Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)

1937-06-05 / 948. szám

1937 junius 5. BÉRMUNKÁS 3 oldal A Lindway ügy ismét előtérben CLEVELAND, 0. — A mult héten a General Defense Com­mittee ügyvéde, N. H. Wolf, be­adványt nyújtott az Ohio Sup­reme Courthoz Mike Lindway kiszabadítása ügyében, mely nem lehet más mint a habeus corpus eljárás, mely ügyet már a Federal District Judge Nell G. Underwood a Federal Dist- rictnél vissza utasított, azzal indokolva — ha indoknak el lehetne fogadni, — hogy csak 1946-ban kerülhet a District Courton tárgyalásra ismét. Ez az indok nem takarja azt a ha­mis vádat (frame op-ot) mely­nek ez a tiszta erkölcsű harcos munkás esett áldozatul még a National Screw sztrájkból ki­folyólag. A General Defense Committee mint N. H. Wolf sőt maga az egész IWW szervezet nem nyug- hatik bele az ilyen meghatáro­zásba. Ennek folytán lett a be­advány a felsőbb Ohio Supreme Courthoz téve. 1918-ban, mikor az egész vi­lág úgyszólván a háború őrült­ségének a hatása alatt állt, egy Fred Witt nevű német kém nitro-glycerinnel felrobbantotta Harry L. Davis kormányzó há­zát. Elfogták az illetőt a vád rábizonyult és mégis nem egé­szen két év alatt szabadlábra helyezték. Mike Lindwaynél egy pár szál dinamitott találtak mely még bányász korából ma­radt vissza a lakásán. És ezt is akkor, mikor már ő el lett fog­va. Világos tehát, hogy Mike Lindwaynak semmi bűnös szán­déka nem volt, csupán hü volt az osztályához, mely harcban állt, egy nagyobb darab ke­nyérért és ő ennek volt része­se. Az ügy újból való tárgyalá­sa 2000 dollárba kerül és ismét hozátok fordulunk kik ismeri­tek az elnyomatást. Törékeny fiatal hitvesse és bájos kislánya vissza várják őt. Minden hozzájárulás General Defense 2422 N. Halstead St. Chicago, 111. küldendő. A Lewis elleni gyűlölet az AFofL- hez való csatlakozásra viszi a Progresszív bányászokat Hírrel voltunk a Bérmunkás hasábjain, hogy az illinoisi bá­nyász kerületben, ahol a Prog­resszív bányász uniónak van­nak osztályai és leszerződött bányái, Lewis fizetett alkalma­zottai az utóbbi hetekben erős agitációt fejtettek ki arra, hogy az esztendőkkel ezelőtt az UMWofA szervezetből kisza­kadt bányász localok és bányá­szok újból csatlakozzanak Le­wis uniójához. Józan ésszel nem kívánhat ilyet az, aki ismeri részletei­ben azt a sok árulást, amelyet Lewis és egész vezérkara elkö­vettek az illinoisi bányász ke­rület valamint a kiszakadt mun­kások ellen. Nemcsak megbo­csátani, de feledni sem lehet azt a szennyes taktikát, amelyet Lewisék használtak esztendők folyamán a munkások ellen. Ezért írhattuk meg hetekkel ezelőtt, hogy Lewisék közele­dését nemcsak gyanús szemmel nézik a bányászok, de vissza is utasították. A közel évtizedes úgynevezett testvér harc a progresszív bá­nyászokat is legyengítették, úgy hogy kétségessé lett a ré­szükre, hogy a munkások érde­keit megtudják-e védeni a mun­kaadóknál de még inkább aZ ellenük törő Lewis gangszter bandával. Csak ennek a körülménynek magyarázható, hogy a prog­resszív bányászok illinoisi cso­portjai szavazás alá bocsátot­ták a lecsatlakozás és a hová csatlakozás kérdését és mint a jelentés közli, számba nem ve­hető, elenyésző kissebbség el­lenzésével ugyhatároztak, hogy csatlakoznak az American Fe­deration of Laborhoz. Véleményünk szerint az illi­noisi kerület ügye ezzel még nincs elintézve mert bizonyos, hogy Lewis hadnagyai nem fog­nak ebbe beleegyezni és a harc nemcsak Lewisék és a prog- resszivek között fog folyni, de Lewis és az AFofL között is mert utóbbinak ez a kerület ké­pezi most a bányászati iparban való elhelyezkedését. Ebben a harcban is a dolgozó munkás­ság lesz a szenvedő rész mind­addig, amig meg nem tanulja azt, hogy ne a vezéreknek le­gyen a felkapaszkodást előse­gítő eszköze, de a maga sorsát maga intézze. Erre a lehetősé­ge csak az IWW szervezetében van meg és csak akkor végez­nek a bányászok is egész mun­kát ha az idejüket múlt és ma­gukat lejárt szervezetek helyett ezt a forradalmi ipari szerveze­tet válasszák erőforrásuknak a bánya bárókkali harcuk megví­vására. PITTSBURGH ÉS KÖRNYÉKI OLVASÓINKHOZ! Ezúton is értesítjük olvasó­inkat, a Bérmunkás barátait, hogy a közeli napokban lapunk megbízottja KUCHER AND­RÁS mtárs személyesen felfog­ja őket keresni. Kérjük, hogy Kucher munkástársat munká­jában tőlük telhetőleg támogas­sák. Tisztelettel a Bérmunkás Lapbizottsága. Az öngyilkosságig bolond ez a világ Nohát, az ember nem is tud­ja, hogy mit is gondoljon már erre az őrületes háborús felké­szülődésekre, melyek az utóbbi évtizedekben folyt és ma is fo­lyik mely a világháborút is ki­robbantotta és amely ennél száz­szorosán irtóztatóbb, szenvedé­lyesebb és pusztitóbb fog lenni a jövő háborújában. Az elmúlt világháború kétszázbillió dollár­ba került a nemzeteknek (200,- 000,000,000.) Az Egyesült Államok $3,000,­000-t költ a nap minden 24 órá­jában hadseregére és haditen­gerészetére. 1932 óta nemzeti jövedelmének minden négydol­lárból hármat a háborusfelké- szültségre költ rá. A nép éhe­zik, orvosra vagy gyógyszerre nincs pénz, lakóháza istáló, ruhája rongyos, gyermekei mint vadállat iskola nélkül nőnek fel. A legtöbb iskola ami van is tűzfészek, vagy más zsugoriság miatt halálcsapda. (Mint az utóbbi New London Consolida­ted School, Texasban. Ahol ép­pen 10 percei előbb a tanítás végeztével 700 fiú és leány ta­nítóval majdnem valamennyi ál­dozatul esett a nagy robbanás­nak, mely az olcsó gáz használa­tával történt. Az egész épület a levegőbe repült. 455 meghalt, 53 megsebesült.) Ágyúra kell a pénz, az emberélet potya . . . Az 1937—38 évre hat nagy­hatalom előirányzott hadicélok­ra: Oroszország .... $4,000,000,000 Németország .... 3,000,000,000 Egy. Áll............ 1,000,000,000 Olaszország....... 900,000,000 Franciaország .. 700,000,000 Japán ............... 400,000,000 Most az úgynevezett békeidő­ben is, nagy a hadseregeiknek száma, mert fegyverben áll: ember Oroszországban ..... 1,3010,000 Németországban .... 1,300,0100 Olaszországban ..... 1,200,000 Franciaországban .... 600,000 Japánban ............. 250,000 N. Britaniában ....... 225,000 Az Egy. Áll................ 165,000 A háborúban pedig 34,000,- 000 embert vagy többet tudnak a vágóhidra lökni. Ezek a rémi­tő magas számok meggyőzhet­nek bennünket arról: hogy mi­csoda rémséges napok, évek várnak reánk, ha nem állunk még ma háborúba a háború el­len. Ide vezetett bennünket az innen-onnan 2000 éve prédikált kereszténység. Ha ugyan élt valaha egy Krisztus eme sárgo­lyóbison. S irt vagy íratott egy szentkönyvet: a Bibliát? . . . A bibliát Isten Írásának tart­ják a papok és hívői. Ha ez úgy lenne, akkor először is a jópél­dával a papoknak kellene azt betartani, hogy példát mutas­sanak igy véle minden élőem­bernek ezen a földön. De ők ép­pen az ellenkezőjét teszik. Mit csináljon az ember? — különösen a bérmunkás a mi korunkban, a jövendő háború­val szemben?! Mindnyájunknak be kell szervezkednünk az IWW­ba ebbe az Ipari Szervezetbe, ahol csakis bérért dolgozó szel­lemi és fizikai (kézi) bérmun­kás robotol bérért. Az IWW nem nézi színét, nemzetiségét, vallását senkifiá­nak — ha bérért robotol — az Ipari Unióban a helye . . . De, nem ám a John L. Lewis által feltalált ipari micsodában, ame­lyet a Washingtonban székelő “Kereskedelmi Kamara” is jó­váhagyott és patentirozott. Az ilyesféle Ipari Unió csak a né- némasszony, bátyámuram forra­dalmároknak — no és a tudat­lanoknak lehet jó. Sohasem sza­bad elfeledni, hogy ami jó a Wall Streethek az robot, szol­gaság, nyomor nékünk bérmun­kásoknak . . . Ha egy számott tevő része a bérmunkásoknak be van már szervezve az IWW- ban, akkor megái lit juk adott esetben a gépek kerekeinek for­gatását, s nem mehet egy ka­tona sem a “frontra,” s nem öli ember-ember társát csak az­ért, hogy a DuPont-ok milliárd- jai az égik nőhessenek, s az árvák, özvegyek, árvagyerekek s nyomorékok a pokolba taszit- tassanak mindörökre. Úgy bi­zony tisztelt munkát adó urak! Mi ezt nem tesszük meg többé az önök kedvéért. Ha önöknek valami kerseni valójuk van más ország kollegájukkal szemben — ám menjenek át és szemé­lyesen intézzék azt el egymás­közt. — De mi többé nem ka­parjuk ki a sült gesztenyét önöknek. Munkástársak, munkástárs­nők fel a nagy és szent mun­kára! Fel az IWW-ba való szer­vezkedésre, fel az Ipari Köztár­saság felépítésére! . . . Hányjuk le már egyszer és mindenkorra e hégi állati bő­rünket, s vegyük fel a huszadik század emberiszeretet, testvé- hiség igaz bőrét, hogy mi is emberileg éljünk! S ne átkoz­zanak gyermekeink, ne mond­hassák, hogy haszontalanul, gyáván éltünk, rájuk csak a kint, s a jármot hagytuk . . . Fel a szent háborúra a há­ború ellen, fel az emberi tár­sadalomért, gyermekeink jövő­jéért ! J. K. A MUNKÁS BEEGSE- GÉLYZő SZÖVETSÉG 17- IK PHILAI OSZTÁLYA 1937 junius 6-án, vasár­nap egész nap a Lake View Parkban, Fox Chace Pine Road & Strahle Street, nagyszabású PIKNIKET rendez. Részvételi jegy 35 cent. Kezdete dél­előtt 10 órakor. Hűsítő ita­lokról és kitűnő ételekről gondoskodik a rendezőség. ÚTIRÁNY: Az 50-es vagy a 26-os számú villa­mos veendő a végállomásig, hol bizottság várja az ér­kezőket. A végállomástól három blocknyira van a park.

Next

/
Thumbnails
Contents