Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)
1937-02-27 / 934. szám
8 oldal 1937 február 27. HARC A TERMÉSZETBEN (Folytatás.) A legfőbb okok, amelyek a vad népeknél az ivari kiválást megakadályozzák, a következők: az úgynevezett közös házasságok, vagy szabad nemi élet; az asszonyok gyermekgyilkolásainak a következményei; a korai eljegyzések, tudniillik számos vad népnél az a szokás, hogy a nőket már kis gyermekkorukban eljegyzik, ami természetesen egészen megakadályozza azt, hogy valamelyik részről a személyes külső szerint történjék választás; végül a nők csekély becse, mivel csak rabszolgák. Látjuk tehát ebből, hogy a vadaknál több olyan szokás uralkodik, amely nagyban hátráltatja vagy a legtöbb esetben teljesen megakadályozza az ivari kiválás hatását. A kedvező körülmények között az ősembernél és a mai vadfajtáknál az ivari kiválás valószinüleg a következő módon fejtette ki hatását. A legerősebb és legéletrevalóbb férfiak, akik családjukat megvédeni és eltartani a legjobban tudták, akik a legjobb fegyverekkel bírtak és legtöbb jószáguk volt, nagyobb sikerrel jártak el az átlag nagyobb számú utód felnevelésében, mint a törzs gyöngébb és szegényebb tagjai. Manapság is a föld minden népénél több feleséget szerezhetnek a törzsfőnökök. A kaffereknél sok mértföld kerületű vidéken van a főnököknek választási joguk s ennek elismerése végett nagy buzgalmat fejtenek ki. Érthető tehát ezek alapján, hogy a vonzóbb külsejű nőknek a törzs erőteljesebb férfiaitól való kiválogatása, akik átlag több gyermeket is nevelhetnek fel, számos nemzedék során a törzs jellegét némileg módositotta. A férfi testileg és szellemileg erősebb, mint a nő és vad állapotban feleségét sokkal alacsonyabb szolgaságban tartja, mint bármely him állat a nőstényét. Ezért nem meglepő, hogy ő szerezte meg a választás hatalmát. A nő pedig általában tudatában van a szépség értékének s ha teheti, sokkal szívesebben piperézi fel magát, mint a férfi. Kölcsön veszi a madárhim tolláit, amelyekkel a természet az állatok híméit a nőstények elbáj olására fel- ékesitette. Mivel már hosszú idők óta a szépségük kedvéért választották a nőket, nem meglepő, hogy a rajtuk egyszer egymásután beállott változásoknak egy része kizárólag csak a saját ivarukra szállt át s hogy ennek következtében a nők leányivadékaikra kissé nagyobb szépségüket, mint fiuivadékaik- ra s hogy a nők mindezeknél fogva szebbek is lettek, mint a férfiak. Az ivari kiválásnak az alsóbb rendű állatoknál sokkal közönségesebb másik formáját illetőleg, amikor tudniillik a nőstény a választó fél s csak azokat a hímeket fogadja el, amelyek őt legjobban ingerük, — okunk van feltenni, hogy egykor a mi őseinknél is szokásban volt. A kiválásnak ez az alakja azonban alkalomadtán a későbbi időkben is működhetett, mert teljesen barbár népeknél a nőknek több szabadságuk van a kiválasztásban, mint azt gondolhatnék. Egyes délamerikai törzseknél a férfi megalkuszik a leány szüleivel. Gyakran megesik azonban, hogy a leány nem veti magát alá a szülői és a férfi között levő szerződésnek. Gyakran megszökik, elrejtőzik s igy menekül meg a kérőtől. A Tüzföldön a fiatal ember elő' szőr a szülők beleegyezését nyeri meg valami szolgálattétellel, azután a leányt iparkodik elvinni, de ha ez nem akar elmenni, elrejtőzik az erdőben mindaddig, mig udvarlója a keresést meg nem unta s az üldözést abba nem hagyta. A Fidsi-szigeteken a férfi a nőt valódi vagy színlelt erőszakkal viszi el; de a nő megszöktető- jének lakásához érve, ha a há zasságról nem akar tudni, elmenekül olyan emberhez, aki őt meg tudja védeni. A kalmüköknél a menyasszony és a vőlegény valóságos versenylovaglást rendeznek, , amely alkalommal a leánynak bizonyos előnye van s nincs rá eset, hogy a leányt elfogják, ha üldözőjét nem pártolja. A maláj i szigettenger vad törzseinél szintén versenyezni soktak s a versenydij nem a leggyorsabbnak s nem a legerősebbnek, hanem annak jut, aki a nőnek tetszik. A kafferek feleségeiket vásárolják és az atyák keményen megverik leányaikat, ha visszautasítják a számukra kiszemelt férjet. De mégis elég nagy szabadságuk van a nőknek a választásban, mert gyakran megesik, hogy a nagyon csúnya, bár gazdag férfiak, nem kapnak feleséget. Láthatjuk tehát, hogy a vadaknál éppenséggel nincsenek a nők a házasság dolgában olyan elárendelt állapotban, mint azt általában gondolják. A nekik tetsző férfiakat magukhoz vonzhatják és a nekik nem tetszőket a házasság előtt, sőt néhol a házasság után is visszautasítják. A nők részéről való előnyben részesítés azután befolyással lesz a törzs jellemére, mert általában nemcsak az ő fogalmaik szerint a legszebb férfiakat választják, hanem azokat is, akik legjobban tudják őket megvédeni és eltartani. Az ilyen erősebb párok azután általában nagyobb számú utódokat nevelhetnek, mint a gyöngébbek. Ugyanez az eredmény természetesen még nagyobbá válnék, ha mindkét oldalon megvolna a kiválasztás, azaz, ha a csinosabb és erősebb férfiak a vonzóbb nőket választanák és viszont. És a kiválasztásnak ez a formája valószinüleg már előfordult, különösen az emberiség történetének régeb oi időszakaiban. Azt már láttuk, hogy a koponyaforma, valamint az arcvonások különbözősége tekintetében, amit az ivari kiválasztás hozott létre, milyen különböző a szépség fogalma. Most azok közül a jellemvonások közül vizsgáljunk meg néhányat, amelyek az egyes emeberfaj- tákat egymástól és az alacsonyabb rendű állatoktól elválaszt jták. Ilyenek első sorban a test szőrös volta és a bőr színe. (Folytatjuk.) Cleveland West Side magyar IWW csoport uj helyisége 4307 Lorain Ave. Minden szerdán este 8 órakor összejövetel. Harc az emberiség ellensége, a rák ellen (Folyt, a 6-ik oldalról.) hozza létre, amely elmélet eddig sem kísérlet, sem klinikai észlelés kétséget kizáróan nem igazolt. Nem is valószínű, mert ha a rákot parazita okozná, úgy a szervezet, mint más parazita ellen ellenmérgekkel védekezne. A legelterjedtebb elmélet a Virchow-féle ingerelmélet, amely szerint a rák külső izgalmi behatásokra áll elő. Egyszeri, de még inkább kicsi, de gyakran ismétlődő behatásokra égés után, fény, rádium, röntgensugarak behatására keletkeznék a rák. Ugyanezen n- gerek azonban nem minden embernél okoznak rákot. Ezért valószínű, hogy nem egy tényező, hanem több tényező találkozása kell ahoz, hogy rák keletkezzék. Ezek közül az egyik valószinüleg az öröklött vagy szerzett belső diszpozíció s a másik a külső inger, illetve a kiváltó ok. Öröklött diszpozícióról beszéltünk, ez azt jelentené, hogy a rák örökölhető? Erre a kérdésre ismét nem tudunk határozott választ adni. A külső inger lehet mechanikus, hő vagy vegyi inger, vagy élősdi is. A vérbaj lehet a rák utcsinálója. A dohányosok ajakrákja közismert. Anilingyárban dolgozók, parafin-, olaj- és brikettmunkások, továbbá kéményseprők rákra igen hajlamosak, kőtörők ék más, por által veszélyesztetett munkások tüdőrákra hajlamosak. Ezen nagy szociális jelentőségű tényen az állami törvény- hozás kötelessége lenne kedvező irányban gondoskodni, olymódon, hogy az előbb említett veszélyeztetett üzemekben a munkások csak rövid ideig (pár hónapig) dolgozzanak, azután leváltva őket, más üzemekben kellene őket foglalkoztatni. Addig is ezeket az üzemeket az iparfelügyelő mellé beosztott orvosokkal kellene időközönként átvizsgáltatni. A gyógyítás. A rákgyógyitást illetően ma az az álláspont, hogy a felismert daganatot minél korábban elpusztítjuk késsel vagy sugárral (röntgen- vagy rádiumsugárral,) vagy a kettő együttes alkalmazásával. Bizonyos, hogy a helyes gyógy el járást csak az az orvos fogja követni, aki mindig a beteget és nem a betegséget fogja szem előtt tartani. Sajnos, ráknál sokszorosan igaz az a régi orvosi mondás, hogy minél kevésbé gyógyítható valamely betegség, annál több gyógyszer van ellene. Csodadoktorok és kuruzslók és gyógykovácsok a titkos szerek tömegével árasztják el a hiszékeny embereket. A legkülönbözőbb diétákat ajánlják, sőt néha valósággal középkorba illő eljárásokat és szertartásokat ajánlanak, mint a rák biztos ellenszerét. Hogy az elvakultság és fanatizmus milyen idétlensége- ket képes produkálni, arra jellemző, hogy a “Berliner Bör- senzeitunk” 1934 november 6-ik számában Von Darin “A rák a civilizált emberiség ostora” cimü cikkében azt Írja, hogy: “a rák az ijedt, zárkózott emberek betegsége, mig az idealisztikusán gondolkodó, az emberi közösségben élő ember mentes ettől a bajtól. A megelőzés. Ami a rákmegelőzést illeti, itt elsősorban a foglalkozásból eredő rákok megelőzésénél a károsító tényezők kiküszöbölésével lennének igen számottevő eredmények elérhetők. Az 1932. évi berlini sebészkongresszuson Simon az anilinrákról értekezett s bejelentette, hogy miután a gyárakban a levegőt roppant gondosan tisztán tartották, az utóbbi négy évben egyetlen uj megbetegedés sem fordult elő. A röntgenrákoknál megfelelő védekezéssel szintén hasonló az eredmény és ugyanilyen kedvező eredmények lennének várhatók a többi foglalkozási rákoknál is megfelelő intézkedések és védőberendezkedések mellett. Általában pedig sokezerszeres tapasztalat, hogy egészséges szervezetben a rák sohasem lép föl. Tehát a rák ellen a legjobb védelem az egészséges szervezet. Egészséges, természetes életmód, általában mindaz, ami a test javát szolgálja — védelem a rák ellen. A könyv az Egészség Iskolája II. kötetenként Cserépfalvi kiadásában, szép, tiszta tipográfiával jelent meg. Stílusa olyan világos és vonzó, hogy szakember és laikus érdeklődését egyaránt mindvégig lekötiDr. W—r A—r. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának BÉRMUNKÁS