Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)
1937-05-15 / 945. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1937. május 15. Darvin élete és munkái a rágalmazó CIO tag, “még csak egyet emlitek meg, Szalay ur a munkások árulója, ha az unió pecsétet akarja használni, akkor csináltasson egyet külön, megfizeti a compania és ne használja az IWW pecsétjét.” Hát itt meg kell állani és gondolkozni azon, hogy lehetséges az, hogy egy felnőtt ember, aki öntudatos munkásnak tartja magát, CIO tag, rágalmazó cikkeket ir, hogy annyira laikus és ostoba tökfilkó legyen, hogy nem látja meg a külömbséget a két pecsét között amit egy 6 éves gyermek is megtud különböztetni? Azért, hogy mind a kettő kerek, még nem azt jelenti, hogy egyforma is, mert az IWW pecsétjében a földgömb egy része látható és az FIÚ pecsétjében csak Észak és Délamerika van jelképezve. Ezután jön a záróbeszéde a rágalmazónak, azt Írja a névtelen CIO tag, a senkifia “Buffa- loban van egy magyar ember, Szalay István aki sokféle álarcot visel, szégyent nem ismer, elárulja a magyar munkásokat is egyaránt, de azért nem kell tőle megijedni; István a CIO- hoz be kell állni. Építsük nagy- gyá és akkor majd elbánunk az ilyen árulókkal, T. egy buffaloi CIO tag.” Ez a buffaloi CIO tag nagyon téved, ha azt hiszi, hogy célt ér a hazugságaival. Lehet, hogy vidéken van aki elhiszi de Buf- faloban nem, mert aki engem Szalay Istvánt ismeri az tiszteletben tart kivéve az egy CIO tag, a rágalmazó cikkíró vagy tóiba mondó, mert az is lehet, hogy analfabéta, mivel nemtudta leírni a nevét, hanem a CIO T, használta takarónak. Talán jobban tette volna ha csak ke- resztett tesz a CIO helyett. A rágalmazó cikkíró, záró sorában nem gondolt arra a magyar közmondásra, hogy köny- nyebb egy hazug embert utolérni, mint egy sánta kutyát, mert a záró cikkből ugyancsak kilóg a lólába. A Wickwire Spencer Steel Co.nál dolgozik vagy 750 munkás, ezekből körülbelül 550 tagja a Federated Industrial Union 106 számú lokálnak és van egy néhány tagja a CIO-nak. A fennmadt néhány munkás semleges. Ez a néhány CIO tag akarja most átszervezni a 106. számú lokált a CIO-ba, akkor, amikor a Wickwire Spencer Steel Co.-nál a munkások már 4 éve kivívták a fokozatos béremelést, a mi máma magasabb, mint bárhol a CIO által megszervezett gyárakban. Tehát nem ott kellene okve- tetlenkedni a hol minden rendben van, mert van Buffaloban és a környékén sok gyár, ahol még több munkást alkalmaznak csekély fizetéssel és semmiféle szervezetbe nem tartoznak, tehát ezeket a gyárakat kell előbb megszervezni és ha ez meglesz, akkor a Federated Industrial Union 106. számú lokált nem kell hívni, mert az tudni fogja a kötelességét. Szalay István, 219 Gorton St. Buffalo, N. Y. Wyland R. Fuller, Rec. Secy. Kedvezményes áru amerikai túrák Elvitázhatatlan dolog, hogy a külföldi utazás az ember tudását és ismereteit gyarapítja. Felmerül most már a kérdés: miért ne mennének túrákra az Egyesült Államokban? Az ilyen túrák napjainkban különöskép érdekesek, mert a természeti szépségek mellett az utazó számtalan nagy horderejű építkezési teljesítményben gyönyörködhet. Az ország különböző pontjain, ahol eddigelé vízhiányban szenvedtek, hatalmas gátak és erőmüvek épültek, amelyek nagyszabású iparok megalapítását teszik lehetővé. Sok millió amerikai, aki a nyugati vidékeket nem ismeri, szívesen ragadná meg az alkalmat, ha módjában állna oly érdekes változásokat és mérnöki építményeket látnia, mint amilyenek a Coulee gát Washingtonban, a Boneville gát, amely a Columbia folyót köti gúzsba, az óriási Boulder gát Nevada és Arizona határán,a világszerte hires Golden Gate hid, ami áthidalja a San Francisco öblöt, vagy az épp annyira hires Bay hidat. Az amerikai túrák kifejlesztését ezideig főként az akadályozta, hogy az utazás igen sok pénzbe került. Az idén a National Park Service, a Reclamation Servicevei (mindkettő az Egyesült Államok Belügyminisztériumához tartozik) együtt igyekszik az amerikai túrákat népszerűsíteni. “See America First” jeligét Írták a zászlóra, ami bizonyára sok egyént fog a túrákhoz csatolni. A nagyobb vasut-vállalatok hajlandók kedvezményes áru jegyeket bocsátani ki ily túrák résztvevői számára. A keleten lakók részére három-hetes túrákat terveznek, ami az oda és visz- szautazást is magába foglalná. A turisták az érdekesebb helyeken megszakíthatják az utazást. Ily helyek: a Yellowstone National Park, Wyoming, Mount Rainier National Park, Washington, ahol erre a célra berendelt motorkocsi és vezető fogja az érdeklődőket a főváros érdekes épületeit és intézményeivel megismertetni. A túra ugyancsak felölel egy autókirándulást a Pikes Peak hegycsúcsra. A mellékturák — motoros kocsikkal — lehetővé teszik, hogy a turista a nagyobb amerikai városokat, mint: Chicago, San Francisco, Los Angeles, Salt Lake City és Denver, megismerhesse. Flis. (Folytatás. Downi birtokán való tartózkodásának első éveiben nemcsak összegyűjtött anyagát dolgozta fel, hanem újabb megfigyeléseket is tett Darvin. Az angol állattenyésztők tapasztalataira fordult először figyelme s maga is végzett kisérlc tekét, melyek újabb oldalról világították meg feltevéseit. Látta azt, hogy a juhtenyésztő, aki finomabb gyapjút akar előállítani, megvizsgálván állatait, a legvékonyabb szálú £,pa- és anyaállatokat párosítja össze s igy nemzedékről nemzedékre fino- ,mabb gyapjút kap. Ez a mesterséges kiválasztás tehát tökéletesíti, nemesíti a fajt. Ha viszont a szabadon tenyésző állatokat vizsgáljuk, ott is találhatunk hasonló kiválasztást. Például valamely vidéken él egy állatfaj. Egyszer csak hidegebb szelek járnak azon a vidéken s nagy pusztítást visz véghez a hideg az állatok között. Világos dolog, hogy az állatok közül azok maradnak életben, amelyek legjobban ellenálltak a hit légnek. Ezek azután szaporodnak, s a következő nemzedékből ugyancsak a legjobban védettek maradnak fenn, vagyis itt a mesterséges kiválasztás helyett a természetes) kiválasztás működik. Ezek a megfigyelések és tapasztalatok már nagyon közel hozták Darvinf a fajok keletkezéséről később kifejtett tanához. Első feltevése az volt, hogy a fajok is úgy szüleinek és halnak meg, mint az egyedek. Maga irta naplójában, hogy lehetségesnek tartja azt, hogy csak a közbeeső tagok hiánya miatt nem tudjuk megérteni azt, hogy az élet minden alakja egy nagy családhoz tartozik. Azonkívül azt kezdte kutatni, hogy az egyes fajoknál miért éppen a fajra és az egyedre nézve előnyös tulajdonságok és alakok maradnak fenn. Ebben az időben, 1830 ban került Darvinnak a kezébe az a könyv, amely majdnem olyan nagy hatással volt rá, mint Lyell könyve. Ez a mü Mait húsnak a népességről szóló könyve volt. Malthus szerint az élő lényeknek sokkal nagyobb szaporodásra van hajlandóságuk, mint amilyen mértékben növe- kedhetik az élelmiszerek tömege. Természetes tehát, hogy az élő lények között küdelem folyik az élelmiszerekért. Ha már most valamely élő lény testi alakja úgy változik meg, hogy ez a változás előnyösebb az élelmiszer megszerzésére, ennek az élő lénynek és utódainak fen- maradása sokkal jobban van biztosítva, mint a többieké Ha a viszonyok azután elősegítik az ilyen előnyös változások fen- maradását, akkor ezt az előnyös változást nélkülöző fajok el fognak pusztulni. Ezek a gondolatok és eredmények voltak azok, amelyekre Darvin downi tartózkodása alatt már az első években eljutott. Sokáig tartott azonban, mig ezeket egy rendszeres munkába összefoglalhatta. Említettük már, hogy Darvin egészségi állapota nagy útjáról való visszaérkezése óta többé sohasem volt kielégítő. Ez a magyarázata annak, hogy olyan hosszú időbe telt, mig a “Fajok eredete” cimü főmunkájának csak a vázlatát is elkészíthette. Pedig gond nélkül, jó módban élt s gondos felesége egyetlen feladatának ura ápolását és munkájának megkönnyítését tekintette. Gyakran gyötörte gyomorbénulás Darvint s olyan rohamai voltak, amelyek napokon át munkaképtelenné tették. Az ő türelme azonban győzedelmeskedett a betegségen is. önéletírásában részletesen beszámol erről az időszakról. Ha baja súlyosabb volt, félbehagyta az írást és adatgyűjtéssel foglalkozott. Harminchárom éves korában készítette el az első kisebb vázlatot főmüvéről, majd két év múlva egy terjedelmesebbet, hogy abban az esetben, ha a halál megakadályozná müve részletes kidolgozásában, ne vesszen el nyomtalanul kutatásainak eredménye. Munkálkodása mellett élvezte a falusi élet örömeit is. Családi élete boldog volt s Darvinnak főigyekezete volt, hogy felesége és gyermekei is jól érezzék magukat a downi remeteségben. Feljegyzésre méltó dolog Darvin élete külső folyásában alig történt ebben az időben. A downi egyhangúságot legfeljebb családja egy-egy barátjának látogatása tette változatosabbá. Főmüvének lassú készülése egy apró kellemetlenséget is okozott Darvinnak. 1858-ban Wallace, angol természettudós, aki Kelet-Indiában tartózkodott, egy értekezést küldött Darvinnak, amelyben kutatásai alapján a fajok eredetét Darvin elméletéhez hasonló módon próbálta megmagyarázni. Wallace azért küldte Darvinhoz müvét, hogy ő azt, ha jónak találja, küldje el Lyellnek, a nagy földtani tudósnak kinyomtatás végett. (Folytatjuk.) FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA. Ápr. 17-től — máj. 9-ig. Ch. Gaal, Cleveland........ 1.00 F. Arnod, Pittsburgh___ 1.00 MBSz E. Pittsburgh...... 64.13 M. Bella, Bedford........... 1.00 M. Mahl, Cleveland........... 1.00 M. Szabó, Williamson....... 6.00 IWW cs. Chicago............. 20.00 Mrs. Hosszú, E. Chicago ajándékából sorsolás. ...... 6.00 Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
