 J. Nagy, New York....... 1.00 J. Németh, New York.... 1.00 M. Stefankó, New York.... 3.00 L. Fishbein, New York.... 2.00 M. Vlasits, New York..... 4.00 A. Kissák, New York....... 1.00 Mrs. J. Pollák, New York 2.00 J. Feczkó, New York....... 5.00 A. Refy, Lodi................... 2.00 J. Katona, Preston......... 3.00 L. Rost, Phila................... 2.00 A. Kucher, Pittsburgh— 2.00 P. Matis, Pittsburgh....... 2.00 A. Lelko, Pittsburgh....... 2.00 L. Kristofik, Pittsburgh.. 2.00 F. Kleckner, Pittsburgh.. 2.00 A. Hülber, Richmond....... 5.00 G. Kuhn, Solon............... 3.00 J. Policsányi, Triadelphia 1.00 Szabó M. Williamston ....... 5.00 élő lények minden szervében találunk olyan belső, szerkezeti célszerűségeket, amelyeket nem lehet a létért való küzdelem javára írni. Például tudvalevő dolog, hogy a csontokban a kemény csontanyag nem tömör, s hogy bizonyos rendszer szerint van elhelyezve. Ha egy csöves csontot hosszában ketté metszünk, abban számos szabályosan elhelyezett finom csontlemezt találunk. Ezek a lemezek úgy vannak elhelyezve, hogy a csont a legkisebb anyagfogyasztás mellett a legnagyobb ellenállást fejtse ki a ráható erőkkel szemben. Roux azt mondja, hogy ezeket a szerkezeti célszerűségeket nem lehet az egyes egyéneknek a létért való küzdelmével megmagyarázni, mert a csontlemezeknek egy kissé célszerűbb vagy célszerűtlenebb elrendezése nem lehet döntő a kiválasztásban. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának