Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)

1936-12-26 / 925. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1936 december 26. HARC A TERMÉSZETBEN (Folytatás.) Az ember elődeire nézve elő­nyös volt folyton egyenesedni és kétlábuvá válni, mert ekként képesek lettek magukat kövek­kel vagy dorongokkal védeni, zsákmányukat megragadni vagy más módon tenni szert élelem­re. A legjobb testalkatú egyé­nek az idők folyamán a legsi­keresebben küzdöttek s nagyobb számban maradtak meg. Midőn az ember elődei mind­jobban egyenesedő testtartást nyertek, kezeik és karjaik a fo­gásra és más célokra mindjob­ban átalakultak, lábaik pedig a mozgás támasztékává fejlőd­tek ki, ezzel együtt más alak­elváltozásoknak is kellett előál- laniok. A medencének ki kel­lett bővülnie, a hátgerincnek sajátságosán elgörbülnie, a fej­nek változott helyzetbe jönnie. Mindez az embernél meg is tör­tént. Az értelmi tehetségek fej­lődésével az agy és a koponya is fokozatosan növekedtek s ez a sulyszaporodás nagy befolyás­sal volt a gerincoszlop támasz­tó részének kifejlődésére, kü­lönösen akkor, a midőn az em­ber egyenesen kezdett járni. Midőn testtartásában ez a vál­tozás bekövetkezett, az agy bel­ső nyomása befolyást gyakorol- hatot a koponya alakjára is, mert számos tény igazolja, hogy a koponya ilyen módon köny- nyen változik, sőt mint mond­ják, még a bölcső alakja is be­folyással lehet a gyermek ko­ponyájára. Mindezekből láthatjuk, hogy az embert jellemző sajátságok legfeltűnőbbjei közvetve vagy közvetlenül a természetes kivá- logatódás utján álltak elő, ami egyúttal azt is bizonyítja, hogy az ember és az állat között tes­ti szerkezet tekintetében s a mint látni fogjuk szellemi te­kintetben is csak fokozati kü­lönbség van. Az állatoknál az értelmi ké­pességek terén az ösztön rend­kívül fontos szerepet játszik. Természetes ösztönből célszerű cselekedeteket visznek véghez. A figyelem, ami az ember szel­lemi haladására rendkívül fon­tos képesség volt, az állatoknál szintén észlelhető, különösen a macskánál, ha valamely lyuk előtt leskelődik, hogy zsákmá­nyára rohanjon. Hogy a maj­moknál is meg van ez a képes­ség, az kiderül a kővetkező esetből. Egy ember, aki muto­gatás céljából a londoni állat- kertől majmokat vásárolt, egy- egy darabért öt fontot fizetett. Kétszeres árt volt azonban haj­landó adni, ha négy-öt darab majmot magával vihetett vol­na, hogy egy pár napi megfi­gyelés után választhasson közü­lük. Midőn megkérdezték tőle, hogy hogyan ismeri meg ilyen rövid idő alatt a bohóckodásra legalkalmasabb állatot, azt fe­lelte, hogy ezt a majom figyel­mességéből látja. Ha a majom figyelmét, a melyhez beszél, hamarosan eltereli például egy falon levő légy vagy más egyéb csekélység, akkor ez nem al­kalmas. Az a majom, amely folytonosan figyel, könnyen ido­mítható. Emlékezőtehetségük is van az állatoknak. Smith Andrew meséli, hogy őt kilenc hónapi távoliét után a Jóreménység fokán egy pávián azonnal meg­ismerte. Kétségtelen, hogy az állatok bizonyos gondolkozási képeséggel bírnak és sokszor az ész és az ösztönök között rendkívül nehéz különbséget tenni. Hayes északsarki utazó szám­talanszor tapasztalta, hogy ku­tyái, ha vékony jégre kerültek, a szánt nem egymáshoz simul­va, hanem kettéválva húzták. Ez volt rendszerint az első fi­gyelmeztetés az utazóknak, hogy a jég vékonyodik és veszé­lyes kezd lenni. Vájjon a ku­tyák saját tapasztalatuk, vagy öregebb kutyák példája szerint jártak-e el, illetve ösztön, azaz öröklött szokás szerint-e ? Ez az ösztön valószínűleg nagyon régi időből származhatik, a mi­dőn tudniillik a benszülőttek a kutyákat szánhúzásra hasz­nálni kezdték. Hogy bizonyos cselekedetek ösztönből, értelemből vagy az eszmék társulásából keletkez- nek-e, tisztán csak azokból a körülményekből ítélhetők meg, a melyek közt végrehajtatnak. Houzean meséli, hogy Texas­ban egy nagy száraz rónaságon való átvonulásakor kutyái so­kat szenvedtek a szomjúságtól; harmincszor vagy negyvenszer a mélységbe rohantak vizet ke­resni. Pedig e mélyedések sem­mi tekintetben sem különböztek az emelkedésektől, még csak a nedves talaj szimatját sem érezhették rajta. A kutyákon még is úgy látszott, mintha tudnák, hogy a talaj mélyedé­seiben van kilátás arra, hogy vizet találjanak. A kutyának ugyanis gyakran volt alkalma a talaj mélyedéseiben vizet ta­lálni s ez az összetalálkozás agyukban társult. (Folytatjuk.) Junior Column How does this compare with the Christmas you had? M E R R Y X M A S Yuletide is here again, bring­ing with it the spirit of good cheer and friendliness. Also the spirits that come wrapped in bottles which are indulged in on festive occasion. Every­one is supposed to have a wide grin on their face to indicate their happy feelings. But is the-1 re happiness everywhere? Let’s peek, magic-like into peoples’ j homes and see what .they are j doing on this day. We will start with the group of people who are responsible for perpetuating these gift­giving holidays. They are the ones who profit most form Christmas. You know them — the merchants. These gentlemen are doing all right. With the approach of the holidays, they raised prices on all luxuries. And why not? The people who are the customers will buy gifts anyway. The lurid, high pres­sure advertising compels them to do so. Five-and-Tens es­pecially, are doing a thriving business. — Selling cheap goods to cheap people with cheap souls helps. It pays the merchants to advertise Xmas! Now we will see what the common herd is doing. Here is the family of a typical, plodd­ing along, working man: John Jones: Christmas is just another day to him. Was tired and slept late — glad to have a day of rest. His wife, Mrs. J. Jones: She still has a lingering memory of her childhood Christmasses and wants to make this one like them. Her budget is meag­er so she only got a micros­copic chicken — a great treat. The children gave her a pudd­ALÁBBI KÖNYVEK VANNAK KÉZNÉL A BÉRMUNKÁSNÁL Ady: Ki látott engem........................'................................ 75c. Ady: Uj versek..................................................................... 75c. Ady: így is történhetik.................................................... 1.00 Franknói: Martinovits élete........................................... 1.00 Gogoly: Holt lelkek........................................................... .1.00 Fábián: Ezer ember asszony nélkül................................. 1.00 Fábián: Hat ló negyven ember.....................*................. 1.00 Zola: A Rougon család......................................................... 75c. Zola: Paskal orvos............................................................. 1.00 Zola: A föld......................................................................... 1.00 Barbusse: Erő..................................................................... 75c. New York regénye, 2 kötet............................................. 1.50 Jack London: Mélység......................................................... 75c. Jack London: Az alakszai dianna........................... 75c. Jack London: ősök istene.................................... 75c. Chehov: A koldus................................................................... 75c. Glassworth: Testvériség....................... 75c. Lubbeck: Az élet örömei................................................ 75c. Gorkij: A besúgó............................................................... 75c. J. Smidth: Krisztus istensége........................................... 40c Ameringer: Osztályharcok Amerikában.............................. 50c. Bauer: A szocializmus útja........................................... 50c. Gorkij: Kispolgár............... 25. Justus: Amerika ipari fejlődése.................................. 75c. ing bowl and an apron. She bought John socks and neck­ties. John, Jr., Age 12, sick in bed, got a small construction set. He liked it and tried not to show misty eyes in front of mom. Helen, one of the older daughters, was given by her boy friend, a dime-store box of chocolates and stockings that were a bit large. Later, her beau took her to theater. And now, the Cream of So­ciety ! Mr. Van Blumpp: He did a very honorable thing lately. — Which act received much news­paper copy. This donation is an investment to him because it will advertise his automobile company. His Xmas we know is Merry. Mrs. Van Blumpp: She was quite pleased with her new furs and enlarged bank account. Is making plane for spending the week at their resort in Miami where they will greet the New Year. Van Blumpp: Jr.: Went to a wild party in car his father gave him. “It’s about time I got another one,” thinks he. The baby of the family, age 6, was given ’most every toy under the sun. Was mad be­cause he did not get the “baby elephant” he was promised. Kicked his governess, tho, and was avenged. We’re off to far-off Ethio­pia. Here we gaze upon an Itali­an regiment. The scene is not right for Christmas. No snow! Temperature 126o. Some sol­diers are just boys in their middle teens. Since there is no warfare today, the men killed in yesterday’s skirmish were buried in crude graves. All of the soldiers are homesick and all wonder why their country is trying to gain possession of this hot, suffocating, country. Had on the menu a little more spaghetti .and a pitcher of le­monade as dessert. Xmas here is not so merry. Who could be happy knowing that, soon, fev­er or a spear thrust would mean death? Our journey is over, now, and some of you readers may wonder why the Blumpps have a better Xmas than the Joneses and the soldiers. If you are wondering, then don’t hesitate to find out the reason for it. And also the mighty weapon that can correct that wrong. Perhaps, in time, if everybody cooperated, we’d all be able to enjoy turkey and mince pie and fine Christmas presents, too. But not before. J. S. of Detroit. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának

Next

/
Thumbnails
Contents