Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-12-19 / 924. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1936 december 19. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................... $2.00 One Year ___________ $2.00 Félévre ......................... 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám ára .— 5e Single Copy _______, 5c Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders ______ 3c Subscription Payable to; “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114.________________ Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending.________________________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD .-^,.42 zottság csak néhány százzal nyomatott többett, mint ahogyan arra az előzetes rendelések bejöttek és a naptár utáni érdeklődés azt mutatja, hogy felesleg abból nem lesz. A naptár ára ezúttal is 35 cent, de azok az olvasók, akik most megújítják az előfizetésüket egy esztendővel, azok teljesen ingyen kapják, azt meg, akár a naptár árusítóktól, akár ha az előfizetésüket egyenesen a Bérmunkás kiadóhivatalához küldik be. A spanyol nép kitartása erősebb a fasizták fegyverénél (Folyt, az 1-ső oldalról.) Kettőzött harc (P.) Néhány hete már, hogy a teherhajózási munkások sztrájkba léptek — tarthatatlan helyzetük javítására. Habár a sztrájk kitörése néhány héttel el lett odázva; mert az union vezérek és a munkáltatók egyezkedni próbáltak a dolgozók bőrére. De mivel egyezség nem jött létre, mert a munkások ragaszkodtak az eredeti követeléseikhez és nem láttak más megoldást követeléseik érvényre juttatására, mint a sztrájk fegyverét. A nyugati sztrájk kitolása időt adott a keleti union vezéreknek, hogy közben szerződést kösenek a keleti hajótulajdonosokkal, ami csak arra volt jó és alkalmas, hogy a tengerhajózási munkások egységét megbontsa. Éppen egy héttel a san franciscoi sztrájk kitörése előtt New Yorkban egyezség jött létre az unionvezető és a hajótársaságok között, szerződéssel akarták a keleti rakparti munkásokat a sztrájk megtörésére kényszeríteni. Ez volt az AFofL taktikája a múltban is éppen úgy mint a jelenben. A sztrájk nagy horderővel indult meg és a munkások szolidaritása megállította az egész hajóforgalmat. A keleti rakparti munkások élve osztályszolidaritásukkal az union vezérek által kötött szerződések dacára is abba hagyták a munkát. A korrupt union tisztviselők azonban nem nyugodtak bele a munkások eme ipari szolidaritásába és a munkások sztrájkját törvénytelennek minősítették. Lezárták az union helyiségeit és a sztrájkoló rakparti és hajózási munkásokat rendőri hatalommal zavarták ki saját centjeiken fenntartott szervezeti helyiségükből. Azután, hogy ezek az union vezérek igazi arculatukat megmutassák — mostan sztrájktörőket toboroznak az ország kü- lömböző városaiban. Attól sem riadnak vissza, hogy a lapokba hirdetéseket közöljenek sztrájktörők toborzására. Ebből azonban kiveszik részöket nem csak a keleti rakparti munkások union tisztviselői, hanem hivatásukhoz hűen a nyugaton is a sztrájktörés aljas szerepére vállalkoznak és ők is sztrájktörőket toboroznak. A sztrájkoló munkások szolidaritása példás és el vannak tökélve, hogy harcukat folytatni fogják amíg összes követeléseik biztosítva nem lesz. Pedig most kettőzött erővel kell küzdeniök egy oldalról a hajóstársaságok ellen, más oldalon pedig a megalkuvó és sztrájktörőket toborzó union vezérek ellen. Az IWW-hoz tartozó 510. számú ipari szervezetnek is oroszlán része van ebben a sztrájkban utat mutatva a más szervezetekhez tartozóknak, hogy az IWW tényleg az ipari szolidaritáson épült, ahol a tagság maga irányítja a saját ügyét. A sztrájkban állók is tanulságot vonhatnak le és a jövőben úgy válasszák meg szervezetüket, hogy ne kelljen attól tarta- niok, hogy saját tisztviselőik legyenek az ipari szolidaritásuk megbontói. hogy a fasizta hadihajó éjjeli őrszolgálatra indult ki és amikor már a hajó legénysége nyugalomra tért az egyik tengerész a hajó parancsnok közelébe férkőzött és figyelmét a “kikötőből áradó titokzatos piros fényre” hívta fel és amig a parancsnok ezt figyelte a tengerész hátulról' elkapta és megkötözte. Hasonló sorsra jutott két gépész is, akiket a három tengerész a hajó fenekébe hurcolt, a hajót pedig lojális kikötőbe irányították. Amikor a kikötésnél a hajó legénységének többi része felébredt meglepettve látták, hogy foglyul estek. A spanyol tengerészet különben is a lázadás első napjától a kormány mellett volt. Amikor a lázadásnak hire ment és a tisztek a legénységet a kormány elleni támadásra akarták rábírni, azok fellázadtak a tisztek ellen és valamennyit, mint árulót kivégezték és önmaguk közül választottak tiszteket a rend fentartására. A spányol szabadságharc sok hőst termelt ki és azok közül sok áldozta életét már eddig is. Ezen hősök egyike Durutti M. a katalóniai vasmunkás, aki a fasizták első támadása alkalmával a harcvonalba volt és nagy hozzáértéssel egy egész hadtest vezetője lett. Amikor Katalóni- át megtisztották a fasizta támadóktól Durutti hadtestével Madrid védelmére indult és a vezénylete alatt álló milíciát nem a tüzvonaltól távol eső íe- ! dezékből irányította, hanem 1 mindig az első sorokban harcolt, i Felmérhetetlen veszteség érte a spanyol szabadságharcot, amikor Durutti a közelmúlt napokban elesett. A legmélyebb meg- illetődéssel vesszük ezen szomorú hirt és szolidaritásunk koszorúját helyezzük az osztályharc halált megvető bátor harcosának sírjára. Az idő múltával a spanyolországi harcban felsorakozott erők miként állása mindig tisztább világítást nyer. Az első napokban úgy látszott, mintha Spanyolországban polgárháború dúlna, azonban má már tisztán látható, hogy mig az egyik oldalon a spanyol nép harcol, addig a másikon a spanyol katonatisztek vezénylete alatt álló külföldiek, akiket felbéreltek a spanyol nép leigázására. Tüzetes vizsgálat után kitűnik, hogy a fasizták táborában csak elvétve található spanyol ember, az elnyomott osztály köréből pedig egyáltalán nem. Ezek után tehát nyüvánvaló, hogy Spanyolországban nem polgárháború, hanem háború folyik, amelynek célja megfosztani a spanyol népet minden önrendelkezési jogától. A harc egyelőre eldöntetlen. Egyik fél sem rendelkezik oly absolut erővel, hogy döntő hatással lehetne a harcra. A világ munkásságát ezen támadás készületlenül találta és időt vesz igénybe, amig rendbe szedik soraikat, hogy kellő támogatásban részesíthessék a spanyol dolgozókat életükért és szabadságukért folytatott harcukban. A kommunisták elvesztették a befolyásukat a világra, amikor Moscowba mentek, amint a kereszténység is elvesztette hajtó erejét amikor Rómába bevonult. ELVIN YILATKOZAT A Bérmunkás Naptára és lapolvasóink Egymás után érkeznek be a levelek úgy az egyes olvasóktól, mint a Bérmunkás lapkezelőitől, amelyekben dicséretet és elismerést küldenek a naptár összeállításáért, amely nemcsak technikai kiállításában minden esztendőben lépést tart a haladással, de tartalmában is messze kimagaslik magyar-amerika naptár irodalmából. Ennek egyetlen igazolója az a megbecsülése a Bérmunkás naptárának, hogy lapkezelőink és naptár árusítással foglalkozó munkástársaink újabb rendeléseket tesznek. Szüch Ferenc so. bendi munkástársunk, aki még súlyosan érzi néhány hónappal ezelőtt történt baletetét, a naptár agitációban nem tud a szobában maradni és már a harmadik csomag naptárt rendeli, amelyeken szombat és vasárnap túl akar adni. Rajta kívül mások is Írják, hogy alig kell a magyar munkások előtt beszélni a Bérmunkás naptáráról, már meg is veszik, sőt az akroniak je- lentése szerint, több helyen kettőt is vásároltak, hogy azokat barátjaik és ismerőseiknek adják karácsonyi ajándékul. A naptár kereslet annak a bejelentésére késztet bennünket, hogy olvasóink, akik nem szeretnék azt, hogy az idén naptár nélkül maradjanak, vegyék azokat át mielőbb a lapkezeloktol vagy a naptár árusítóktól, mert nem garantáljuk azt, hogy hetek múlva is hozzá tudnak a naptárhoz jutni. Ugyanis a lapbiA munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.
