Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-07-04 / 900. szám
8 oldal BÉRMi/ KÄS 1936 julius 4. KAPITALISTA VÉSZHANG Mégis csak fáj az uraknak, amidőn látni kénytelenek, hogy a munkásság intelligenciája napról-napra növekszik. A munkásság már nem elégszik meg a válveregetéssel és a biztatással, hanem rettegés nélkül kívánja élvezni azt, amit termelt. Erre enged következtetni a francia és spanyolországi eset, amidőn a munkásság a gyárak lefoglalásával gyakorlatozik és megkívánja szüntetni a magántulajdont, hogy egyszer és mindenkorra végetves- sen a határt nem ismerő kizsákmányolásnak, gyilkolásnak, csalásnak és lopásnak. A francia és spanyol munkásságnak eme megnyilvánuló szolidaritására, az egész világ kapitalistái felfigyeltek, fogukat csikorgatják, ha bár gúnyosan jósolják meg, hogy a munkásság nem lesz képes az iparok vezetésére. Egy ilyen cinikus megjegyzést tett Brisbane ur ismét a Detroit Times egyik számában, amidőn azt Írja: “Ahoz, hogy a munkásság a gyárakat irányítsa, nem elég a nemzetközi himnusz eléneklése, vagy a piros zászló lobogtatása. A gyár irányításához, éppen úgy kell az ész, mint a kéz. A szem nem viszi a terhet, de irányítja a kezet és lábat.” Mr. Brisbane elég tévesen fogja fel a gyárak irányítását még a mai rendszerben is, mert azon osztály melyre hivatkozik, egyáltalán nem képezi a szellemi oldalát a mai termelésnek sem. Elismerjük, hogy a gyárakban szellemi munkások is vannak, de ezek éppen olyan bérmunkások mint azok, kik a fizikai erejüket adják el. Tehát a munkásokat kétrészre oszthatjuk, fizikai és szellemi munkások, akik egymás nélkül létezni nem tudnának és az egyiknek a munkája éppen olyan fontos mint a másiké. Arra a szemre feltétlen szükség van, amely a kezet és lábat dirigálja. Viszont a kézre és lábra éppen olyan szükség van mint a szemre, ha Brisbane ur nem hiszi el, úgy szúrássá ki mind a két szemét és akkor észreveheti, személyesen meggyőződhet róla, hogy mennyire hiányzik még önnél is, aki a társadalomnak csak annyira hasznos tagja, mint amilyen Henry Ford, meg J. D. Rockefeller és a többi hozzá hasonlók, melyet a következő sorokban mindjárt meg is állapíthatunk. Azon osztály melyet Brisbane ur igyekszik félremagyarázni az újságban, már el—éggé ismeretes a munkásság előtt, igy nevegye rossznéven, mert a francia és spanyol munkásság a gyárak lefoglalásánál szintén számol velük. (Jobban mondva leszámol.) Amikor egy házat építenek, a munkásokat elszokták bocsátani, mihelyt a ház felépült. Ha van köztük olyan szerencsés aki betud költözni az uj házba, az beköltözik, de van olyan is, aki a nagy hidat válassza, sőt sok még a ház építésénél elpusztul. Brisbane ur bizonyára olvashatta a méhek életvilágát és a munka rendszerüket. Ezeknek a kicsiny méheknek van egy parazita osztályuk is, kik semmit nem csinálnak. Mig a többi dolgos méhek a virágos réten szállnak virágról-virágra és szedik össze a himport, addig a parazita osztályuk, a herék, bent a kasban hevernek és meghíznak, még arra is lusták, hogy saját részükre szedjenek mézet, hanem csak a készet fogyasszák a kasból. Azon osztály melyről ön ir Brisbane ur, éppen ilyen szerepet tölt be a termelésnél, a mai rendszerben. A paraziták, mindenről leszedik a tejfelt, nem végeznek szellemi és még kevésbbé fizikai munkát, a legnehezebb mit végeznek, dőzsölnek az élet javaiban a legnagyobb kényelem közepette. A méhek jóval kegyetlenebbek mint a munkásság, mert ősszel ezeket a heréket leöldö- sik. Figyelje meg Brisbane ur, ősszel, amidőn már a fának levelei lehullottak és a réten minden virágszál elhervadt, álljon egy méhkas elébe, megláthatja a dolgos méheket, hogyan potyogtatják ki a herét a kasból. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy a francia és spanyol munkásság is ezt művelje az önök osztályával, mert utóvégre a munkásság ettől sokkalta civilizáltabb és az uj társadalomban mentői többen dolgoznak, annál kevesebb munka jut egy egyénre. Ezt csak akkor fogja megtudni Brisbane ur is, amikor benen fog lenni abban az uj társadalomban, hogy milyen élvezettel fogja végezni mindenki a munkáját. Egyelőre elégedjünk meg azzal, hogy a kapitalista rendszer hivatását betöltötte és innét tovább nem mehet még akkor sem, ha vinni akarják, mert minden a tetőfokára ért. Mivel Brisbane ur azt állítja, hogy a mai rendszert a kapitalisták építették fel, igy a munkásság jogosan távolíthatja el az építészeket, mert a ház már felvan épülve. Ugyanezt teszi a francia és spanyol munkásság, reméljük, hogy sikeresen fogják végezni, melyhez sok szerencsét kívánunk. Sütő. NEW YORKBAN vasárnap, julius 5-én, este 7:30 kezdettel TÁRSAS VACSORA lesz az IWW H/ALL-ban 94 Fifth Ave. (közel a 15- ik utcához.) Vacsora jegy 35 cent. Ne mulassza el azon részt venni. Junior Column People I know n. Did you know that Oscar Sokol is one of the “cross country” runners that usually come in way, way back there. When one considers the feet of Oscar, it is hard to believe that he could lose any race. Ossie is one of the tallest if not the tallest junior in these parts. From de feet up it’s about six feet to the top of his dome. Just about sixteen and big enough to be twenty-one, Oscar is still a child. His chief ambition is to be one of the biggest liars an earth, a weather forecaster. He can measure rain and snow but I wonder if he ever measured his “claw- hoppers?” He knows all the rules of baseball, hockey, volley ball, basket ball and what have you; the other members of the teams differ with him tho and Ossie insists that he’s right and will get the book to prove it, but then he can’t find the book or he left it at school or somewhere else. So if any of you want to learn the rules of any games just write to Oscar and he’ll give you the low-down on how it’s played. Someone should send him a copy of “Roberts Rules of Order” and maybe he’ll study them and learn how to conduct a business meeting and also how to conduct himself if ya don’t mind Ossie. Oscar attends High Sqhool, goes to the MSS camp in the summer and is the best German Scotchman in town. He won a and doesn’t seem to care. He with only one nickle, so you can easily see that he knows how to told on to his nickels and when to join loose with one of them. He is usually the latest member to arrive at a meeting and the first to want to go home. He doesn’t seem to write much, and doesn’t seem to care. He has a loud voice and could make a good speaker for the IWW if he’d only try. Don’t know if he reads much except books on how to lie about the weather. His hobby is Umpires Decisions and his favorite saying is “I measured it.” Oscar is a very good horse-shoe pitcher and expects to be a champ someday. He won a few games at the MSS camp but he hasn’t played with any good pitcher like me yet. “Gabriel” is a good swimmer, and someday we hope he’ll swim to the bottom and float to the top. He’s a good Junior Wobbly after all is said and done and we hope he’ll bring in some of his friends from the MSS into the Junior Wobblies Union. What do you say Ossie? Okay Mr. Umpire, we’ll be seein you again. THE REPORTER. NYUGTÁZÁS. Előfizetéseket küldtek: Junius 20-tól — jun. 26-ig. A. Török, Chicago............... 2 B. Spall, Newark................. 3 A. Khöler, Chicago.............. 1 J. Weidinger, Manayunk..... 1 Mrs. Varga-Bertalan, Clev... 1 M. Vlasits, New York........ 1 E. M. Kohn, Chicago.......... 1 J. Mészáros, Cleveland...... 1 M. Bakos, Cleveland............ 1 ALÁBBI KÖNYVEK VANNAK KÉZNÉL A BÉRMUNKÁSNÁL Ady: Ki látott engem.............................................................. 75c. Ady: Uj versek..................................................................... 75c. Ady: így is történhetik..................................................... 1.00 Franknói: Martinovits élete................... 1.00 Dr. Totis: Szerelem és szaporodás................................. 1.00 Gogoly: Holt lelkek........................................ 1.00 Fábián: Ezer ember asszony nélkül................................. 1.00 Fábián: Hat ló negyven ember......................................... 1.00 Zola: A Rougon család......................................................... 75c. Zola: Paskal orvos................. 1.00 Zola: A föld......................................................................... 1.00 Barbusse: Erő......................................................................... 75c. New York regénye, 2 kötet............................................. 1.50 Jack London: Mélység......................................................... 75c. Jack London: Az alakszai dianna.......................................... 75c. Jack London: ősök istene..................................................... 75c. Chehov: A koldus................................................................... 75c. Glassworth: Testvériség....................................................... 75c. Lubbeck: Az élet örömei..................................................... 75c. Gorkij: A besúgó................................................................... 75c. J. Smidth: Krisztus istensége........................................... 40c Ameringer: Osztályharcok Amerikában.............................. 50c. Bauer: A szocializmus útja................................................. 50c. Gorkij: Kispolgár................................................................. 25. Justus: Amerika ipari fejlődése........................................... 75c. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
