Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-08-08 / 905. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1936 augusztus 8. A NŐ ÉS A HÁBORÚ Amikor a nemzetek egymással háborút folytatnak sohasem szabad a valóságot nyilvánosságra hozni, mert aki a háborúról az igazságot megírná, hazaárulással vádolnák és az életével fizetne a bátorságáért. Majd csak mikor már úgy látszik, hogy a háborúnak vége van, akkor mernek írni a következendő népnek a tanulságára, hogy mért is gyilkolták a nemzetek egymást. így tehát az elmúlt háborúnak az eseményeit kívánom ecsetelni az édesanyák részére. Valamikor régen a civilizálatlan asszony a gyermekét a szent Ganges folyóba dobta felsőbb parancs folytán, hogy a bosszuállás istenét megengesztelje; napjainkban pedig a civilizált asszony mitsem sejtve fegyvert ad gyermeke kezébe és zeneszó mellett elküldi, a profit-istenek kapzsiságának kielégítésére a csatatérre. Az asz- szonyok tulsokáig olvasgatták a háborús romantikát. Tulsokáig elrejtették előlük a háború valóságát: a kétszínűséget és a hazugságokat. A muzsikaszótól nem hallotta a haldokló jajgatását; ragyogó ruhákkal, arannyal, tollal és egyébb dekorációval rejtették el a test tökéletlenségét. A hadi- szergyárosok hízelgő szavakkal csábítgatták az asszonyokat és azon tévhittel áltatták, hogy férjeik istenért, a becsületért és a hazáért halnak meg, holott a valóságban az olajmezők- ért, kőszénbányákért és uj kiaknázható területekért haltak meg. A békére törekvő egyesületek túl szentimentális álláspontból kezelték azt a kérdést, hogy miképpen lehetne megakadályozni a háborút. A militarizmus — fenevadját édes szavakkal akarták meg- szeliditeni, diplomatikus utón, amennyiben vezető férfiakat, kértek fel közreműködésre, komolyan vigyáztak arra, hogy ellenséges álláspontra ne helyezkedjenek. Kifejezésre juttatták azon ország, birodalom, vagy államforma iránti lojalitásokat, a mely alatt éltek. Én nem is akarom kétségbe vonni ezen emberek őszinteségét, mert úgy látszott, hogy közülök volt olyan, aki becsületesen harcol a béke ügyéért. Ámde az őszinteség és lojalitás nem elegendő. Az anya rabszolga módon csünghet gyermekén, s mind- azáltal tétlenül elnézheti, hogyan pusztul el lassan az ő gyermeke, mivel nem ismeri kellőképen az ő szervezetének szükségleteit és azt amire jóléte érdekében tényleg szüksége van. így történhetik meg az is, hogy az anya tudatlanságában szellemi méreggel táplálja gyermekét, amiből harmad sőt ne- gyediziglen is szomorúság és gyász származhat. A gazdasági viszonyok arra kényszeritették az asszonyt illetve a nőt, hogy a szegénység, munkanélküliség, gyermekhalandóság és prostutició szemébe nézzen közelebbről is. Ezeket az áldozatokat azonban nem lehet a háború áldozataival összehasonlítani. Aki nem óhajtja az emberiség kipusztulását, igyekezzen bátran és határozottan a háborúk okainak felderítésére és a népek felvilágosítására. A béke és a háború, idejében is az asszony viseli a legnagyobb terhet. Habár nem is fog fegyvert személyesen a hadsereg elpusztítására, mindazonáltal ő támogatja az üzemi és a katonai csapatokat, nem csupán a háború előtt, de a háború alatt és utána is. Egy kimutatást közlök itt a Bérmunkást olvasó anyák, illetve nőkkel, a világháború ember és érték áldozatairól. A VILÁGHÁBORÚ KÖLTSÉGEI: Országok. Halottak. Sebesültek. Eltűntek. Kiadott össeg dollárokban. Nagy Britania 800.000 2.000.000 65.000 39.703.000.000 Fracia 1.500.000 3.000.000 450.000 24.265.000.000 Oroszo íszág 2.750.000 5.000.000 2.500.000 22.600.000.000 Olaszország 50.000 950.000 1.400.000 12.413.000.000 Szerbia 700.000 350.000 100.000 400.000.000 Belgium 250.000 150.000 10.000 3.000.000.000 Japán 3.000 900 3 40.000.000 U. S. A. 80.000 225.000 4.500 22.482.000.000 Románia 350.000 200.000 100.000 1.600.000.000 Görögország 15.000 40.000 45.000 270.000.000 Portugália 4.000 17.000 200 Antat hat. összesen 6.499.300 11.932.900 1.6(74.703 126.773.000.000 Németország 1.600.000 3.800.000 800.000 40.000.000.000 Auszt. Magyarország 900.000 3.000.000 450.000 20.622.000.000 Törökország 450.000 400.000 100.000 1.500.000.000 Bulgária 100.000 150.000 10.000 815.000.000 Központi hatalmak 3.050.000 7.350.000 1.360.000 62.937.000.000 Összesen: 9.549.300 19.282.900 6.034.703 189.710.000.000 Ezekhez hozzá kell számítanunk a spanyolországi harcok következtében elpusztult 6 millió embert; Indiába elpusztult 8 millió embert, valamint azokat is, akik kolera és tífuszjárvány, valamint éhség, polgárháború és egyébb bajok következtében haltak meg a béke kötés óta. Mindezeket a milliókat az asz- szonyvére és élete hozta a világra és nevelte fel, hogy azután őket feláldozza a szabadság szent oltárán? Ellenkezőleg ezek a mammon-isten oltárán pusztultak el. A szeretetnek, a munkának, az áldozatnak mily pazarlása, mily hadisarc volt ez?! Mily becsmérlő ítélet ez az erkölcs és a férfiak uralma felett. Gondoltok erre világ asszonyai és ne feledkezzetek meg róla, ezek a ti férjeitek, fiaitok, gyermekeitek, akiket ti neveltetek, ringattatok, tápláltatok ápoltatok s mindég és minduntalan dédelgettetek s végül férMagyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 1935 évben semmiféle középitke- zés nem történt ebben a 60.000 lakosú városban. A munkanélküliek sápadtan lézengenek kiéhezve a város poros utcáin. 1750 kisiparos közül 1350 meg segédet sem tud foglalkoztatni. 140 százalékos pótadó van csupán, a város lakosságának nyakán és tengernyi baj. Hódmezővásárhely, régi keméptyöklü proletárjait elvitte az idők forgása, az utódok? Eh erről jobb nem Írni. KISPEST. A Schiel Testvérek RT. textilgyárában 350 munkás sztrájkba lépett. A gyár uj gyártási rendszerre akarta kényszeríteni a munkásnőket, akik egyszerre kikérték munkakönyvüket. Az igazgatóság erre nem volt kapható, ellenben telefonált a rendőrségért, mely Budapestről riadó autóval robogott ki. összetűzésre nem került sor, mert időközben a munkásnők a gyárból elvonultak. A gyár központja Bécsben van, osztrák érdekeltség és ime a 33-as bizottság milyen bölcs, amikor a rendőrségi létszámot 500-al szaporítja . . .?! KUTVIZSGÁLATOK Csongrád megyében 76 százalék. Békésben 75 százalék, Csanádban 58 százalék, Hajdú megyében pedig 37 százaléka fertőzött vizet tartalmaz. A pálmát Tolna megye viszi, ahol 87 százaléka a kutaknak fertőzött és nyava- ját terjesztő vizet tartalmaz. A falu népének egészséges vizet adó kútfúrásokra nincs pénze a 33-as bizottságnak sem. Pedig az 500 uj rendőr és 350 uj csendőr évi járandóságából jó egy pár uj kutat lehetne fúrni. De egyenlőre az amúgy is megtépázott szabaságjogot fúrják. fiákká neveltetek! Ezek a szeretet virágai, nekik szólott minden munkátok, fáradságtok és takarékoskodástok, hogy jó nevelésben részesüljenek, valamely ipart megtanuljanak, egy foglalkozást betöltsenek, jobb viszonyokba kerüljenek, amilyenben ti magatok éltek. Gondoljuk csak meg; mily kép vonulna el előttünk, ha a világháború összes halottai elvonulnának szemeink előtt? Ha napfelkeltekor kezdenének menetelni egymás mellett 20-as sorokban és igy menetelnének egészen naplementig . . Másnap is, a következő napon szintén és azután való nap is, akkor 10 napig menetelnének az angolok, 11 napig a franciák, viszont az oroszok, öt héten keresztül miden nap. Az Antant hatalmak halottai 2 és fél hónapon keresztül, viszont a szemben álló felek halottai további hat héten keresztül és az összes elesettek együttesen 4 hónapon keresztül állandóan menetelnének előttünk 20-as sorokban, ember-ember mellett. Valyjon mit lehetne kiolvasni a felvonuló tekintetekből, mit beszélnének hozzánk ? A háború dicsőségéről beszélnének nekünk? vagy i>edig azt mondanák, hogy nem létezik győzelem az anyák részére, hanem csak teher és fájdalom? Ha a háború áldozatai vissza tudnának térni csak egy pillanatra is, akkor a világ összes asszonyai mindörökre ráeszmélnének felelősségük nagyságára. Mert a férfiak legjava pusztult el. Valaki azt állította, hogy az asszonyok a háború alatt szenvedélyesebben pártoskodtak, mint a férfiak, hogy kegyetle- | nebb és gyalázatosabb támadási módszereket sürgettek és kérlelhetetlenebbek voltak a bosszuállás tekintetében *az ellenséggel szemben. Aki józan ésszel tudta mérlegelni a háborút és figyelte a háború romboló hatását a női leieK térén, nem tagacmatja ezt a vádat. A nők cseiexeüetei (egyes dicséretes KiveteieKtól eltekintvej a bexe iaejeoen legjobb esetben a íértiaK törvényének, erkölcsének, neveiesé- senek, politikai és vállási íeiío- gásának voltak vissznangjai. De a háború idejében, a midőn a világ megbolondult, amidőn minden erkölcs megingott, amidőn a férfiak a sajat ethi- kájukat és erkölcsüket kigu- nyolták, a nők legprimitívebb érzéseihez fellebeztek és olyankor a nő szélsőségekbe csap át. Megvakul, a csatatereket uraló vak és értelmetlen férfiak esztelen eszköze lesz, akik elmennek, hogy ismeretlen ellenségeket öljenek meg, névtelen sirgödröket megtöltsenek . . . mivel? találja ki az olvasó. Ha elhunyt hőseink mint ahogy nevezni szokták, beszélni tudnának, szétmarcangolt baj- társaikról beszélnének, akik a lövészárkokban fetrengettek, a kiket tetvek emésztettek, egerek és patkányok között a sárban és piszokban hemperegtek. A tüskés drótakadályokról és kelepcékről, a gránátvájta üregekről, a tankokról, gránátszilánkokról, lángszórókról, mérgesgázról, betegségokozó bacilu- sokról és a megbolondulásig fokozódó zűrzavarról és lármáról beszélnének. Bozasztó volt, milliók igyekeztek megölni egymást, minden elképzelhető fegyverrel a világ egyik végétől fogva, a világ másik végéig. Mindezzel azonban a háborúnak csak egyik részéről, tudjuk levonni a leplet, csak egy hirtelen futó pillantást vethetünk mind arra amit a férfiak elszenvedtek. Hátok megett az asszonyok milliói, az anyák, feleségek, a testvérek, a menyasszonyok és a gyermekek milliói állanak, a háborút előidézők néma, kirabolt, megfosztott áldozatai. M. Vékás. (Folytatjuk.)
