Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)
1937-01-22 / 929. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1937 január 23. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE L W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ...................... $2.00 One Year ___ $2.00 Félévre ...—------------- 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám ára .—... 5c Single Copy ________ 5c Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders ......_... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114.____________________ Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending.______________________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD <^^»42 A tőke hümarad önmagához A demokráciával kérkedő amerikai sohasem nézhet az emberek szemébe, amikor Kentucky államról esik szó, mert ez az állam még ma sem érkezett el nemcsak a jogegyenlőség gyakorlásához, de a polgári demokrácia legalsóbb lépcsőjéhez sem. Tucatszámra vannak államok, amelyeknek egész adminisztrációját a nagytőke, a gazdag vállalatok irodáiban irányítják, ahol a nép és a dolgozó munkásoknak kizárólag a munkához van joguk — ha ugyan alakalmat adnak nekik erre is — de ezek között is a legelső helyet Kentucky állam foglalja el. Még élénk emlékezetében lehet olvasóinknak a Harlan megyei bányamunkások tárgyalása, ahol a legönkényesebben tiporták a sárba — amelynél csak a bányabárók lelkülete feketébb — a munkások törvények által biztosított jogait. De nemcsak a munkásokkal bántak igy, megkinozták, börtönbe csukták azokat is, akik más államokból mentek Kentuckyba, hogy személyesen győződjenek meg arról a vádról, hogy ez az állam brutalitásában szégyene az egész országnak. Ilyennek ismertük meg mi Kentucky államot. De módja volt a polgári világnak is egy kis betekintésre a több esztendős prohibiciós időkben. Egyetlen állam listáján sem szerepel annyi gyilkosság, annyi bünkrónika a prohibició- val kapcsolatosan, mint ennek az államnak. Hogy mindezeknek a vagyon felhalmozódásába beleőrült magántulajdon a mozgatója, megerősítést nyer az elmúlt napok eseményében is. A washingtoni törvényhozás előtt egy javaslat fekszik már esztendők óta, amely a gyermek munka egyenes eltörlését kívánja. Nagy fontosságot és sok reményt fűztek ehez a javaslathoz a depresszió mély napjaiban és több állam sietett mellé állani, hogy az mielőbb alkotmányos intézkedéssé válhasson. Csak nemrég olvastuk, hogy már csak néhány állam hozzájárulására van szükség, hogy az törvénnyé váljék és általa a munkanélküliek milliói kerülhessenek a gyárak kapuin belül. De hogy ez meg ne történjen, hogy a nagy tőke eine essen a 15 meg 21 centes napi bérektől, amelyeket 13—18 éves gyermekek keresnek, Kentucky állam törvényhozása újból elvetette e szégyenletes gyermekmunka eltörlését kívánó alkotmány módosítást. Hasábokat teszen ki nap-napután a polgári sajtó tudósítása, hogy a nyomorral küzdő nép milyen eszközöket használ, hogy megszabadítsa önmagát ez ámyékvilág küzdelmeitől, de Kentucky bánya urai, még mindég a gyermek munka mellett vannak, gondolva, hogy amig az éhező nép önmagát pusztítja, nincsen semmi baj. A munkásmozgalom felvilágosító munkáját kell, hogy segítse a Kentucky állásfoglalás és a népek meglássák azt, hogy csak a saját erejükre támaszkodva, forradalmi ipari szervezeteiket felépítve nyílnak meg a gyárak, a munka telepek kapui a munkaképes munkástömegek előtt. Ne sóhajtozzunk hát, de szervezkedjünk. A kommunisták és CIO Egy cikk jelent meg a Bérmunkásban január 9-én, amelyben Wiener mtárs olyan megállapításokat tesz, amelynek komolysá- gákát kétségbe kell, hogy vonja minden ipari unionista, még akkor is, ha az Írója történelmi mázba mártogatja azt. A Bérmunkás elég részletesen beszámolt hónapokon keresztül a CIO, vagyis John Lewis ipari szervezetet alakitó mozgalmáról. Ugyan akkor bemutatta John Lewist és “munkásmozgalmi” tevékenységeit. A Bérmunkás olvasói sorozatos leírásokat adtak arról, hogy mivé zsugorodott a hajdani demokratikus bányász unió John Lewis elnöksége mellett, hogyan szolgáltatta ki a bányászokat a bányabáróknak, hogyan kötötte meg a bányászok mozgási lehetőségét. És hogy ezek után John Lewis ipari szervezet építésébe fog, még megengedhető valami a mi részünkről is, mert hiszen éppen a Bérmunkás hasábjain ismertük meg az okokat, amelyek az American Federation of Labor ranglétráján nem adatott meg neki, hogy az egész mozgalom bosszú müve és mi elnézzük ezt is Lewisnek, mert tudjuk, hogy csak MI következhetünk utána. De egészen más elbírálás alá tartoznak a kommunisták ennek a mozgalomnak az “építésénél.” Wiener munkástárs ugyan ebben a cikkében hasábokon keresztül ismerteti, hogy a kommunisták jólismerik John Lewist, aki “gyilkosságtól” sem riad vissza, hogy a felvilágosultságot útjában elbarikádozza. Nem akarom itt azt állítani, hogy a Lewis által beharangozott félmillió dollárnak a varázsa volna valamelyes befolyással a kommunistákra, csupán az az elgondolás, amely sok magyar dolgozót is áthat, hogy kommunista elnevezés alatt a legőszintébb munkásmozgalom építőjét véli, ugyan akkor azt kell látnunk, hogy a forradalmi ipari szervezet ellenében a kommunisták olyan mozgalom szekértolóivá lettek, amely nemcsak, hogy nem ipari mozgalom a céltkitüzéseiben, de a leghivatalosabban távol kívánja magát tartani a kommunista pártszervezettől. Én nem hihetem, hogy Wiener munkástárs éppen erről nem tudna és éppen ezért érthetetlen még, hogy ő szerepet és fontosságot tulajdonit nekik, ugyan akkor ugybeszél a nyugati erdei munkások megmozdulásáról, a vas és fémipari munkások napnap utáni erősödéséről a keleti államokban és más IWW aktivitásról, hint ha azok kommunista módszer szerint csak a papiroson lennének. Én hiszem, hogy minden ipari unionista, nemcsak azért mert “bolond jó szivünk van,” de a legtisztább meggyőződésből valljuk, hogy az IWW az eddigi legtökéletesebb munkásszervezet, amelynek építését, hirdetését és tanítását nem szűnhetünk meg végezni, éppen azért, mert a mozgalom eddigi ellenségei is, ma kizárólag az ipari szervezetnek adnak létjogosultságot. X239941 Chicago a spanyol munkásokért MAGAS NÍVÓJÚ ADY ÜNNEPÉLY LESZ Endre emlékét fogja méltatni. Eme nagyszerűnek ígérkező ünnepélyre a belépő dijat a bizottság, eddig a Wicker Park Hallban nem tapasztalt árban — előre váltva 25 cent a pénztárnál 35 centben szabta meg. Felszólítjuk a Bérmunkás chicagói olvasóit, hogy akiknek még nincsen birtokukban jegy eladás végett, azok haladéktalanul forduljanak a jegykezelőjéhez Fábián Zsigmondhoz, kinek cime 3125 N. Kolmar Ave. Tel. Belmont 1456. Minden becsületes, osztálytudatos magyar munkás válvet- ve dolgozik a Hitler, Mussolini, Franco, Horthy bitangok becstelen munkái ellen, a chicagói közös bizottsággal. Chicago és környékének magyar munkásai a Wicker Park Hallban Ady Endre ünnepélyén találkoznak január 24-én. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. A chicagói magyar munkás szervezetek és egyletek közös bizottsága, felbátorodva a két impozáns népgyülésen, elhatározta, hogy 1937 január 24-én Chicago egyik legösmertebb termében a Wicker Park Hallban, Ady Endre halálának 18-ik évfordulója alkalmából, egy emlékünnepélyt rendeznek, amelynek tiszta jövedelme a spanyol szabadságharcosok, özvegyek és árvák támogatására lesz fordítva. Ezen ünnepélyen Chicago legjobb magyar művészei lépnek fel. Lesznek tenor, szoprán énekesek, mütáncosok, hegedű és harmonika szólók, egy egyfelvonásos magyarra fordított spanyol dráma lesz előadva. A munkásmozgalomban előnyösen ösmert Dr. Zeiz- i ler Márton a spanyol forradalom eseményeit fogja vázolni. Dr. Vincze Sándor pedig Ady
