Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-08-29 / 908. szám
1936 augusztus 29. BÉRMUNKÁS 5 oldal A PROLETÁR HAZA UJ ALKOTMÁNYA át Az 1917-es proltár forradalom, amely elsöpörte Oroszország arisztokratáit és a magán kapitalista osztályt, szükségsze- rüleg magával hozta a diktátor rendszerű uralmat, hogy féken tartsa a forradalom vívmányai ellen törő rétegeket. Sajnos a diktatúra az utóbbi évekbeni uralma vak elnyomatása volt minden megmozdulásnak, amely nem szentesítette a hatalmon lévők szent akaratát. Tagadhatatlan az a tény, hogy a jelenlegi komiszárok, akik a kezükben tartják a diktatúra hatalmát százával végeztették ki azokat a forradalmárokat, akik életük kockáztatásának árán harcoltak Kolcsak, Kerensky, Denicky, Wrangel stb. ellen- forradalmi csapatok ellen, százával semmisítette meg a diktatúra azokat a lelkes forradalmárokat, akik évtizedeken át készítették elő az orosz proletá- riátust a forradalomra. Az orosz cár izmus kozákjainak véres kancsukája nem végezhetett volna nagyobb pusztítást a megalkuvást nemösmerő szocialisták, szindikalisták, anarchisták között, mint amilyet végzett a “proletár” diktatúra utolsó erőszakos éveiben, hogy fentart- hassa uralmát, Oroszország internáló barakjaiban ma százezernél is több forradalmár van száműzve, mert szót mertek emelni a proletáriátus legszentebb jogaiért a szólás, sajtó és gyülekezési szabadságért! A népek jogaiért!! Stalin diktátorságának története szomorú tanulság az egész világ munkásmozgalmára, mert nem a szocializmust, az emberszeretet vallását, hanem a romboló, erőszakos gyűlöletet hirdette, terjesztette, melynek eredményeként ma a félvilág munkássága a fasizmus járma alatt roskadozik. Szinte hihetetlen előttünk, hogy a makacs, vakuralomra vágyó Stalin diktatúra utolsó napjait éli, hihetetlen előttünk, hogy a kivégzettek halálhörgé- se, az internáló barakok rabláncainak csörgése, a tétlenségre kárhoztatott forradalmárok tízezrei meghátrálásra, megadásra kényszeritették Stalin diktátorikus uralmát. Szoviet Oroszország, Anglia és Amerika kormányzati rendszerének mintájára igyekszik uj alkotmányt létesíteni. A szólás, gyülekezés és sajtó szabadságon kivüi, az osztályharc sikerének — egyik legnagyobb kerékkötőjét a parlamentet is bevezetik. A terv szerint az ország törvényeit hatszáz képviselő fogja gyártani, akiket általános, titkos szavazatok utján választanak. A szenátus, amelyet a nemzetek házának fognak nevezni háromszáz tagot fog számlálni, ez a két ház együttesen választja meg a harmincegy tagból álló komi- szárokat, egy elnököt, négy al- elnököt és titkárt. Eme két képviselő testület évente kétszer ül össze hatvannapi idő tartamra, ha valamely ügy felett nem tudnak egymással dűlőre jutni, úgy uj választásokét rendelnek el. A képviselők és szenátorok, komiszárok, elnök, alelnökök négy évi időtartamra foglalják el hivatalaikat. Az uj alkotmány szerint Oroszország népének tekintet nélkül férfi és nő nemére ha tizennyolcadik életévét betöltötte, szavazó polgárrá válik. Az uj alkotmány értelmében a kommunista párton kívül más párt is alakulhat és részt vehet a választásokban. A magántulajdont, amely ezideig csak kiváltságosok részére volt engedélyezve az uj alkotmány szerint bárki lehet háztulajdonos, üzletember, gazdálkodó, csak nincsen jogában munkást kizsákmányolni. Mindenki szabadon gyakorolhatja vallási nézeteit, ez már évek óta jogában áll Oroszország lakosságának, vagyis Stalin uralomra jutását követő évben engedélyeztetett a vallás nyilvános gyakorlása. Ezek azok a magasztos elvek, amelyeket a csaknem husz- esztendős proletár diktatúra, ma Oroszország népének, termelő bérrabszolgáinak ajánl. A parlament általános, titkos választási jog, a szabad sajtó, a szólásszabadság, lehet Marxizmus, de a magántulajdon, háztulajdonosok, üzletesek, kisbirtokosok formájában homlok egyenest ellenkezik Marx tanaival, nem is említve a vallási szabadságot. Demokráciát adnak Oroszország népének, politikai demokráciát, hogy annál sikeresebben nyomhassák el a munkások, a termelők ipari demokráciáját. Ennek a szépen hangzó demokráciának az orosz nép szélesrétegeire való kiterjesztésének a háta mögött sokkal több van mint azt sokan gondolják. Az utóbbi években az egész világ imperialista osztálya háborúra készülődik. Németország az utóbbi néhány évben nyolc billió dollárt költött modern gyilkoló eszközök létesítésére, Japán négy és fél billiót, mind két ország hatalmas ipari fejlettséggel rendelkezik, amely egy félelmetes versenyféllel Oroszországgal áll szemben, amelynek úgy nehézipara a vas és gépgyártás — amely Németországban fejlődött }a, — mint a szövő ipar — amely Japánnak éltető ereje — hatalmas fejlődésnek indult. Oroszország természeti kincsei kiaknázhatatlanoknak mutatkoznak, az áruk termelése nem magán kapitalisták hanem az állam kezében van, amelynek termelő képessége — kizsákmányoló tendenciája — sokkal hatalmasabb mint a magán kapitalizmusé, ezt felösmerte a világ imperialista osztálya és ennek a megakadályozására fegyverkezik. Oroszország diktátorai, komiszárjai látják ezt s tenni kellett valamit, egy csapásra két legyet kívántak agyon ütni. Szólás, sajtó, gyülekezési szabadságot adtak. Teljesítették a forradalmárok követelését. De ugyanakkor, hogy a szólás, sajtó s gyülekezési szabadságnak következményeit lecsapolják, jogot adtak nemcsak a dolgozó tömegeknek, hanem a heréknek is, elsősorban választók és választhatók lesznek, másodsorban ház és üzlettulajdonosok lehetnek, magántulajdont élvezhetnek, tarthatnak fen. Ezzel aztán megbélyegezték az ipari munkásság sorsát. Harcnak! Véghetetlen elkeseredett harcnak kell folynia a termelő bérrabszolgák és az állam kapitalizmus között, amig a termelés és szétosztás eszközei a társadalom birtokába mennek át. Kíváncsian várjuk, hogy ez az uj alkotmány, ez az uj orosz polgári demokrácia kegyelmet ad-e azok számara, akik a szólás, sajtó és gyülekezési szabadság, az emberi jogok s a forradalom vívmányainak védelmezői, akik ma Oroszország internáló barakjaiban vagy külföldi száműzetésben élnek. A marxista szocialisták váltig verik a mellüket és azt mondják, hogy Oroszország eme cselekvésével közelebb jutott a szocializmushoz. ítéljen kinek milyen az Ítélő képessége. Köhler. Lindway alapra a magyar gyüjtöiveken befolyt összegek nyugtázása 953 sz. gyüjtőiv: John Poli- csányi, Triadelphia, W. Va. J. Policsányi 65, J. Gyurcsek 25, J. Kovács 25, Mrs. Kochy 25, J. Papp 50, G. Mhorita 25, H. Kobosho 10, Olvashatatlan 50, G. Teracsik 50, G. Bosonyi 25, J. Sivák 50. 1116 sz. gyüjtőiv: J. Fábián, Cleveland, O. 1.00, Mrs. F. 55, F. L. 10, J. L. 10, S. U. 10, L. B. 15. 1140 sz. gyüjtőiv: James Farkas, Atwater, O. 1.00, P. Ladick 25, S Felian 25, S. Yantolek 25, J. Kardos 25, J. Kreiger 25, G. Ribark 25, J. Markut 50, J. Kovács 25, G. Deme 1.00, A. Franch 25, W. Gibson 50, R. Kellermen 25, Sophie Gereki 25, J. Rugan 25, E. Eist 50, Y. Walzak 25, S. Boluk 25, Sam .... 25, S. Balogh 50, D. Diachmen 25, C. Taylor 30. 1217 sz. gyüjtőiv: Szabó Károly, Newark, N. J. 1.00, Bi- hary 1.00, Mrs. Paker 25, A. Pross 15, D. Róna 25, J. Németh 25. 1329 sz. gyüjtőiv: J. A. King, Cicero, 111. 2.00. 1405 sz. gyüjtőiv: S. Szabady, Chicago, 111. 1.00. 1426 sz. gyüjtőiv: Rose Koncz, Cleveland, O. 5.00, Mrs. J. Bernath 2.00, Mrs. Kuhelsik 50. 1430 sz. gyüjtőiv: J. Stromayer, Chicago, 111. 1.00, 1464 sz. gyüjtőiv: L. Szász, Chicago, 111. A. Szász 1.00, Mary Farkas 1.00, J. Dojcsak 1.00, A. Boncz 50, Munkás Betgs. Sz. 135. O. 2.00. 1459 sz. gyüjtőiv: Mike Pil- csuk, Cleveland, O. 50, Mrs. A. Pilcsuk 50. 2326 sz. gyüjtőiv: J. Gulbán, Cleveland, O. Mrs. J. Gulbán 1.00, B. Hegyi 50. 1297 sz. gyüjtőiv: Julius Mochi, Cleveland, O. P. Boros 50, H. Weisz 50, J. Dinya 25, J. Mochi 50. Coreapolis Magyar Ház beküldött 1.50. 227 sz. gyüjtőiv: Joe Holper, Chicago, 111. 1.00, N. Tulipán 50, J. Tarnyák 50. 379 sz. gyüjtőiv: Mrs. Rose Molnár, Los Angeles, Cal. S. Lahman 25, Mrs. N. N. 1.00, E. Borjesen 30, J. Magyar 30, Roberhon 25, Mrs. J. Mol 25, H. E. Moon 25, D. Linds 25, W. Fisher 25, A. Rónay 25, F. Weiss 50, Mrs. N. Smith 35, Mrs. H. Robinson 25, Mrs. H. Olson 25, N. Bikfalvy 25, D. Morovik 5. 478 sz. gyüjtőiv: Erdélyi Antal 25, H. Tark 5, A. Thes 5, A. Freind 5, Margaret Erdélyi 10, Roza Toth 25, B. Erdélyi 10, C. Imhof 15. 608 sz. gyüjtőiv: “Bérmunkás Olvasó,” New York. J. Szigety 50, J. Bakay 50. 636 sz. gyüjtőiv: Frank Pe- lágrus, New York. Pápai 50, Pápainé 50, Schmeisel 50, Sel- may 25, A. Hoffman 10, J. Csörés 10, A. Szecsády 10, A. Metz 10, A. Koji 10, Misik P. 25, P. Mészáros 25, J. Labancz 10, J. Muter 10, M. Bottá 10, J. Horváth 25, A. Bala 10. TÜRELMET KÉRÜNK az olvasóinktól, a Lindway alapra a magyar iveken beküldött összegeket mind nyugtázni fogjuk. A BÉRMUNKÁSÉRT A Bérmunkás lapbizottsága kevés módosítással magáévá tette a New York környéki értekezlet ajánlatát az országos előfizetési kampányra és azt 1936 június 15-től kezdődőleg, 1936 október 1-éig folyamatba helyezi. Minden előfizető, aki egy dollárt küld a Bérmunkás fél éves előfizetésére vagy előfizetésének a meghosszabbítására a rendes nyugtával kap egy szelvényt, amelynek a száma érvényes lesz egy száz dollár értékű asztali dísztárgy kisorsolására. Minden előfizető, aki két dollárt küld a Bérmunkás egy éves előfizetésére vagy előfizetésének a meghosszabbítására három ilyen szelvényt kap ennek az asztali dísztárgynak a kisorsolására. Minden olvasónk vegyen részt ebben a versenyben, hogy megszerezhesse néhai Antal János mtárs páratlan kéziügyességgü lakatos munkáját. E versenyben jegyeket pénzért nem adunk ki, azt csak a Bérmunkás olvasói nyerhetik meg.
