Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)

1936-08-29 / 908. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1936 augusztus 29. HUSZONÖTÖDIK ÉVFORDULÓ Az IWW első magyar csoport­ja 1911 augusztus 26-án, eze­lőtt 25 esztendővel alakult meg Chicagóban. A 25 esztendőnek gazdag tárháza vonul el sze­meink előtt s felújítja mind­azokat a történelmi eseménye­ket, amelyeket e csoport fá­radhatatlan tagsága végzett a társadalom forradalmasításának göröngyös utjain. 1910-ben a szocialista mun­káspárt — SLP-ből kiszakadt magyar forradalmárok megala­kították az Amerikai Magyar Munkások Független Szövetsé­gét. Alig egy év leforgása alatt rájöttek arra, hogy nem kép­viselhetik a nemzetközi mun­kásmozgalmat egy elkülönített magyar szövetségben s csak­hamar munkához láttak s a forradalmi ipari unió az Egy Nagy Szervezet eszmélyének kezdtek az osztálytudatos mun­kások között híreket toborozni, mig végre 1911 augusztus ha­vában a tett terére léptek. A következő munkástársak folya- mondtak az IWW Egyetemes Központjához Charterért: Beker János, Becker Jánosné, Bokor Pál, Bokor Pálné, Bott János, Bott Jánosné, Burger Dezső, Fidler Gyula, Köhler Sándor, Köhler Sándorné, Kovach Ru­dolf, Kupcsó József, Oppman Ferenc, Rónai Sándor, Rothfiser Károly, Schenk Béla, Surányi István, Szimicz József, Szimicz Józsefné, Stefánik István és Zára János. Rövidesen az első IWW ma­gyar csoportjának a megalaku­lása után megalakult a Köz­ponti Szervező Bizottság. Szőke József titkár, Schenk Béla jegyző, Köhler Sándor pénztár- nok, Burger, Becker, Rónai el­lenőrök, Rothfiser Károly szer­vező. A Központi Szervező Bi­zottság nagy és nehéz feladat előtt állott, teendője volt Ame­rika magyar bérrabszolgáival megösmertetni a forradalmi ipari unionizmus eszmélyét. Az első teendője volt az IWW Egy Nagy Szervezet cimü füzetét Rothfiser Károly fordításában magyar nyelven kiadni, hogy a magyar bérrabszolgák töme­gei megösmerhessék a forra­dalmi ipari unió vázlatát, össze­tételét. 1912 tavaszán hét (7) ezer példányban jelent meg a fenti füzet, amely néhány hó­nap leforgása alatt teljesen el­kelt. A Központi Szervező Bi­zottság tagjai felbátorodva a nem várt sikeren egy újabb fü­zet kiadását határozták el s ki­adták a “Tizenegy Vak Vezér” cimü füzetet magyar fordítás­ban, amelyből tízezer példányt nyomtattak. Mielőtt eme füze­tek napvilágot láttak a szerve­ző bizottság egyes tagjai lehe­tővé tették, hogy Rothfiser Ká­roly országos szervezői útra menjen Chicagótól New York­ig és vissza. Három hónap le­forgása alatt tizenkét IWW magyar csopotot szervezett. 1912 nyarán mint önkéntes szervező utraindult a saját költ­ségén Cleveland várossából Se­bestyén Pál, hogy Amerika ma­gyar bérrabszolgái között el­szórja az ipari unionizmus mag­vát. Sebestyén munkástárs ta­núsága valamint a csoportok folytonos zaklatása 1912 no­vember havában a new-yorki csoport lelkes tagjai Lefkovits Lajos munkástárs buzdítása mellett megjelent a forradalmi ipari unionisták első magyar lapja “A BÉRMUNKÁS.” Amint a “Bérmunkás” megje­lent az önkéntes szervezők Bu­dai Sándor, Herring Pál, Pika Pál és mások a saját költségei­ken járták be Amerika ma­gyar lakta városait, ipartelepe­it, bányavidékeit, hogy ter­jesszék a “Bérmunkás”-t a forradalmi ipari unionizmus eszmélyét. A “Bérmunkás” megjelenésével egy időben meg­alakult a lapbizottság amely a lap szerkesztését s az azzal já­ró munkákat végezte. De mi­vel nem a “Bérmunkás” 25 éves évfordulóját irom, ennél­fogva — rátérek röviden, dió- hélyban foglalva a chicagói csoport negyedévszázados mű­ködési körére. A chicagói csoport megala­kulása után annak tagjai Chi­cago magyar munkásságával igyekeztek megösmertetni az Egy Nagy Szervezet eszmélyét. A megalakulást követő téli hó­napokban sorozatos előadások tartattak. Rothfiser, Szőke, Becker, Schenk és más előadók az osztályharc külömböző tár­gyairól és harci eszközeiről szá­moltak be a hallgatóságnak, amely minden alkalommal ör­vendetesen növekedett. 1911 év végén a csoport tag­jai gyakorlati harcban, sztrájk­ban vettek részt. Chicago hatá­rában levő Burnsideon az Illi­nois Central vasúti sztrájk ki­törése után látva az AFofL árulását a napszámos munká­sok ellen, gyűlésre hívta össze azokat, ezen a gyűlésen nem­csak a napszámos munkások, hanem a szakmunkások is nagy számban jelentek meg, ezen és a további gyűléseken beszéltek Elizabeth Gurley Flyn, William Trautman, Vincent St. John, Rothfiser Károly és már az el­ső gyűlés alkalmával annyira felcsigázták legkiváltképpen a cserben hagyott napszámos munkásokat, hogy azok az el­ső gyűlésen kimodották a sztrájkot. A magyar munkások másnap kora reggel mint egy ember kivonultak a gyár elé picketelni s egyetlen scab nem jutót be a telepre. A System Federation vezérei — akik min­den egyes sztrájk gyűlést imádsággal kezdtek — a gyár­vezetőséggel, a rendőrséggel szövetkezve törtek az IWW és a napszámos munkások sztrájk­ja ellen. A System Federation vezetőségének esztelen munká­ja s a hosszú kemény tél meg­törte a szakmunkások kitartá­sát s a sztrájk elbukott s vele együtt bukott a System Fede­ration formájú szervezkedés is. Eme harc s a sztrájkban részt­vevő magyar bérrabszolgák el­szántsága bátorította, meged­zette az uj csoport tagságát. 1912 tavaszán a csoport tag­jai egy újabb s méreteiben még tanulságosabb sztrájk irányí­tásában vettek részt. A sztrájk rövid életű volt, két-három hét leforgása alatt a munkások részleges győzelmével végző­dött. Ebben a harcban mun­kástársaink gazdag és felejt­hetetlen tapasztalatokra tettek szert Megtanulták, hogy a ki­zsákmányoló osztály elleni bér­harcban miként helyezkednek el és mily eszközökkel dolgoz­nak a rendőrség kémjei. E so­rok írója tagja, pénztárnoka volt a sztrájk bizottságnak s csaknem valamennyi gyűlésen részt vett. — A sztrájkolok nagyobb részben magyarok vol­tak s igy azok lelkesítését Rothfiser Károly és Szőke Jó­zsef végezték. Az angol nyelvű munkásokhoz egy McDonald nevű egyén, aki abban az idő­ben szervezője, titkára volt az IWW Local 85th Branch 1 szervezetének beszélt. Ez az alak a sztrájk alatt e sorok Író­ját többszörösen igyekezett rá­szedni a gyár felrobbantására, felgyujtására. Ezt elmondottam Rothfiser és Burger munkás- társaknak, akikkel egyetemben jelentést tettünk az IWW egye­temes központjánál, akinek át­kára abban az időben Vincent St. John volt, aki azonnal el­mozdította az angol szervezőt a sztrájk éléről s a maga ré­széről vizsgálatot indított meg McDoneld ellen s néhány hét leforgása alatt megcáfolhatat­lan bizonyítékokkal felszerelve leleplezte McDonaldot, mint a chicagói rendőrség alkalmazott­ját. Eme második sztrájk a cso­port rövid fenállásában ma­radandó tanulságul szolgált a csoport tagjai számára. Eme szomorú de gazdag és tanulságos sztrájkok lezajlása után rövidesen hatalmas sztráj­kok törtek ki az IWW vezeté­se mellett a szövő ipar telepein Lawrence, Little Falls, Patter­son városokban. A chicagói cso­port tagjai a Központi Szerve­ző Bizottságon keresztül orszá­gos mozgalmat indítottak a sztrájkolok, valamint Ettor-Gio- vanitti támogatására és védel­me érdekében. Az IWW lelkes tagjai a fenti célokra hihetet­len rövid idő alatt két ezer nyolcszáz dollárt gyűlj töttek s adtak össze. A lawrencei szövők sztrájk­jának kitörése hátráltatta az IWW magyar sajtójának a “Bérmunkás”-nak a megjelené­sét, mert az IWW magyar tag­jai mindenek fölébe helyezték a szövő ipari munkások harcá­nak győzelmét. A szövő ipari munkások sztrájkja győzelme­sen véget ért s a “Bérmunkás” az IWW magyar tagjainak lel­kesedése és áldozat készsége folytán nyomon követte azt. Amint a “Bérmunkás’’ ter­jedt a. magyar bérrabszolgák között, úgy növekedett az ipa­ri unionizmus híveinek száma Chicagóban. Az SLP számotte­vő magyar csoportja, hatalmas könyvtárával egyetemben belé­pett az IWW magyar csoport­jába. A megerősödött IWW csoport egy hatalmas három emeletes épületet bérelt, amely­ben olvasó, társalgó, billiárd Otto Weininger NEM ÉS JELLEM cimü munkáiból Beküldte: Barna Imre Newark,N.J. Az ember mindenképpen csak akkor egészen önmaga, ha sze­ret, s nem akkor, amikor ját­szik. A barátság feltétele: mind­két egyéniség egyenlő érvény­re jutása. A szépség érinthetetlen, meg tapinthatatlan, mással összeve- gyithetetlen. Csak egész távol­ból lehet közeinek látni és minden közeledéssel eltávolodik. Olyan emberek, akik egyéb­ként nem túlságosan adnak tes­tük tisztaságára, abban az idő­ben, amikor nagyobb jellem­tisztaságra szedik össze magu­kat, gyakrabban és bőségesen mosakodnak is. Azért csodálkozik, sőt döbben meg oly gyakran a szerelmes férfi, mikor meggyőződik róla, hogy a szép nőben nincs er- kölcsiség is s ilyenkor a termé­szetet csalással vádolja. A szépség a tökéletességnek látható szimbóluma. szoba, gondnoki lakás, hatal­mas gyülésterem volt. Itt éve­ken át erős mozgalom fejlő­dött, amig 1914-ben a magyar munkásmozgalom egyik lelket­len kufárja furakodot be Klop- stein Ernő személyében s a gyönyörűen virágzó szervezet harmóniáját basáskodó, izgága természetével teljesen tönkre tette. Rövid idő leforgásával ujult erővel indult meg a munka s a szervezet céltudatosan, fokoza­tosan haladt előre. Időközben New York városából áthelyez­ték a “Bérmunkás”-t Cleveland- ra ahol Rothfiser Károly lett annak a szerkesztője. Európa mészárszékjén a bér­rabszolgák milliói gyilkolták egymást. A “Bérmunkás” min­den száma, telve háború ellenes cikkekkel, nevelte a magyar bérrabszolgákat az J imperialista érdekeket szolgáló háború ellen. A kérlelhetetlen, hosszú há­borúban Angolország és szövet­ségeseinek helyzete válságossá vált, Morgan érdekeltségek ha­talmas befektetései veszélyben forogtak s az Egyesült Álla­mok kormánya is hadat üzent az ántánt seregeknek. Ezzel egyidőben megindult a forra­dalmi munkások lapjának a “Bérmunkás”-nak az üldözése. Először az Egyesült Államok postája megtagadta annak ked­vezményes szállítását, s éppen ezen időtájt az IWW Egyete­mes Központja Chicagóban nyomdát szerelt fel, ezen elő­nyöket kihasználva a “Bér- munkás”-t áthelyezték Chicagó­ba s igy a chicagói csoport tag­jai vették kezükbe a lap ügyé­(Folyt. a 8-ik oldalon.-

Next

/
Thumbnails
Contents