Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)

1937-01-22 / 929. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERSApplication for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to OF THE WORLD 'WxW Cleveland, Ohio pending VOL. XXV. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1937. JAN. 23. NUMBER 929 SZÁM. Az American Stove Co. clevelandi telepei rövidesen 100 százalékos IWW műhelyek lesznek CLEVELAND, O. — Nem régen ezen a helyen számoltunk be arról, hogy az American Stove Co. clevelandi telepének a munkásai 4 és fél százaléktól 7 százalék béremelést kaptak. Bár helyesebb az a kifejezés, hogy erőszakoltak ki, mert több napos tárgyalás a munkások megbízottai és a gyár vezető­sége között eredményezte a bér javítást. Ugyan akkor jelentettük, hogy a munkások nincsennek megelégedve a kierőszakolt fi­zetés emeléssel, mert nap-nap után látják, hogy az előállított munkának az csak egy por- szemnyi jutaléka. Az American Stove telepein, mint a beszervezés idejében arról hírrel voltunk, a com­pany union is működésben volt és a 440-es ipari szervezetnek nemcsak a gyár vezetőségével kellett a harcot vívni, de a company unionnal megtévesz­tett munkásokkal is. A 440-es ipari szervezet műhely bizottsá­gának most sikerült a company union embereit is meggyőzni az EGY SZERVEZET szüksé­gességéről, ennek eredménye­ként nem kevesebb mint 100 uj tagsági könyv kiállítására jött be az aplication a New Process és az Anameling Division-ból. Nem kell jóslási tehetség ahoz, hogy megállapítsuk már most, hogy az American Stove Co. clevelandi telepein dolgozó munkások azon az utón vannak, hogy munkabérük emelésével gyengíteni tudják a munkálta­tó erejét, amely folyamaton ju­tunk el az IWW végcéljához a bérrendszer eltörléséhez. “Úri huncutság a politika" WASHINGTON, D. C. — Alig, hogy megkezdte üléseit az uj kongresszus, már is meg­indult a magánérdekek szol­gálata. (Politikus nyelven “Lobby”-zásnak nevezik.) Több esetben ismertettük és hivatkoztunk az úgynevezett LaFolette kongresszusi vizsgá­ló bizottság adataira, amelyek nemcsak a kormány részéről vetettek fényt a nagy iparok lelketlen munkás kizsákmányo­lására, de adatokkal, számlák­kal igazolta azt, hogy a nagy ipar valóságos hadsereget tart, a legmodernabb fegyverekkel, könnyeztető bombákkal felsze­relve a munkások ellen, ame­lyeket bérharcok esetén a mun­kások inzultálására használnak fel. Aktaszerüen bizonyította ezt a LaFolette kongresszusi bizottság, ami csak természe­tes, hogy nem volt ínyére a nagy tőkének. Bár a vizsgálat csak néhány telepre terjedt még ki, a bizott­ság munkája folytatásában megakadt anyagiak hiányában. Az uj kongresszustól szándék­szik újabb összeget megszavaz­tatni a vizsgálat folytatására, ugyanakkor erős kilincselés jár­ja a kongeresszus egyes tagjai­nál, hogy ennek a bizottság­nak a céljaira ne szavazzanak meg egy centet sem. így akar­ják a napvilágra kerülhető al­jasságok elejét venni. Százezer autó ipari munkás van sztrájkon Az Egyesült Államok auto­mobil ipara zátonyra jutott. Az autó ipari munkások sokat hallanak a prosperitásról, de a hetibért tartalmazó borítékok egyáltalán nem mutatják, hogy részükre is prosperitás volna. A General Motors Corp. elnöke, alelnökei és egyébb magas ál­lást betöltő “tisztviselői” 250.000 (kétszázötvenezer) dollárt meg­haladó évi fizetéseket húznak, ezenkívül természetesen mint a vállalat főrészvényesei még sok százezer dollárt zsebelnek be évente. Ugyan akkor köröm­szakadtáig harcolnak, amikor a munkások néhány cent óra­bér javítást követelnek. Az autó ipar munkásai csak annyiban érzik a prosperitást, amennyiben az órabéres mun­kásoknak több órát kell napon­ta dolgozni, a darabszám mun­kásoknak pedig megsokszoro­zott energiával huzni az igát, hogy az élelmiszer árainak emelkedésével lépést tarthas­sanak. Hogy ezt a különböze- tet ne a túlfeszített munkával kelljen megszerezni, hanem az automágnások felhalmozódott profitjából kerüljön ki, az ipar munkásai a direkt akció­hoz folyamodtak. Az autó munkások támadása elsősorban az autó érdekeltsé­gek leghatalmasabbika, a Ge­20 százalék bárjavitás a Toronto, Can. IWW-ba szervezett tej­kihordó munkásoknak TORONTO, ONT. — (Az In­dustrial Worker tudósítása.) A szervezési munka, amely a Foodstuff Workers Industrial Union 460-as részéről a város­ban folyik, január 9-én, akti­vitásba lépett. A torontoi Rit­chie Dairy tejkihordói, akik az IWW ipari szervezetének tagjai béremelés követelésükért ak­cióba léptek, amelynek eredmé­nye lett a 20 százalékos bér ja­vítás. A telepen alkalmazott mun­kások, karöltve a tejkihordás­sal foglalkozókkal, az eredmé­nyen okulva, erősen dolgoznak, hogy a Ritchie Dairy-t 100 szá­zalékos union telepé tegyék, ugyan akkor lépések történtek, hogy Toronto más munkatele­peit is az IWW ipari szerveze­tébe bevonják. Toronto egyik legélénkebb ipari és kereskedelmi központja Canadának. A Lake Ontarion hatalmas kikötővel rendelkezik és a vasutak százai futnak be hetenként az Egyesült Államok­ból is a termények kicserélésé­re. Az IWW canadai szervei azon az utón vannak, hogy a munkások nagymérvű kihasz­nálását a szervezet kiépítésével ellensúlyozzák. Canada dolgozói is felfigyelnek az IWW tevé­kenységére és támogatják azt. neral Motors Corporation ellen irányul. Cleveland és Toledo (Ohio,) Anderson (Indiana,) Flint és Detroit (Michigan) és az ország 15—20 más városá­ban szünetel a munka a GMC telepein. A sztrájk hatása még a canadai telepeket is érinti, amennyiben részek hiányán azok is kénytelenek lezárni. A GMC telepein folyamatban levő munkaszünet azonban más autó telepeket is érzékenyen érint, mint pl. a Ford-Lincoln telepét, mely a Briggs sztrájk következ­tében volt kénytelen lezárni. Crysler és Hudson telepek szin­tén redukálni kénytelenek az üzemeiket body és egyébb ré­szek híján. A sztrájk Flinten a legna­gyobb kiterjedésű, amennyiben ott van a Fisher Body és a GMC két legnagyobb telepe a Chevrolet és Buick. A Fisher Body telepen, ahol a munkások több százan megtagadták a te­lep elhagyását és már több mint két hete megszállva tart­ják a gyárat, véres összeütkö­zés volt a munkások és a GMC által felbérelt gyilkos bérencek között, amikor a bérencek meg­támadták a gyárban levő sztráj- kolókat. A GMC tiltóparancsot váltott ki a sztrájkolok ellen, melyet oly biró bocsájtott ki, aki sok részvénnyel van érde­kelve a GMC-ban. A fiinti ren­dőrség készséggel vállalkozott a tiltóparancs végrehajtására. A rendőrséget egy sereg züllött vigilanti támogatta a munká­sok elleni támadásban. A sztráj­kolok természetesen fütyültek a tiltóparancsra és a kezeik ügyébe eső eszközökkel véde­keztek a támadók ellen. A ren­dőrség gázbombákkal akarta kikényszeríteni a munkásokat a gyárból, de mielőtt aljas mun­kájukat elvégezték volna, a kint levő sztrájkólókkal gyűlt meg a bajuk, akik társaik se­gítségére siettek. Az összeütkö­zésnek úgy a sztrájkolok, mint a rendőrség részéről sok sebe­sültje volt. A fiinti zavargás, mely több­ször megismétlődött arra indí­totta Michigan állam kormány­zóját Frank Murphyt, hogy az állami miliciát kirendelje a rend fentartására. A kormány­zó állítólag biztosította a sztráj- kólókat, hogy a katonaság nem tesz kísérletet a gyárban levő sztrájkolok eltávolítására, mert szerinte, ahoz a munkásoknak (Folyt, a 6-ik oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents