Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)
1937-11-20 / 982. szám
1937 december 4. BÉRMUNKÁS 5 oldal KÉRDÉSEK ÉS FELELEIEK KÉRDÉS: 1898-ban mint kisgyermeket hoztak át szüleim Amerikába. Apám, aki sok év előtt elhalt, 1900-ban nyerte el amerikai állampolgári jogait, de polgárlevelén a gyermekei nevei nincsennek feltüntetve. Mindenkor amerikai polgárnak tartottam magam, de ezidősze- rint szükség van arra, hogy állampolgárságomat beigazoljam amennyiben ettől állásom függ. Hogyan igazolhatom, hogy amerikai állampolgár vagyok. VÁLASZ: A legjobb okmány e célra a születési bizonyítvány lenne, amenniyben az feltüntetné családi viszonyait és korát abban az időben amikor apja állampolgár lett. Az ön iskolai bizonyítványai viszont igazolják, hogy ön gyermek korában jött az Egyesült Államokba. Ha sem születési bizonyítványt, sem pedig iskolai bizonyítványokat nem lenne képes beszerezni, két amerikai polgár eskü alatti vallomása (akik szüleit régóta ismerték) esetleg elegendő lesz. KÉRDÉS: Férjem második papírjáért folyamodott és a vizsgát sikerrel letette, de közben baleset folytán elhalt. Ez tavaly nyáron történt. Szeretném tudni, hogy milyen befolyással bír ez az én és a gyermekeim államplogárságára ? VÁLASZ: Az ön férjének elhalálozása semmiféle befolyással sincs az ön, vagy gyermekei állampolgárságára. Ha ön honosodni óhajt, úgy a szabályos utat kell követnie, az az mindenek előtt ki kell váltania első papírját, özvegyek és elhalálozott folyamodók kiskorú gyermekei csak akkor honosodhatnak első papír kiváltása nélkül, ha a haláleset 1934 május 24. előtt történt és ha az illető első papírja még érvényben volt. KÉRDÉS: 1924 márciusában, átutazó vízummal érkeztem az Egyesült Államokba, amennyiben eredetileg Mexicóban akartam letelepedni. Azóta itt megnősültem. Feleségem amerikai állampolgár. Két gyermekünk van, mindketten New Yorkban születtek. Nyerhetek-e amerikai állampolgárságot? VÁLASZ: Ön valójában törvénytelenül tartózkodik itt ,de mivel 1924 julius elseje előtt érkezett, nem deportálható. Tekintettel arra, hogy felesége amerikai állampolgár, könnyűszerrel törvényesítheti tartózkodását, főként ha felesége 1932 julius elseje előtt nyerte el polgárjogait. Keresse fel, vagy írjon a F.L.I.S.-nek ahol készséggel fognak felvilágosítást adni. KÉRDÉS: Szeretném tudni, hogy hány bevándorló jöhet ki évenként a következő országokból: Németország, Magyarország, Lengyelország, Czecho- slovákia, Görögország, Bulgária és Estóniából. VÁLASZ: A német bevándorlási kvóta 25.957, Lengyel- országé 6524, a czech kvóta 2874, a görög 307, a magyar 869, Bulgária 100, Estonia 116. Ezek a számok nem jelentik azt, hogy ennyi bevándorló érkezik az országokból. A konzul előtt a bevándorló jelöltnek alapos bizonyítékokat kell felmutatnia, hogy nem fog Amerikában a köz terhére esni. Ez a szigorítás felelős azért, hogy a kiutalt vízumok száma 75 százalékkal csökkent. * KÉRDÉS: Arról értesültem, hogy a szövetségi kormány pénzkölcsönnel segíti a farm- bélőket és árendás farmerokat hogy földet vásárolhassahak. Hol kaphatnék erre vonatkozó részletes információt? VÁLASZ: Kisfarmok vásárlása céljából összesen 9,500,000 dollár kölcsön áll rendelkezésre. Ezeket a kölcsönöket árendás farmereknek, bérlőknek, felesre dolgozóknak és farmmunkásoknak adják. Az egyes államoknak szánt kölcsön a farm lakosság és farm területek megoszlása szerint van osztályozva. Általában az az elv, hogy egy egy megyében legalább öt, de nem több mint tiz kölcsönt adnak ily célra. A kérvényt a megyei supervisorhoz kell beküldeni. Önkéntes megyei bizottságok — melyek három farmerből állnak — javasolják a kölcsön kiutalását és ítélik meg a farm értékét. További részleteket a következő helyről lehet beszerezni: Paul V. Maris, Director of Tenant Purchase Division, Farm Security Administration, Washington, D. C. FLIS. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség ni* csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amelj lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparba» dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérhart esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban —_ dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. , .... E maradi jelszó helyett: “Tisztesseges napibert tisztesseges napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kel] szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. ^Í^ILÁNKOK Mr. Sweeney, Cleveland egyik washingtoni képviselője azzal' fenyeget, hogy szenátusi vizsgálatot kér a “National Guard” ügyében. A rossz szájak azt mondják sőt maga a nagy gyárosok és kereskedők gyűjtő levele is igazolja, hogy a kérdéses Guard a gyárosok és kereskedők kedvence és ki tartott ja. Sweeney ezért haragszik a kis hamis. Csak most jött rá. A múlt tavasz és nyáron mikor az acél és szövőgyárak munkásainak sztrájkja folyt és részben letört a rendőrök, spiclik és “Guard” közreműködésével, nos ő akkor nem mert volna ilyenre gondolni. Cordell Hull, Amerika érdemes külügyminisztere az európai “Nobel” békedij elnyerői között vezet. Ez igazán örvendetes. Különö'sen akkor, ha tekintetbe vesszük a Du Pont municiós érdekeltségek bő aratását. Ugyan van-e az olvasók között, ki nem hallott vagy olvasott volna mostanában krízis, pánik és nehéz napok közeled- téről s ha igen, nem e ismert rá saját árnyékára? Lehet, hogy ez az úgynevezett “hard time” csak azért jött, mert az amerikai mezők az idén rég nem látott bő termést hoztak. Ez is lehet, az is lehet az ok. Ez éppen úgy hangzik, mint a jól megfizetett irók folyóiratokban és napilapokban beültetett szégyenteljes megokolásaik. A jobb tudásuk ellenére szemérmetlenül fátyolozzák be a tényeket. És ha már az Íróknál tartunk kikivánkozik belőlünk, hogy nagyon sok iró a hires német filozófus Nietsche mintájára ir. Nem olvassa át kéziratát, nem olvassa kinyomott betűit. És ez igaz. Mert ha nem igy volna. Hogyan képzelhetnénk el oly óriási űrt olvasási anyaguk kusza erdejében? Clevelandban egy nagyobb pozícióra aspiráló rendőr direktor nagy garral indult neki a csalók, tolvajok és zsarolók kiirtásához. A munkásszervezetek vezetői között kezdi. Persze, a kancsal ember mintájára irányozva ütéseit. A vezetők salakját ütve sandít a köztagságnál elért hatásra. Aspiránsunk minden hájjal megkenj segédei az utolsók, kik ilyen “tisztítási” munkára alkalmasak. A köztagság esetleg tudna tenni valamit ebben az ügyben, ha gerince volna. De van-e? S ha már ténylegesen “graft”-ról van szó, ezt közös megeggye- zéssel, barátságosan intézik el az említett salakok a hájjal megkentekkel. Ez regen is igy volt, most is igy van és még azután is igy lessz, mikor aspiránsunk magasabb régiókba evez a kis csalók és uzsorások tetemjein keresztül. —o--Hogy hiba ne essék Cordell Hull Nobel-dij versenyét korigái juk a beérkezett örömhírrel. Robert Cecil ütötte őt el a hires béke díjtól. Úgy látszik a nagytőkés érdekeltségeknek európai ügyosztályánál az angol Cecil nagyobb szolgálatot tett. Az a sok lövő anyag, puska, ágyuk melyet Spanyolországban már több mint egy éve használnak, meg az ethiópiai, no meg a kínai töltény fogyasztás nem megvetendő profitja mégis csak közelebb áll Cecil nemzetközi ligás szerepléséhez. Ha — és ez inkább a háttérbe maradt Hullnak szól— ha ügyes kártyakeveréssel sikerül amerikának a japán-kinai vér- csapolásból egy még nagyobb méretű mészárlást rendezni — mindjük — Amerika, Japán, Szovjet és Kina között, úgy a fellendült konjuktura egész bizonyosan, elkerülhetetlenül biztosítja számára a jövő évi dijt. Hallottál a CIO. és az AFofL országos nagy ölelkezéséről ? Félő, hogy ennek is a köztagság issza meg a levét! Sebestyén Pál. NEM VOLT ELÉG ERŐS. Két festő, egy tébolydát festett. Az egyik az AFofL-hez, a másik a CIO.-hoz tartozik. Festés közben a két szervezetről kezdtek beszélgetni, hogy melyik, jobb, illetve melyik a rosszabb. A vita olyan hevessé vállott, hogy már éppen öklökkel akarták egymásnak a különbséget magyarázni, mikor hirtelen egy a rácsok mögött dühöngő emberre lettek figyelmesek. Egyik vitafelünk, szánalmasan megkérdezi a dühöngőt. — Miért feszegeted a rácsot, ki akarsz jönni? Dehogy is válaszolja az őrült — Széjjel szeretném annyira feszíteni, hogy ti is bejöhessetek. — Ide valók vagytok . . . E. D. Cook. Jósnő Hitlerhez: Führer uram, a tenyeréből azt olvasom ki, hogy zsidó ünnepen fog meghalni. — Hitler a jósnőhöz: Ah ez borzalom . . . Nem ilyen halál kell nekem — ne ilyent adj árja istenem -— És melyik zsidó ünnepen jön a vég? Milyen napon? Jósnő: Kérem az nagyon mindegy. Akármelyik napon hal meg, ünnepelni fognak a zsidók ... De mi is. Az amerikai SZ. L. Pisták! Közel ötven év óta követelik a kapitalizmus feltételnélküli megadását anékül, hogy az ultimátumról a kapitalizmus mindezideig éretsülést szerzett volna. Mint hírlik a süketek legközelebbi konvencióján, e miatt a párt — titkársága hangosan fogja a kapitalizmust interpellálni. — A birkatürelem e maratón bajnokai, az IWW.-t ugyanott fogják bepanaszolni forradalmisága miatt. Sebaj.
