Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)

1936-08-15 / 906. szám

1936 augusztus 15. BÉRMUNKÁS 5 oldal Az IWW taktikája és harcmodora ISMERTETI. VISI ISTVÁN. PROPAGANDA. Válasz Vince Sándor “egységfront” kritikájára Nagyon fontos, hogy a meg­kezdett szervezést, mentői na­gyobb kiterjedésű propaganda előzze meg. Nem elég, csak egy két kiszemelt gyárhoz mérni, hanem az egész környéket be kell venni egy intenzív propa­ganda körzetbe. Nagyon fontos, hogy a gyáron kívül is mentői többet halljanak a munkások az IWW-ról, annak helyességéről és sikereiről. Nemcsak röplapokkal és szó­nokokkal, hanem többet a ro­konszenvezőkön és tagokon ke­resztül beszéljünk és beszéltes­sünk az IWW-ról. A röplapokat mint úttörőt ha csak lehet arra használjuk ki, hogy különböző gyárakból, üzemekből a legértékesebb, szer­vezkedésre hajlamos egyéneket fedezzük fel, erre alkalmasak a kártyák kiosztása. Ahol csak tagunk vagy ro­konszenvezünk van, ottan utá­na kell nézni, hogy milyen ha­tást váltott ki a röplap és hogy esetleges időszerű csak egy- egy üzemre vonatkozó sérelme­ket, esetleges követeléseket a szervező bizotsággal tudassák. A röplapok hatásánál nem csak azokat kell megjegyezni, akik rokonszenwel fogadják, mellette nyilatkoznak, hanem azokat is, akik ellene vannak, ezeket is be kell jelenteni, ha csak lehet a címeiket megsze­rezni, hogy megfigyelés alá ve- hessük, esetleg más gyárakból, vagy a szervező bizottságtól küldhessünk valakit, aki az esetleges ellenszenvét, — mely a megnem értésen alapszik — eloszlassa, vagy kipuhatolja, hogy nem-e éppen ez az illető a “stool” ebben az adott üzem­ben. A propagandát természetesen ellen propagandával probólják majd lerombolni. Ebbe a mun­kába fogják be a formánokat és a “stool”-okat, nagyon fon­tos, hogy az ilyen ellen propa­ganda céljára sokszor hazugsá­gon épült híreszteléseket, ide­jében megtudja a szervező-bi­zottság és igyekezzen megcá­folni és a hírvivőket megismer­ni, sokszor a besúgókat ismer­jük meg bennük. Propagandára legalkalmasabb a szervezet által, az IWW által elért sikerek ismertetése, de más unionok által elért sikere­ket is kell ismertetni, mert az által a szervezkedésben való bizalmukat erősítjük az inga­dozóknak. Igyekezzünk mert ez nagyon fontos, hogy a szervezethez pártolólag ragaszkodó munká­soknak a cimét megszerezzük és direkt vagy levél utján is lehet, sőt szükséges, hogy fel- keresün kivágott újság cikkek­kel, a szervezkedést és annak szükségességét ismertető röpla­pokkal a lakásukon is felkeres­sük az ilyen rokonszenvezőket, de legfontosabb, hogy a műhely delegátus is keresse fel és élő­szóval fejtsen ki propagandát, mert sokan szóból többet ta­nulnak mint írásból. Nagyon fontos, hogy min­den munkás megismerje azokat az érveket melyek legalkalma­sabbak az IWW helyességét meg­védeni, mely által szerves ré- szessévé vállnak a propagan­dának. Az IWW iránt érdeklődő és intelligensebb, tanulni képes munkásoknak, ha ingyen is vagy kölcsönbe, az IWW ismer­tető füzeteket kell eljuttatni, sokszor szervezőket nevelhe­tünk egy két ilyen füzettel sok uj tagból és a rokonszenvező­bői. Az uj tagokat, rokonszenve­zőket buzdítani kell, hogy ha nem is mernek esetleg a mun­kán agitálni, de a rokonok és ismerősök előtt a munkán kí­vül mentői többet beszéljenek a szervezetünkről, mert mint fentebb mondtuk, az egész kör­nyékre ki kell terjeszteni a propagandát. Az IWW sikereiről, aktivitá­sáról mentői több újság cikket kell elhelyezni és az ingadozók­nak mutagatni. Annál nagyobb eredményt ér­hetünk el a szervezés terén, mentői nagyobb propagandát fejtünk ki, mentői több mun­kással megismertetjük az IWW helyességét, harc modorát és taktikáját. Angliai jelentések szerint “a katonáknak jelentkező önkénte­sek 30 százaléka nem felel meg a katonai szolgálatra.” E pár soros jelentés talán elkerüli a legtöbb újság olvasó figyelmét, mint olyan, amely nem izgató, pikáns hir. De nem kerüli ki ez a hir a gondolkozó munká­sok figyelmét. Mi tudjuk, hogy az a 30 százalék fiatal ember rettene­tes nélkülöző gyerek koron ment keresztül, szinte elképzeli az ember azt a sok sóvárgást rendes étel, ruha és más egyébb után, amit gyerek korukban nélkülöztek. Az angol uralkodó osztály tagjai nem igen rémül­nek meg azon, hogy az ő ifjaik 30 százaléka nem használható, tudják ők nagyon jól, hogy úgy a Magyar, Német, Olasz, Francia stb.' országok proletár gyerekei is épp olyan nélkülö­zésben nőttek fel és éppen olyan százaléka azoknál sem használható katonai szolgálat­ra. Nagyon jól tudja a világ tő­kés osztálya azt is, hogy a jö­vőben ez a százalék emelkedni fog, mert a gyereket nevelő szülők igen becsülees és lel­kiismeretes polgárok, inkább a gyerekeiket szenvedtetik, nél- külöztetik saját magukkal egy­ütt, mintsem mint emberek harcba szállnának az élethez való jogukért, amit kiharcolva ép, egészséges és boldog meg­elégedett gyerekeket nevelhet­(Folyt. a 2-ik oldalról.) a hónapban 25 éve, hogy tag­sági dijamat az IWW szerveze­tében fizetem s ezen idő alatt éber figyelemmel kisértem min­den munkáját s hosszú éveken át — éppen a legnagyobb meg­próbáltatások idején — a köz­ponti adminisztráció részese voltam, ennélfogva tudomásom, meggyőződésem van az ügyek tiszta és becsületes, osztálytu­datos kezeléséről. A scottboroi szakaszban én nem írtam azt, hogy az nem osztályharc, hanem azt Írtam, hogy fölébe helyezik a szín­tiszta és tényleges osztályharc­nak. Tom Mooney ügye tisz­tán és kizárólagosan az osz­tályharcból származik a scottbo­roi fiuk ügye pedig nem s ha megvizsgálja, ön is megfogja látni, hogy a kommunista párt vezérei Tom Mooney fölé helye­zik a scottboroi fiuk ügyét. “1914-ben a kapitalisták gaz­dasági, politikai és katonai ere­je lebirták a proletáriátust” stb. stb. — “s engem mint egyént habár 20 évvel fiatalabb voltam is a hatalmas százezrek­re menő pártok erejével állít szembe. Hol van itt a logika “elv- társ?” De minndamellett erre a nének az uj társadalomnak, nem arra, hogy a tőkés osztály ha a gyerekek egészségesnek nőttek fel lemészároltassa őket. De mert a mai emberiség nagyobb része a leggyávább, amely valaha a földet taposta, igy hogy azt eltakarja a be­csületes polgár köpenyébe bur­kolózva elbújik mindenünnen, ahol csak harcról szó esik. A munkás helyiségeket és mun­kás összejöveteleket kerüli, ha szervezkedik is a legreakció- sabb irányt pártolja, mert ott nem kell cselekedni. A munkál­tató osztálytól és azok hűsé­ges szolgáitól, a politikusoktól várják, hogy majd azok fog­nak a munkásság részére jobb életet biztosítani. Nem akarják azt látni, hogy azok állandóan azon dolgoznak, hogy hogy tud­nának belőle még több hasznot kipréselni. Be kell, hogy lássák előbb- utóbb, hogy a harc elől nincs kibúvó. Azt a becsületes pol­gári képmutatáskodást fel kell adni, ha akarják, ha nem és mentői előbb ébrednek a tuda­tára annak, hogy az élethez való jogért való harcra készül­niük kell, osztály szervezetüket az IWW szervezetet ki kell építeni olyan hatalmassá, amely a győzelem biztosítéka lesz. És csak akkor gondolhat a munkásosztály egy biztos jövő­re, ahol a gyerek kínzás a ki­elégítésen keresztül megszűnik I és 100 százalékos egészséges kérdésre a választ megtalálja a Bergerrel foglalkozó részlet­ben. Én azt írtam és ma is hang­súlyozom, hogy a szocialista pártok vak vezérei kötötték gúzsba a proletáriátust. És ez faktum! Erre nem kell több bi- zonyiték mint fentebb elsorolt vádak, ezt ma minden osztály­tudatos munkás tudja, sőt a külömböző szocialista pártok balszárnyai, szakadásai innen, ezen okokból eredtek, ezért született a kommunista párt. Igen is úgy Magyarországon mint Ausztriában, Német s An­golországokban a szocialista po­litikai pártoknak alárendeltjei a szakszervezetek, a pártokban, szakszervezetekben, betegsegély- zőkben határtalan korrupció folyik. A párt vezetőség aka­ratai, határozatai mindenkor érvényesülnek a szakszerveze­ti tanáccsal szemben s igy volt ez az egész világon s ma is úgy van. Oroszországban a kommu­nista párt megszülte a Trade Union Unity Leaguet és ugyan­csak a párt ölte azt meg, ami­kor elvégezte az osztályharcban a romboló hivatását. Kár a fáradságért, hogy Kohlért, Köhlerrel szembe vé­delmezze meg, mert akár védi, akár nem a tény az marad, hogy Marx Károly 1840-ben követte el azt a tévedést, hogy az internacionálé akkori gyűlé­sén keresztül erőszakolta a par­lamentáris politika bekapcsolá­sát az osztályharcba. Bakunin Marxai való vitájában megjó­solta, hogy a munkásosztálynak a direkt akciótól való eltérése a posványosodásba, az árulásba viszik a munkásosztályt. Nem-e szomorú bizonyíték erre az el­múlt 22 esztendő?! A világ munkásosztályát csak EGY veszedelem fenyegeti és nem három és ez a kizsákmá­nyoló kapitalizmus, amely lét- fentartása, uralkodása érdeké­ben felhasznál minden eszközt; parlamentet, háborút, fasizmust, fajgyűlöletet. Mindezek meg­akadályozását és az imperializ­mus megdöntését csakis oly- kép felépített szervezettel lehet elérni, amelynek tagjai kizá­rólagosan bérmunkásokból áll, akik forradalmi ipari szerveze­tekben tömörülve, megdöntik a bérrendszert, átveszik a terme­lés és szétosztás eszközeit s üzemben tartják azt. Ez lesz az emberiség boldog társadalma az ipari szabadság. Pika Pál munkástárs vála­szát Vince Sándor cikkére, la­punk következő számában hoz­zuk. gyerekeket nevelhetnek, mint előbb jeleztem, nem katonának, hogy egymást gyilkolják le a tőkés osztály érdekekért, ha­nem az uj társadalomnak, ahol az összemberiség jelétét fogják előbbre vinni. Nyirán. Egészséges nemzedéket

Next

/
Thumbnails
Contents