Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-12-12 / 923. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1936 december 12. HARC A TERMÉSZETBEN Magyarországi Tükör _____Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest._____ UTAZÁS ZEMPLÉNBEN Miskolc után megyei tisztviselők szálltak be a vasúti fülkébe. Előbb vadászatról, aztán kártyacsatákról, végül asszonyokról folyt a szó. Szerencs után valahogy a politikára és a megyei ügyekre fordult a beszélgetés. Az egyik azt mondta: — Beszélhettek, amit akartok, fönt Pesten is csak a szájukat jártatják magas elöljáróink, én már csak röhögök, amikor egészségvédelemről, gyermekvédelemről szónokolnak. Tudjátok, hogy Sárospatakon több, mint 150 skarlátos beteg gyermek van? Általános elszörnyüködés. — Azt azonban tudjátok, hogy egész Zemplén megyében egyetlen járvány kórház sincs. Pedig a járási orvosok egyre- másra jelentik a fertőző betegségeket. Tolcsván is több, mint tiz skarlátos beteg fekszik. Általános hallgatás. De azért nem marad abba a szó. — Patakra jött Pestről az egészségügyi felügyelő. Lejött és visszament. Nem tud segíteni. Hja, könnyebb a parlamentben egy szép beszédet kivágni, mint Sátoraljaújhelyen vagy Sárospatakon egy járvány kórházat építeni. — Hja, hja! — Barátom, ezt hallgasd meg! Tolcsván legutóbb egy nyolcgyermekes szőlőmunkás két gyereke megbetegedett skarlátban. Persze, ilyenkor az első kötelesség a betegeket elkülöníteni. Nos, különíts el ott, ahol mind a nyolc gyerek és a két szülő egyetlen szobában lakik. Mit tehet ott az orvos? Nyomban be a két gyereket a kórházba! Telefonál Sátoraljaújhelyre. Nincs hely! — válaA VOLGA VONTATÓI Irta: Balázs József. Asztrahántól Tatárország fővárosáig, Kazánig vontatták a megrakott bárkát. Amikor elindultak, még forró nyár volt, amirq megérkeztek, jégtáblák úsztak a Volgán s a csontjaikon is keresztülsivitott a dermesztő északi szél. Megkapták hátralékos bérüket és úgy mentek be a csapszékbe, mintha az élet gondját mindörökre elvetették volna, pedig minden pohár bor ára közelebb vitte őket a legsötétebb nyomorúsághoz. Csak Alexej Maximovics Pjeskov nem tartott velük. Egyetlen vágya volt, hogy verejték nélkül keresse meg a kenyerét és mindig tiszta ruhában járhasson. Ilyenkor, ha pénzhez jutott, ruhát vásárolt, meg egykét könyvet s ha korgó gyomorral, de olvasgatva meghúzódhatott valami védett helyen, akkor is elégedett volt. Amikor túladott a vontatásban szerte- foszlot rongyain, viszament a csapszékbe, mert az uj ruha mindig könnyelművé tette. — Olyan vagy, mint egy kozák hetman! — fogadta régi szol a kórház. Ha idehozzák, csak az udvarra tehetjük. Járványkórház nincs. Az orvos jelenti a főszolgabirónak. Mit tehet a főbiró? Tudomásul veszi és rábízza a nyolc gyermek életét a sorsra. — Nesze neked gyermekvédelem! Az a csoda, hogy nem pusztul mind halomra. Csak úgy szabadon szaladgálnak itt a fertőző betegek. Az iskolaév elején az orvos megvizsgálja a gyerekek kezét és a talpát, hámlik-e. öt-hat ilyen hámlós gyereket talál. — Mi bajod volt? — kérdi tőle. — Torokgyulladás. Egyik sem tudta, hogy skarlátja volt. És eljötek hámlással az iskolába, a többi gyerek közé. —Nekem beszélhettek, amit akartok. Amig ilyen viszonyok között élünk Zemplénben, addig ne szónokoljanak nekem Pesten a magyar faj védelméről. Senkinek sem volt kedve vitatkozni. Az urak újságot húztak elő a zsebükből és olvasni kezdtek. Alig szóltak egy-két szót a következő állomásig, ahol felszedelőzködtem és leszálltam a vonatról. CLEVELAND EAST SIDE magyar csoport MOST PÉNTEKEN este fél nyolc órai kezdettel 8622 Buckeye Rd. rendkívüli gyűlést tart. Minden tag és Bérmunkás olvasó megjelenését kéri a TITKÁR. NE MULASSZA EL MEGNÉZNI MOST VASÁRNAP DÉLUTÁN 3 ÓRAI KEZDETTEL AZ EAST SÍDÉI MUNKÁS OTTHONBAN AZ ÉJJELI ME- NEDÉKHELY-ET. kenyeres pajtása, a nagytermetű Fegya, amikor belépett. — Alaposan beihattál, hogy ennyire előkelőnek nézel — korholta Maximovics Alexej. — Nem is dobálom ki a pénzem cifra rongyra! — vetette oda Ivánovics Fedor rosszalón. Párductestü, rongyokba burkolt, lobogószemü cigánylány vetődött be a csapszékbe s odatelepedett az urasan öltözött Alexej mellé. De hamarosan felismerte a pénzügyi viszonyokat és Fegya fülébe duruzsolta vérforraló nótáit... Hajnaltájban eltűnt a cigánylány, a csapszéket becsukták és a jeges szél elfujta a mámort. Fegya kifordította zsebeit és kilenc kopeket szedett a markába: — Ezért még kapunk reggel egy-egy tányér forró scsit, kenyeret, meg három cigarettát is vehetünk. — Nálam is van még annyi, hogy egy csomag mahorkát vehessek, igy dohányunk még lesz egy napig — jegyezte meg Halkan Alexej. — Oda se neki! Amig a dohány elfogy, majd csak kerül valami munka! — vélte Fegya könnyedén nevetve és lágyan hullámzott a szél szárnyán méDarwinnak “Az ember származása” cimü munkája 1871- ben jelent meg. Ehhez a munkájához Darvin több éven át gyűjtött adatokat s eredetileg nem volt szándékában e tárgyról semmit sem nyilvánosságra hozni. Mint ő maga mondta, elégnek tartotta a “Fajok eredete” cimü munkájának erre vonatkozó megjegyzését, ahol azt mondja, hogy a fajok eredetének vizsgálatával már világosságot derített az ember eredetére és történetére is. Később azonban megváltoztatta ezt a szándékát s jegyzeteit feldolgozta, hogy elhárítsa magáról azt a vádat, mellyel méltatlanul illették, hogy félelemből titkolja el nézeteit az ember eredetéről. A müvének tartalmát főbb vonásaiban itt adjuk. Az ember testének alkata főbb vonásaiban megegyezik a többi emlős állatéval. Csontvázának minden része öszehason- litható a majom, a denevér, vagy a fóka megfelelő csornaival. Ugyancsak összehasonlítható izmaival, idegeivel és véredényeivel is; legfontosabb szervünk, az agy velő, ugyanolyan törvények szerint működik, mint a magasabb rendű emlős állatoknál. Hogy az embernek és a magasabb rendű emlős állatoknak a vére és rostszövetei egyneműek, azt bizonyítja, hogy például a majmok sok olyan betegséget megkapnak, amilyet az ember s hogy egyes ragadós betegséget egymásra átvisznek. Szélütés, bél- gyuladás és hályog gyakori betegség a majmok közt. A fiatalok tejfogaik elvesztésével gyakran lázat kapnak s elpusztulnak. A gyógyitószerek ugyanolyan hatással vannak rájuk, mint az emberekre. Egyes majomfajok határozottan kedvelik a teát, kávét es a lyen zengő, öblös hangja, amely olyan szép volt, amikor a vontatók dalát énekelték. A Kazáni Szűz templomának egyik boltive alá húzódtak a kegyetlen szél elől. Fegya a sarokba kuporodott, a falnak vetette széles hátát s pár perc múlva már horkolt. Alexej fáradtan, égő szemmel topogott a szűk helyen. Nem akarta tiszta ruháját a földön bepisz- kolni. Végre ötöt vert a toronyóra. Alexej fölrázta Fegyát és elindultak a lebuj felé, ahol fillérekért meghúzódhattak. Fegya azonnal leborult a szeny- nyes, teritetlen asztalra, amint az ételt elfogyasztotta s fejét a karjára hajtva elaludt. Alexej lehajolt a földre, a “Kazenszke Szlovo” egyik néhánynapos száma után, amelybe már valami zsíros ételt csomagoltak és azután szemétképpen lehaj itot- ták. Nem tudott ellenállni a betűnek, mágnesként vonzotta a szemét. A szinházrovathoz érve megvillant mélyen fekvő, szürke szeme és széles mosoly ült ki csontos arcára. Kilencig ábrándozott a színházról, amelynek káprázata oly elérhetetlennek tetszett számára. Neki volt a legszebb tenorja a vontatók között. Miért ne próbálná meg? szeszes italokat, gyakran dohányoznak is. Brehm azt állítja, hogy az északafrikai benszü- löttek úgy fogják meg a páviánt, hogy sörrel megtöltött hordókat állítanak fel, amelyeket a páviánok az utolsó cseppig elfogyasztanak. így azután megrészegednek és teljesen tehetetlenné válnak. Brehm több ilyen páviánt látott és érdekesen írja le viselkedésüket. Másnapra igen levertek és haragosak voltak, fájós fejüket két tenyerükbe fogták és fájdalmas arcot vágtak. Ha sört vagy bort kínáltak nekik, undorodva fordultak el, citrom és egyébb savanyúság után ellenben hohón kaptak. Ez a jelentéktelen eset is mutatja, hogy milyen hasonlóság van az ember és a majom izlésszervei és idegrendszere között. A faj továbbtenyésztése, a szülés és a fiatalok felnevelése is feltűnően hasonló minden emlősnél. A majmok éppen olyan gyámoltalanul jönnek a világra, mint a mi gyermekeink. A magzatkorban, a fejlődés első korszakában, az emberi magzat alig különböztethető meg a többi gerincesek magzataitól. Csak a fejlődés későbbi fokán észlelhető a fiatal emberi lényen nagyobb különbség a fiatal majomtól, mig az utóbbi fejlődése folyamán éppen úgy különbözik a kutyától, mint az ember. A nagy mutatóujj például, amely a járásnál vagy állásnál támaszul szolgál, talán a legjellemzőbb sajátsága az emberi szervezetnek, de Wyman tanár egy hüvelyk hoszu magzatnál azt tapasztalta, hogy a láb nagy ujja rövidebb volt, mint a többi és ahelyett, hogy párhuzamos lett volna velük, a láb oldalrészén ugrott elő, úgy, mint a négylábúak ezen részén lenni szokott. (Folytatjuk.) Fölkeltette álmos társát. — Gyere, hé! A kazáni opera kardalosokat keres! Elmegyünk próbáténekelni és födél alatt töltjük a telet! — Köpök rá! — dörmögte Fegya álmosan és visszaejtette fejét a karjára. Alexej tanácstalanul nézett maga elé, azután mentőötlete támadt. Hiszen még nem vette meg a mahorkát, tehát tellett két pohár vudkára. Megrendelte az italt és újra fölrázta Fegyát: — Hé! Igyál egy kortyot! Fegya megdörgölte öklével a szemét, hogy jól lát-e, azután sietve hörpintette fel az italt, hogy el ne kapják előle, ha kevés a pénz, mint ahogy már megtörtént egyszer tavaly télen. — Gyerünk! — állt fel Alexej. — Ha italt tudtál elővarázsolni a semmiből, akkor megyek veled, hátha ez a marhaság is sikerül — dörmögte a másik, amint mellette kullogott. A kazáni opera jóltáplált, prémbundás portása megvetően mérte őket végig, amikor megtudta, hogy mi járatban vannak és egy vasajtó felé bökött a
