Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)
1937-10-30 / 969. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1937 október 30. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE L W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: 171 gy évre ...................... ?2.00 One Year __________ $2.00 rélévre ................ 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám ára ............................ . 5c Single Copy . 6c _____Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders ......... 3c______ Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD o^gS|^>42 Az Ipari Erő — Ipari Hatalom A kapitalista rend kezdetén a szakmunkásokat, egyenként, vagy kissebb csoportokban, maga a munkáltató, vagy a társmunkáltató, alkalmazta. De abban az időben még nem voltak oly magasan és tökéletesen kifejlődött, specializált iparok mint manapság. Az iparok központosított irányítása és birtoklása ismeretlen fogalom volt nem úgy mint most: mikor látni van alkalmunk, hogy egész iparok fölött egy maroknyi plutokrata rendelkezik. A kismühelyek, kisiparosok idejében a .sztrájkok .is kicsiny méretűek voltak. Ám a kis műhelyek, megnövekedtek. A népek szaporodásával és a kapitalista rendszer fejlődésével, folyton nőttek és na- gyobbakká váltak. A gazdasági hajtó erő kényszerítő hatása alatt, olvadtak össze s társultak hatalmas vállalatokká. A kis műhelyből gyár lett és a szövő szobából szövőgyár: a kis falusi kovácsmühelyből vasöntöde. Pittsburgh, Chicago és Detroit, maradi kis falucskákból ipari erődök lettek és a Wall Street polip-csápjai elnyúltak, a világ legtávolabb eső részeibe. Ezen idő alatt a munkáltatók száma mind kevesebb és kevesebb lett és töméntelenre szaporodott a bérrabszolgáké. Az iparok tényleges irányítását technikusokra ruházták át a parazita tulajdonosok. A technikusok és munkások együtt izzadtak, robotoltak, hogy a paraziták apadhatatlan kapzsiságát, profitszomját kielégítsék. Természetes, hogy nem ment ez olyan egyszerűen, mint ahogy látszik, de nagy általánosságban beszélve a szrtájkok mindinkább nagyobbodtak és ezzel arányosan gyarapodott a munkásosztály ipari ereje. Az osztályharv felsorakozásában immár nem a munkások egy-egy kis csoportja állott szemben a kismühely tulajdonosokkal, hanem nagy területre kiterjedő, egész iparokat felölelő tömegekben kerültek szemben, a számarányában aránytalanul kissebb és mégis nagyobb erővel rendelkező korporációkkal. A gyárak, bányák és szövőtelepek, mint valami járvány, úgy terjeszkedtek és árasztották el az országot és igy a kis szervezetek, kis sztrájkok napjai örökre letűntek. Mindez hagyján volna, ha a munkásosztály erőtudatának növekedése is lépést tartott volna az iparok fejlődésével. A gép nem emelte le a robot súlyos terhét a munkásosztály vállairól, egyszerűen, csak a parazita tulajdonosok profitját növelte. A bérrabszolgák sérelmei, mind súlyosbodtak, sztrájkjaik nagyobbodtak, melyekkel szemben az ellenállás is mind elkeseredettebb lett. A kapitalista társadalom, géptermelési folyamatában a munkások mikénti csoportosítása nem csak a termeléshez kell átidomuljon, de harciképpeségük megköveteli a munkásoktól önsoraik átcsoportosítását is. Egy-egy ország munkássága, az ott divó géptermelési folyamat, fejlett, vagy fejletlen viszonyaihoz mérten kell igazodjon az osztlyharcban. Ez bizonyítja azon tényt is, hogy egy aránylag fejletlen országban a proletáriátus harcához megfelelő alkalmas harci taktikák, vajmi kevés értéket jelentenek az előrehaladott, ipari rendszerében kifejlődött országok munkásainak, mint Észak Amerika. Egyébbként magyarázat ez arra is, hogy az I.W.W. a világszerte elsőnek ismert forradalmi ipari unionizmus megtestesítője az Amerikai Egyesült Államokban alakult, hol a kapitalizmus legérettebb és legtökéletes- sebb formája bontakozik ki. Az ipari unionizmus az elképzelhető legnagyobb szervezett erővel kívánja felruházni a munkásosztályt az iparokban. Ha a mai szakszervezeteket bíráljuk, hogy alkalmasak e, úgy a puszta összehasonlítás egészen más megvilágításban állítja elénk a forradalmi ipari unionista mozgalmat. És megvilágítja nagy általánosságban a szerződésekre épített szervezetek hiányosságait de különösképpen a szakszervezeti mozgalmak tarthatatlanságát. Ezen okoknál fogva, azt I.W.W. nem bíbelődik, az elavult rendszerhez alakított szakszervezetek mentegetésével, vagy átalakításával, mert ezen kísérleteket meddőnek eredménytelennek tekinti. Ez helyett a forradalmi ipari szervezetek építésében látja a munkásosztály felszabadulási lehetőségét. FricskázZa:...........r . . . . r A PEST ÉS BUDAI FORGALOM LEBONYOLÍTÁSÁRA uj hidat építettek. Mint hírlik, nagy pompával és ünnepi keretek között avatták fel és adták át az uj hidat a forgalomnak. Az uj hid a második hídja lett Budapestnek. Nála csak a Margit hid hosszabb. Az ikervárosokat a Lágymányosnál köti össze. Illik, hogy ilyen tüzetes bevezetés után közöljük a hid nevét is. HORTHY MIKLÓS-nak keresztelték ezt az óriáshidat. A név találó. Jobbat aligha választhattak volna. Budapest úgy is vezet az öngyilkosságokban. Ezekután az öngyilkos jelölteknek lesz miben válogatniok. Ha az életüket megunják, egyenesen Horthy Miklós karjáról vethetik magukat a dunába.! * * * AZ ELMÚLT HÉT FOLYAMÁN nyert befejezést a náci per, mely a magyar fővárost nagy izgalomban tartotta. A magyar náci párt 89 tagját elitélték, egytől huszonhat hónapig terjedő börtönbüntetésre. A fővezért, Böszörményi Zoltánt a huszonhathónapos börtönbüntetés mellett, tiz esztendőre, polgári jogainak szabad gyakorlásától is megfosztották. Az ítéletből azt kell megállapítanunk, hogy a magyar nácik bandavezére aránylag könnyen megúszta az ügyet. Horthy börtönében Rákosi Mátyás már több mint tiz esztendő óta szenved, sokkal kissebb arányú “összeesküvés” miatt. Nekünk, hogy őszinték legyünk, a tiz esztendei jogfosztás tetszik az egész ítélkezésben a legjobban. A jogfosztáshoz igazán értenek magyarországon. Megtanulhatták . . . hiszen ezer éven át gyakorolják. * * * AZ AMERICAN FEDERATION OF LABOR — C.IO. béketár- gyallások, hétfőn kezdődtek meg Washingtonban. A mun- kásnyirásra berendezett két szervezet konvenciói, nem mertek végleges döntést hozni a szakadás ügyében. Az AFofL konvencióján, Mr. Green nyilatkozatából kitűnik, hogy békéről a két szervezet között szó sem lehet. A munkásárulásba nemcsak a szervezet vénült bele, hanem megöregedett annak szakképzett tagsága is. Az öreg gárda és az uj generáció között áthidalhatatlan ür tátong. Aggmenházak, aggkori és haláleseti biztosítások és más a szervezet által meg- teremetett intézmények kontrolját az AFofL ki nem adja kezéből. Viszont az esetben, ha a CIO tagsága az AFofL-ba özönlenék, úgy fehigitaná a kontrolt, hogy az teljes elvesztéssel volna azonos. Komoly egyezségre tehát nincs kilátás. * * * E SOROK ÍRÓJA FELTÉTELHEZ KÖTÖTTE, a pártvezérek, szerkesztők és a sztrájktörő nyomdászok bucsuestélyén való megjelenését. Ugyanis a személyes meghívást olyan embertől kapta, kihez évtizedes ismeretség fűzi és egyszerű nemmel előzékenységből sem bírta lemondani. A feltétel szerint, a nyomdászok asztalára kellett volna tenni, az éhen- halásra Ítélt öreg Kaczander fényképét azzal a felirattal, hogy: “MIATTATOK HALTAM MEG”. A másik feltétel az volt, hogy két ártatlan leánykának, kint egy feltűnő táblát kell hordozni le és föl a Munkás Otthon előtt, meynek felirata közölné a járó kelőkkel, hogy: búcsúznak a szkebek. * * * MIUTÁN A “MI” NAPILAPUNK BEDÖGLÖTT, e rovatban is kevesebbet fogunk foglalkozni vele. Lezárult egy egyébként hosszúra nyúlt folyamat és kevesebbet fogják a jóhiszemű olvasókat szédíteni. Teszünk itt egy beismerő vallomást; a rovatanyagot ezek után fáradságosabb munka lesz beszereznünk. Mert amig a “mi” napilapunk 'megjelent, egyetlen számából, könnyen eltudtuk az egész rovatot készíteni. S arra való tekintettel, hogy e rovatvezetőtől a “mi” napilapunk elfelejtett elbúcsúzni, mi küldünk feléje egy istenhoz- zádot . . . Kellemetes és könnyű elhelyezkedést kívánunk new yorkban az egész bandának. A Greenwich Village-nél jobb helyet nem választhattak volna főhadiszállásnak. Mert az a környék úgy ismeretes, mint a new yorki éjjeli pillangók vadászterülete. Az “uj” lap gárdája, szelleme és környezete között a harmónia igy a legteljesebb . . . Gratulálunk! * * * WINDSOR DÁVID VOLT ANGOL KIRÁLY látogatásából, roppant nagy pecsenyét sütnek a szenzációból élő újságok. Némelyek kifogásolják, hogy amerikai látogató utján, néhány hétre megállott németországban, hogy Hitlerék portáján egy kicsit körülnézzen. Pedig a Royal Highness csak tanulmányozza egy kicsit a náci rendszert. Ellátogatott tanul- mányutján, a Krupp telepekre is, ahol nemcsak a munka- rendszerét vizsgálta meg, hanem a munkásokkal is beszélt. A beszélgetésre a náci igazgató által kiszemelt munkástól az igazgató kérdezgetett: Szereted a munkád — Natürlich —volt a válasz. Na ugy-e, hogy megvagy elégedve? — Meg válaszolta a munkás. Az igazgató szeme felragyogott, a volt őfelsége pedig tapasztalatokban is meggazdagitott . . .
