Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-09-12 / 910. szám
1936 szeptember 12. BÉRMUNKÁS 7 oldal Ahol győzedelmeskedik a spanyol munkásság vitek végbe a forradalmárok s radikálisok sorai között. Badajoz városának forradalmárai között véghez vitt vérontás hire ment a Malaga város forradalmárai összefogdos- tak a városban rekedt bankárokat, papokat, kapitalistákat, földesurakat s a falhoz állítva agyonlőtték őket. Ezáltal figyelmeztették a barbár fasiz- tákat, hogy ha lefegyverezett munkásokat mészárolnak le, ennek megtorlásául Malaga város mintájára irtják ki az ellenforradalom híveit. HÁBORÚ VAGY FORRADALOM? Az egész világ osztálytudatos munkássága visszafojtott lélegzettel várja az eseményeket amelyek Spanyolország munkássága a fasizmus elleni véres harcáról szól. A nyolcadik hetes forradalom elkeseredett harcából még mindig lehetetlen megállapítani, hogy mely fél jön ki győztesen a harcból, a hírek ellentmondóak, megtévesztők. Egy azonban bizonyos, s ez az, hogy Spanyol- ország osztálytudatos munkásságának elhatározott szándéka vére, élete árán megakadályozni a fasizta diktatúrát. A huszadik század történelmének lapjain aranybetükkel kell megörökíteni a spanyol proletáriá- tus elszánt hősies harcát a barbár elnyomatással szemben. A mai véres forradalmat a spanyol kizsákmányoló osztály és azok militarista tábornokai idézték elő, hogy megbuktassák az egységfront kormányát, amely veszélyeztette a profit egy részét. Eme elkeseredett harcnak megvan az oka, ha a fasizmus győzedelmeskedik akkor egy rettenetes katasztrófa zudul a munkásosztályra annak szervezeteire, százakat, ezreket mészárolnak le. Az osztályharc legbátrabjait, s rettenetes elnyomatásban, kizsákmányolásban tartják a spanyol munkások millióit. Eme harcnak kimenetele óriási befolyással van nemcsak Európa, hanem az egész világ osztálytudatos munkásságának küzdelmeire. Ama elszánt harc amelyet az osztálytudatos spanyol munkások vívnak a barbár fasizta hordák ellen nem kerül a polgári lapok hasábjaira. A Federated Press helyszíni tudósítója a következőket írja: “Tekintettel arra, hogy a fasiszták oldalán van a képzett hadsereg óriási része, akik szégyenletes vereséget és visszavonulást voltak kénytelenek eszközölni a munkások fegyverei elől, akik oroszlán módjára harcoltak minden talpalatnyi földért. 14 órát töltöttem Largo Cabellero szocialista vezér társaságában a Sierra Guadarrama harctéren ahol Madrid fővárost védték meg. Láttam amint a munkásnők csapata bajonetjeiket szegezve verték széjjel a fegyelmezett s jól felszerelt fasizta sereget. Láttam Calele Leon hegységének Madrid felé vezető utain munkásnők holttestét bajonet- tel a földhöz szegezve. Láttam amikor az egyesült munkások csaknem puszta kézzel verték vissza Mola tábornok hadseregét az nap amikor az Madrid bevételét jósolta, s kijelentette, hogy százezer embert fog Madrid városában lemészároltatni egy nap alatt. A munkások Mola tábornok foglyul ejtett katonáinak fegyvereivel s ágyúival űzték őket vissza. Madrid közelében levő Montana Barackot amelyben a fa- sizták elsáncolták magukat, a munkások egy elszánt rohammal vették be. A munkások hadserege minden alvás és pihenés nélkül napokon át harcolt mig végre győzedelmeskedett a fasizták felett. Madrid városában a fasizták felkelésére ezer és ezer munkásnő revolverekkel felszerelve ügyel. Catalonian fővárosában Barcelonában ezer és ezer fasizta terrorizálta a város lakosságát, elbarikádolták magukat s várták Codet tábornok hadseregének megérkezését, hogy azzal egyetemben uralják Barcelonát. Codet tábornok hadseregét szétverték őt magát fog- jul ejtették. Barcelona fasiz- táiból hírmondó sem maradt, hotelokat, templomokat amelyekben elsáncolták magukat a munkások felégették. A forradalom kezdetén a munkások külömböző frakciói egyesültek, hogy megvédjék a liberális kormányt a fasizmussal szemben. Ma már ez a harc osztályharccá fejlődött, a munkások helyezkednek el az iparok igazgatásában s irányítják a termelést. Barcelonában a munkások forradalmi bizottsága intézkedik. Templomokat, zárdákat és azok vagyonát lefoglalják, az ellenszegülőket érdemük szerint büntetik. Mont Serrat a világ leghíresebb kolostorát a tüdő betegek szanatóriumává változtatták át. Barcelona burzsoa osztályának kastélyait a munkás gyermekek nyaralójává iktatták. Barcelona minden épületéről a vörös zászló leng. Spanyolország kizsákmányoló osztálya ma kapja a jól megérdemelt jutalmat azért az évszázados kegyetlenségért amelyben Spanyolország proletáriátusát tartották. A munkások forradalmi bizottsága éjjelt nappalá téve dolgozik, hogy biztosítsa a munkásosztály javára a forradalom vívmányait. A világ kizsákmányoló osztálya elkövet mindent, hogy a fasizta Franco tábornok seregei győzzenek. A világ kapitalista osztályának határtalan pénz és fegyvertára áll rendelkezésére a fasizta seregeknek. A világ osztálytudatos munkásságának itt az ideje, hogy mint egy ember álljon a spanyol forradalmárok oldalára, gyors anyagi és erkölcsi támogatásra van szükség. A CNT szindikalista szervezet nagymennyiségű 25 centes bélyeget küldött az IWW egyetemes központjához, amelyek már széjjel vannak küldve az ország minden részébe. Az IWW minden tagja, a Bérmunkás minden olvasója tartsa osztálytudatos kötelességének, hogy azokból a bélyegekből tehetségéhez mérten vegyen s másokat is annak vásárlására megnyerje. Augusztus második hetében a felkelő fasizta hordák elfoglalták Badajoz városát s a szindikalista szervezetek több mint ezerhatszáz tagját lemészárolták. Borzasztó pusztítást nem az összemberiség javára. A munkásosztály zöme még ma sem tudja megkülönböztetni a háború és a forradalom közötti különbséget. Minden eddigi háború a magántulajdon, a profit rendszer, a piac érdekében zajlott le. A háborúban a bérrabszolgát kényszerítik, hogy hagyja ott munkáját, családját és akarata ellenére fegyvert nyomnak a kezébe, hogy ölje, gyilkolja más országok, államok bérrabszolgáit, az úgynevezett ellenséget. A fejlett ipari államok prole- táriátusa nem gyűlöletből, bosz- szuból, de még kevésbé vagyonának megvédése érdekében fog fegyvert. Akár győzedelmeskednek, akár legyőzöttek lesznek ezek a proletárok minden körülmények között csak veszíthetnek az imperialisták érdekében folyó háborúban. A forradalom, amelynek kitörésekor — ha fegyveres az a felkelés — nem kényszerítenek senkit, az osztálytudatos forradalmárok megkérdezik munkástársaiktól, hogy meddig hagyják még magukat eme igazságtalan társadalmi rendszerben a kizsákmányoló osztály által elnyomni, megrabolni. Itt van az alkalom, a leszámolás ideje, szükség van minden bérrabszolgára, hogy lerázza évezredes rabláncait, hogy eme ósdi, elavult társadalom helyébe a munkásosztály szabad társadalmát építsük. Hive-e ön a kapitalista kizsákmányolásnak s az azzal járó rettenetes szenvedésnek? Ha nem úgy álljon sorainkba, segítse saját magát embertársaival egyetemben egy uj társadalom születését létre hozni. A háború alkalmával amely a mindenkori kizsákmányoló osztály érdekében folyik nem kérdik, hanem kényszerítik, hogy abban részt vegyen. A forradalomban választhat. A háborúban kötelező a fegyver forgatás, a gyilkolás s bár legtöbben nincsennek tudatában, hogy miért folyik az ember mészárlás. A forradalomban tudják a kitűzött célt, az okokat amiért fegyvert ragadnak. A bérrabszolga a harctéren nemösmeri “ellenségét” akiknek legyilkolására vezényelték. A forradalomban a lázadók az elnyomatás, a kizsákmányolás, a jelen társadalmirendszer ellen lázadnak, amikor már képtelenek tovább tűrni, szenvedni az elnyomatást, a lét érdeke nyomja kezükbe a fegyvert, hogy erőszakos utón, vérárán is jólétet, szabadságot teremtsenek nem egyesek, haBármilyen hangzatos, megtévesztő jelszavak alatt folyjon is egy háború, a munkásosztálynak egy parányi érdeke annak résztvételében nincsen. Ha épkézláb tér vissza a harctérről, a munkanélküliség kálváriája kínozza, ha az “ellenség” ágyújának golyója lábait, karjait, szemét vagy füleinek hallását vette el, vagy a mérges gázok marcangolták szét ifjú tüdejét, a nyomor, szenvedés rettenetes kínjai gyötrik. A forradalom ha győzedelmeskedik a munkások milliói feledve but, bánatot, munkához fognak s építik azt a rendszert, amelyben nem lesznek kiváltságosok s elnyomottak. A háborúban az isten, haza, százló “szent” nevében gyilkolják egymást az ellenfelek. Az isten, amelyet az ember teremtet magának, hogy féljen, hogy megalázkodjon valami láthatatlan képzelet előtt. A haza, amelyben jogtalan kifosztott bérrabszolgák lettünk, meg kell védenünk a kiváltságosok számára. Testi épségünket életünket kell feláldoznunk, hogy gyermekeink, unokáink továbbra is a kiváltságos osztály martalékává lehessen. A zászló, amelyért életét kell feláldozni, amely előtt lekell, hogy boruljon a bérrabszolga szent és sérthetetlen amig az az uralkodó osztály érdekét szolgálja. Minden ország, minden állam kizsákmányoló osztályának megvan a saját maga zászlaja, amely alatt zsákmányolják saját országuk bérrabszolgáit, amely mellett gyilkolhatják más országok proletárjait. A forradalomároknak egy zászlójuk van az egész világon s ez a vörös zászló, amely a szervezést, nevelést és felszabadulást jelképezi. A forradalom, még akkor sem ha azt polgár háborúnak nevezik nem hasonlítható össze a kapitalista érdekeket szolgáló háborúkkal. Amig a háború elnyomatást, kizsákmányolást, szenvedést jelent a munkásosztály számára, addig a forradalom szabadságot, boldogságot teremt az összemberiség javára. J. P. MORGAN ez év május 6-án egy aranyérmet kapott a humanizmus érdekében elkövetett munkájáért. Az érmet a National Institute of Social Science adta. Ez az intézet egy olyan embernek ad aranyérmet a humanizmus érdekében végzett szolgálataiért, aki 1917-ben belezavarta az Egyesült Államokat a háborúba. Egy oly embernek mint Morgan, akinek több vér, emberélet tapad a leikéhez, mint bármely európai diktátornak. Morgan az acél truszt feje, több mint egy billió dollárt vágott zsebre a világ háborúba szállított munícióért profit fejében. Megérdemli az aranyérmet.
