Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)
1937-12-18 / 986. szám
1937 december 18. R M t N K Á S 7 oldal Őszi séta . . . Irta: Dr. Szőllős Henrik Október, vénasszonyok nyarának bágyadt csillogása. Reggel tejszinü fátyol a mezők fölött, délre még kiragyog, melegen kéklik az égbolt. Az estében a felhőtlen égről elnyújtott éles trombitaszó hangzik. Szállnak a vadludak, szállnak délre, az eleségszegény vidékről a gazdag, nagy mocsarak felé. Mennek a gólyák és fecskék utján — törhetetlen keresés —, a világegyetem sokat magyarázott, de még fel nem fedett büszke titka: mi hajtja, mi tájékoztatja ezeket az örök vándorokat. Az őszi szél sárgult faleveleket sodor. Nem hideg, nem a fagy voltak a megölői, hanem maga a fa, amelyik úgy tesz, mintha előre tudná az elkövetkezőket. A lombhullás voltaképpen nem most kezdődik. Wies- ner vizsgálatai szerint ez nyomban a napfordulás után bekövetkezik s a fényéhség konkrét ingere váltja ki. A fa ilyenkor a koronája belsejében levő, legkevésbé megvilágított lombot veti le és addig folytatja a lombhullást, mig a nagy őszi “pereventiv lombhullás” hozzá nem csatlakozik. Miért köszönt be az őszi lombhullás, nem tudjuk. Csak annyit, hogy biztosan elkövetkezik, mégpedig mielőtt szükség volna rá. Szükséges voltát az adja meg, hogy a talaj tél- viz idején lehetetlenné teszi a kellő vízszolgáltatást. A szárazsághoz alkalmazkodó tűlevelűeknek, amelyeknek hegyes, keskeny levele csak minimális nedvességet ad le, nincs szükségük lombhullásra. Ha pedig a mi lombos fáinkat olyan égöv alá telepitjük át, ahol a talajt fagy nem éri, ott megszűnik a lomo- hullatás szabályos ritmusa s a fák örökzöldekké lesznek. A lomb levetése azonban nem mechanikai, hanem biológiai törvények szerint megy végbe. Mechanikai akkor volna a folyamat, ha a lomb a talajvíz megfagyásával első napjaiban egyszerűen éhenpusztulna. De nem igy történik. Nálunk a talaj rendesen csak karácsony körül vagy januárban fagy át. A nagy lombhullás előjelei azonban már szeptemberben végefe- lé, a nyár utolsó napjaiban mutatkoznak. Ekkor kezd megváltozni egyes levélcsomók színe. A folyamat csak október közepe körül fejeződik be a her- vadás. A fa nemcsak előrelátóan de, értelmesen, körültekintően jár el. Felkészülten várja a sanyarú ság hónapjait. Mielőtt a lombját megöli, kivonja belőle a számára használhatókat, a fehérjét, a cukrot, a keményítőt. Miután ez megtörtént, a levél- nyél külön paraszövetével elzárja az egyes levelek közti kapcsolatot. A végén már elhaltan, hervadtan fölöslegként lóg a levél a szárán. Most egy szélroham lerázhatja, de az éjszakai dér is leválásra bírja. Az erdő életének egyik nagy, titkos körfolyamata megy itt végbe: az erdő önmagát trágyázza. Mindazt az ásványi a- nyagot, amit a fa a talajból kivont, most újra visszaadja, de még gazdagítja is, mert szenet ajándékoz a talajnak. Azért olyan bőséges és zsíros az erdő földje, ha egyeszer fölszántják. Az egyes fák leveleinek felü-> Jete összevéve 200—1000-szer nagyobb a korona alapfelületénél. Ez az óriási felület mint hatalmas szűrő, tisztítja és szűri át a levegőt, mikÖLben reátapadnak a levegőben igen nagyszámban előforduló baktériumok is. A hulló lomb ezeket a baktériumokat magával viszi a földbe, ahol megindítói lesznek a további korhadásnak, oszló-bontó folyamatoknak, végeredményben a televény-képző- désnek. Senki sincs, akit a hervadó levelek illata és vörösben, barnás-sárgában égő ragyogó szin- pompája meg nem kapott volna. Mi ez a rejtelmes elszíneződés sokáig csak költők kedvenc témája, ön- és emberiségáltató szavak az elmúlás pompájáról, ünnepi köntöséről. A mikroszkóp hűvösebben de, érdekesebben felel. A levelek sejtjeiben piros nedv mutatkozik, ugyanolyan, mint aminőt az ibolya- és biborszinü virágokban találunk, aminek azok a színüket köszönhetik, s amit a szakemberek anthocyannak neveznek. Az ember a haemoglobinnal lélegzik, azzal a piros szinü fehérjével, amely a tüdőben her- kulesi erőfeszítéssel elragadja a levegőtől az oxigént. Az alsóbbrendű állatoknak és a növényeknek is megvan a maguk színtelen, de mégis ezzel egyenértékű és hasonló munkát végző fehérje-vegylete a sejtnedvben. A levelekben ezek a lélegző fehérjetestecskék — a növény véranyaga — színtelenek. De őszfelé a fa már nem használja el mindazt az oxigénmennyiséget, amely a levelekben bőségesen rendelkezésére áll. így azután ezek a színtelen lélegző fehérjetestecskék magukban tartják az oxigént, oxidálódnak, bíbor- vagy ibolyaszinüvé válnak. Az ilyen módon oxidált véranyag okozza tehát az erdőkkel borított lejtők varázslatos szinpompáját. Bármely életnyilvánulását vizsgáljuk meg a növényeknek, mindig fel kell ismernünk, hogy a növényben is intelligencia dolgozik és alkot, akárcsak az állatban. Ez az intelligencia nem megmagyarázhatatlan, legalább is nem rejtelmesebb eredetű az állatokénál; mindkettőjük közös kiindulási pontját ismerjük már. A fejlődés történetut- ját járva, a növény merev formába zárt állatként mered elénk, mint más fejlődési utakra szorított utóda az ősállatnak. HÁRI JÁNOSOK A kapitalista lapok olyanokat lódítanak spanyol fronthireik- ben, hogy szinte nyelnek utána még iróik is. Legutóbb arról számoltak be, hogy megsemmisítő csapást mértek, a Loyalis- ta repülőkre. Húszat lőttek le közülök, mig Franco fasizta repülői csak egy gépet veszítettek, az ütközetben. Ha az újságolvasó, az elmúlt év alatt, az ilyen s ehhez hasonló hírek számadatait összegyűjtötte volna, akkor Francóék híradása szerint, már annyi Loyalista repülő gép pusztult el amennyi nem Loyalista Spanyolországban, de a világon sincsen. A ll-IK INTERNACIONALÉ GYŐZELME A III-IK INTERNACIONALÉ KUDARCA Pár héttel ezelőtt, moszkvában, egy húsz esztendős küzdel- mi folyamat kudarcos befejezése után tettek pontot. Megkötötték a Il-ik Intemacionálé irányítása alatt működő Amsterdami Szakszervezeti és a III-ik Intemacionálé kontrolja alatt vergődő úgynevezett Vörös Szakszervezeti Internacionálék között a béke paktumot.----------------------------------------------A Bérmunkás hasábjain, rövid hir keretében beszámoltunk erről és a várakozás álláspontjára helyezkedtünk, vártuk az érdekelt felek beszámolóját és analízisét, ami mind a mai napig késik. Ennek hiányában, el kell mondjunk egyet mást, vagy legalább is azt a munkásságra és a munkásmozgalom nemzetközi helyzetére vonatkozó részét az ügynek, melyen semmiféle beszámoló, egyenlőre nem változtathat semmit. Akik résztvettünk amunkás- mozgalomban, a háborút megelőző években és a háború alatt, minden erőltetés nélkül tudunk vissza emlékezni a nemzetközi állapotokra, a munkásmozgalom nemzetközi kapcsolataira. A szociáldemokrácia védnöksége és irányítása alatt működő szakszervezetek, az olasz, spanyol és francia szindikalis- ták szerevezeteinek kivételével, az Amsterdami Internacionálé- hoz, illetve a Szakszervezeti In- ternacionáléhoz tartoztak, melynek szellemi vezérletét, az iparilag legfej letebb és a pártszocializmus terén legnagyobb sikereket elért, német szocialisták túlsúlyban befolyásolták. A világháború vihara elseperte a német szociáldemokráciát nemzetközi posztjáról, mely viszont magával rántotta és zuhanásában összeszaggatta a szakszervezetek nemzetközi kötelékeit is. A számarányában sokkal gyöngébb szindikalisták még ez időben nem rendelkeztek olyan erővel és nemzetközi befolyással, mint a fent említettek: Spanyolország kivételével — mely a háborút szerencsésen elkerülte — nem jutott nekik domináló szerep. A történelem e távlatából sokkal higgadtabban mondhatunk ma már bírálatot. A lezajlott Európai forradalmak mérlegelésénél megbarátkozunk annak gondolatával is, hogy nem csak a szociáldemokráciák és a szakszervezetek \ vezérkara bizonyult képtelennek szembefordulni a nemzetközi világégéssel nem csak ők hódoltak be az imperialista háborúknak s mulasztották el a nemzetközi szo- ciálistáktól elvárható forradalmi cselekvést és ellentállást, hanem a szóbanforgó országok munkássága is. A munkásmozgalom nem rendelkezett számottevő nemzetközi állásfogalalásra kész és képes irányitó erőkkel de hiányzott viszont az ilyesmit követelő, kikényszerítő tömegerő is. Az orosz forradalom zászló- bontásával és stabilizálásával, a szocialista és a szakszervezeti vezérkar diszkreditálódott és elveszítette,. nagy tömegek felett a kontrolt. Nem minden ok, de nem is minden tendencia nélkül a tömeget, az istenadta népet, még az orosz forradalom szellemi óriásai is felmentették a kapitalizmus által belénevelte hazafiasságtól fütött érzelmei, háborúra, militarizmusra nevelt ösztönössé kövesedett hajlamainak bűnei alól, melyekből csak a sáncárok pokoli tüzében tudott megtisztulni. De a szak- szervezeti szociáldemokráciának nem volt kegyelem. A ködös forradalmi állapotok közepette született meg a Il-ik Internacináléval elégedetlenkedők és mérsékeltségét os- torozóknak azon elhatározása, hogy ütött az óra a velük való végleges szakításra és a III-ik Intemacionálé magalakítására. Megalakult a III-ik Internacio- nálé és kérhetetlen harcot, hadat üzent a szociáldemokráciának. így került egymással szembe Amszterdam és Moszkva. Ez időtájt, még ömlött a drága embervér, az Európai csatatereken. A csapra vert emberi társadalom saját vérében für- dött. A háborút, forradalmak váltották fel. A megrongált társadalmi és gazdasági gépezetek fölmondták a szolgálatot. Úgy látszott, hogy ütött a kapitalizmus végórája. A szociáldemokrácia képtelen volt a történelmi pillanatok megértésére és az irányítást vállalni kész Illik Intemacionálé ráparancsolt: vagy — vagy félre az útból! TÖBB CSELEKVÉSRE VAN SZÜKSÉG. Üres konyhában, bolond a szakácsnő — mondja egy magyar közmondás. Mozgalmi nyelvezetre átültetve ez annyit jelent, hogy üres pénztárból nem bírjuk a lapot megjelentetni. Vannak munkástársak, a- kik szorgalmasan munkálkodnak az előfizetések felhajtásával, viszont olyanok is — sajnos többségben — akik nem végzik el a rájuk háramló kötelezettséget. Nem szeretnénk, hogy har- angfélreverésnek vennék munkástársaink e pár sort, azt meg legkevésbbé, hogy komolyságát ne mérlegelnék. Mert havijelentésünkben beszámoltunk tüzetesen a lapbizottság helyzetéről, melyet a számok érvekkel támasztottak alá. Gyors és tartós cselekvést kérünk munkástársainktól. Felülfizetéseket küldtek. Nov. 20-tól Dec. 11-ig. New Yorki IWW Csop....$35.65 Mrs. Zrencsik Clev. W. Mulatság................... 9.40 M. Ferry IWW Csop.a.— 10.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 2.00 G. Bakos, L. Anglesa....... 1.00 J. Policsányi, Triadelphia 1.00 M.B. Szövets. E. Pittsb... 64.13 J. Koren, L. Angeles....... 1.00 S. Deuch, N. Brunswick.. 2.00 P. Matis, Pittsburgh....... 2.00 Akroni IWW Csop.......... 24.38
