Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-12-26 / 925. szám
1936 december 26. BÉRMUNKÁS 3 oldal "VILÁG MUNKÁSAI EGYESÜLJETEK" A világ imperialista osztálya újból megmutatja szervezett erejét, a forradalmi munkás- osztállyal szemben. A spanyol proletáriátus hősies harcát, német náci repülőgépek, olasz fasizta ágyuk, bombázzák. Városokat, falvakat döntenek romba. Ezernyi férfi, nő és gyermeket áldoz fel oltárán a nemzetközi kapitalizmus. Ma Spanyolország demokratikus proletáriátusának haladása ellen egyesülnek az imperialisták, beleszólnak hatalmukkal, fegyvereikkel egy haladó nemzet belügyeibe. Ma Spanyolország, holnap Francia és Oroszország proletáriátusának letörésére egyesül a nemzetközi tőke. A világháború alatt és lezajlása után az IWW figyelmeztette a világ munkáságát, hogy egyesítse erejét a kizsákmányoló nemzetközi kapitalizmussal szemben. A világháború után Európát forradalmak söpörték végig. Minden egyes ország fellázadt proletáriátusa, nemcsak saját országának hatalmasai, hanem más országok hatalmasainak fegyvereivel is szembe kellett szállniok. A magyar forradalmat Horthy admirális romániai fegyverekkel, francia és angol tőkével verette le. A finn forradalmat a Junker német hadsereg fojtotta vérbe. Az ausztriai és németországi forradalmakat az allies tőke segítségével verték le. Az orosz burzsoázia védelmére sietett a nemezetközi kapiA paraszt tehene, meg az ur csirkéje Irta: Héky Gábor. 1. Kutyameleg volt, kánikula, no! v A nagyságos asszony már a Balaton partján űzte az olajbarna szint. A nagyságos ur igazgatói minőségben még az intézet élén izzadt, ahol még az irodakukacok is vakációról álmodoztak. Az igazgató ur másról álmodozott: a szalmaözvegység leg- jutányosabban kapható gyönyöreiről, olyanokról, amiket a helyzet ingyen termel, amik nem kerülnek pénzbe. Példának okáért a liget villában most maga lakik, a felesége nyaral, az öreg mindenes örül, ha alszik. Vagyis ez azt jelenti, hogy szállodai szobáért egy fillért sem kell kiadni. Vendéglőért sem, hiszen van a kamrában minden, sőt a tyúkketrecben is egy csomó csirke. Zsuzsa néni csak aludjon, hiszen az édes, kicsi nő, aki szereti majd a kalanddal járó tréfás helyzeteket, kesztyűben kacagva tisztítja majd meg a csirkét, amelyből érdekesség kedvéért maga az igazgató ur főz majd pörköltalizmus hadserege, közöttük a “demokratikus” Amerika. Az orosz forradalmat, nem kizárólagosan a vörös hadsereg nyerte meg, a világ proletáriátusának félelmetes szava késztette a meghátrálásra az imperialista osztályt. Az európai munkásosztály válasza, az imperialista osztály részére, amiért a lengyel és az orosz fehérhadsereget támogatta az általános sztrájk volt. A hatalmas angol, a francia, a belga kizsákmányoló osztály, sietve vonta vissza hadseregeit az orosz frontról, mert megrettent saját országa munkásainak elszánt fellépésétől félt a belt'orradalomtól. Ami lehetett a világháború végeztével, az lehet ma is, amikor egy újabb világháború, egy újabb proletár mészárlás küszöbén állunk. Egyesíteni kell a világ munkásságának erejét, nemzetközi szolidaritását a közvetlen cselekvésre, minden sérelem orvoslására. Az úgynevezett munkásvagy kapitalista politikai pártok, bármily liberális, vagy progressive elveket is hirdetnek azok, amikor a munkásosztály forradalmi része jogos követeléseiért száll síkra, egyesülnek az imperialista osztállyal és mérges tőrjeiket a munkás- osztály hátába döfik. A spanyol proletáriátus jogainak megvédése a világ osztálytudatos munkásságnak kezében van. Pénz, muníció, ember, amire a spanyol osztályhá- borunak szüksége van az egyik oldalon, Általános Sztrájkot, zárlatot, bojkotot hirdetni és teremteni a fasizták, a nemzetközi kapitalizmus ellen a másik oldalon. Lehetett a háború alatt, a háború után, lehet ma is! Ez a nemzetközi munkásosztály, a proletáriátus teendője tekintet nélkül arra, hogy itt Amerikában, Francia, Angol, Német vagy a Szoviet Unióban él az a munkás. Ha ma elmulasszuk a nemzetközi szolidaritás kinyilatkoztatását a spanyol proletáriátussal szemben, úgy holnap csak magunkat okolhatjuk, amikor a nemzetközi kapitalizmus hatalmasabban felkészülve reakciós hadseregével, a fasizmus lándzsáját a haladó proletáriátus szivébe mártsa. Szoviet Oroszország — minden kétséget kizárólag — nem képes olyan támogatást nyújtani a spanyol munkásságnak, mint Hitler, Mussolini nyújtanak a fasiztáknak. Nem azért mintha Oroszország munkásságának vezérei nem volnának tisztába a spanyol kérdés fontosságával, hanem azért mert annyira belemerültek a kapitalista diplomáciába, hogy Angolország engedelme nélkül, képtelen több és hatalmasabb segélyre, mint amilyet nyújt a spanyol munkások számára, hacsak egy újabb mészárlásba nem akarja zúdítani Európát, ami előbb-utóbb úgyis befog következni. A hatalmas francia munkásgépezet kerekei szintén megvannak fékezve, Blum szocialista miniszterelnök szerint a “népfront kormányát” minden áron fen kell tartani, még annak az árán is, hogy ha Spanyolországban a fasizmus jut uralomra. Tudatában van a Szoviet Union, a francia kormány s az egész világ osztálytudatos proletáriátusa, hogy a spanyol munkások leigázását nyomon követi a francia, az orosz proletáriátus gúzsba kötése a reakciós imperializmus által. Egy újabb világháború, kitörése, amely a haladás és a reakció háborúja lesz, mérlegre teszi a világ osztálytudatos proletáriátusának nagy nemzetközi szolidaritását. Egy újabb háború megszüntet minden demokráciát, az egész világon, — ahol még van valamelyes demokrácia. — Egy újabb háború esetén a világ kizsákmányoló osztályát egy hatalmas diktátori gyűrű veszi majd körül, ha a kezdetben, gazdasági okoknál fogva egymással szemben is állanak, a magántulajdon, a profit, a bérrendszer megszüntetésének veszélye egyesíteni fogja teljesen a világ kizsákmányoló osztályát, a világ forradalmi proletáriátusa ellen az egész világon. De ha egy újabb világháború esetén a világ proletáriátusa, megszívleli egyik nagy mesterének tanítását, “világ proletárjai egyesüljetek, csak láncaitokat veszíthetitek és helyébe egy világot nyertek.” Ennek megértése végett vett minden háborúnak, minden kapitalizmusnak, kizsákmányolásnak. A nemzetközi proletáriátus egyesülése ma, a nemzetközi proletáriátus győzelmét hozza holnap. Köhler. SZILVESZTER CLEVELANDBAN a Bérmunkás olvasói szil- / veszterkor, csütörtökön este 8 órai kezdettel 8622 Buckeye Rd.-on a Bérmunkás helyiségében TÁRSASVACSORÁT rendeznek. Jegy ára 50c. OlvasdaBérmunkást! — A fene egye meg a maga tehenét! — dühöng az igazgató ur. — Amiatt én nem késhetem el a hivatalból . . . 3. Minden rendben van: Sárika nagyon értelmes, szófogadó teremtés, használható munkaerő, már az idén megérdemli a szabadságot. Vasárnap délután ekkor meg akkor, itt meg ott találkoznak Pesten. Aztán együtt kivillamosoznak Ligetre. A pompás ebéd után az igazgató ur aludt is egyet. Már fölkelt, menni készül. Zsuzsa néni szomorúan jelenti: — Baj van, nagyságos uram. — Mi baj ? — Gubbasztanak a csirkék. — Csak nem betegek? — Úgy vélem, biz’ azok: pi- pesek, bedagad a torkuk, elhullanak. — Micsoda?! — Állatorvost kéne — — Hova beszél! Annak fizetni kel. Majd magunk. Hozzon ki a kamrából pálinkát. Levetkőzik. Rohan a tyúkketrec elé és Zsuzsa néni segítségével kenegeti a csirkék torkát pálinkába mártott rongy- gyal . . . Észre se veszi, hogy már ütött a találkozás órája. Sárika pedig szorongó szívvel sétálgat a Köröndön: félti a vakációját .. . tét amúgy magyarosan, a kiské- sit neki, aztán palackos bort is isznak utána, a teremburáját! És mindez nem kerül készpénzbe, de némám! A nő sem? Még az sem! Hogy’ is kerülne, amikor ez a Sárika, aki csak mostanában került az intézethez, nagyon tapasztalatlannak látszó kisleány, akinek az igazgató ur meg is mondta a fölvételnél, nyomatékosan megmondta: — A véglegesítést, drágám, a használhatóságtól tesszük függővé. Egyébként nagyon ügyes és még csinosabb fruska ez a Sárika. Bizonyára a magánélete is tiszta. Szabadságra az idén nem számíthat, de adunk neki szabadságot is, ha beválik. Hát nem jól van ez igy? Sárika is jól jár, az igazgató ur sem szórja a pénzt szalmaözvegysége alatt. Elsősorban is szót kell érteni Sárikával. — Titkár ur, küldje be hozzám Szabó Sárikát. — Igenis. — Hopp, megálljon! Mondja, kérem, jó gyorsíró ez a munkaerőnek ? — Meglehetősen. — Diktálás után gyorsan gépel? — Magam tapasztaltam. — Akkor küldje. Füligpirosan kopogott be Sárika az igazgató úrhoz. Jaj, csak nem küldik el? Nem, nem! Az igazgató ur atyásan megveregeti és szinte alázatosan kéri, hogy holnap reggel kivételesen két órával előbb jöjjön be a hivatalba: valamit szeretne diktálni. Sárika boldogan Ígéri, hogy engedelmeskedni fog: amit diktálnak neki, teljesiti. 2. — Zsuzsa néni, mikor kaphatok kávét? — Hétkor, nagyságos uram. — Elébb kellene. Holnap korán fontos dolgom van az irodámban. Mikor hozzák a tejet? — Hatkor szokták. —Akkor jó. Nem késem el. A rákosligeti villába még nem csöngetett be a tejhordó atyafi. A nagyságos ur már türelmetlen. Folyton az óráját nézi és Sárikára gondol, akit koránra odarendelt. Pesten reggelizzék ? Az nem lehet, az pénzbe kerül. Rettenetes! Hét óra tájban toppan ba a paraszt. — Azt a kutyafáját a lábának! — szidja az igazgató ur. >— Most van hat óra ? — Egy kis baj volt, nagyságos uram — mentegetődzik az atyafi és csaknem sírva teszi hozzá —, megdöglött az egyik tehenem.
