Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)

1936-12-05 / 922. szám

1936 december 5. BÉRMUNKÁS 7 oldal TÉNYEK ÉS MEGJEGYZÉSEK ............ A. K. rovata... HOGY MILYEN rohamosan fejlődött a géprendszer, misem bizonyítja jobban mintha az 1925-ik évet vesszük alapul. Abban az esztendőben 8 millió ipari munkás volt a termelés­ből kirekesztve. Ma a termelés 10 százalékkal magasabb, mint 1925-ben volt s az iparokból kirekesztettek száma felülha­ladja a 11 milliót. Hogyan lehetne a munkanél­küliség kérdését a legcélsze­rűbben , a leggyorsabban meg­oldani? A “New Deal” négy éves fennállása alatt a PWA és WPA valamint a CCC-ben alkalmazottak legnagyobb szá­ma 3 és fél millió volt. Milliók, férfi, nő, gyermek rongyokba burkolva, az éhségtől agyon­sanyargatott testtel várják a bizonytalan jövőt, vagy a meg­váltó halált. Az elmúlt négy évben kép­telen volt az “Uj Osztás” kor­mánya megoldani eme hatal­mas társadalmi kérdést. De nemcsak az “Uj Osztás” kor­mánya, hanem bármilyen né­ven nevezendő politikai kor­mány képtelen volna megolda­ni azt a gordiuszi csomót, ame­lyet ma munkanélküliségnek neveznek. Ha a pártok és kormányok, képtelenek a tehnika fejlődése folytán beállt társadalmi bajo­kat orvosolni, a kizsákmányoló osztály amelynek profit éhsé­ge még inkább aláássa azt, mit gondol ön, hogy mit kel­lene tenni a termelő és a ter­melésből kirekesztett bérrab­szolgák millióinak, hogy eme rettenetes káoszból, amelybe nap-nap után, mindig mélyeb­ben sülyedünk bele, megszaba­duljunk?! Gondolkodjunk egy pillanatra és aztán kédezze meg önönmagától, hogy úgy cse­lekszik-e mint amint gondol­kozik s ha nem miért nem-! Zsugoriság! Gyávaság!! Meg- hunyászkodás!!! Ezért van ez a rendszer, amelyben nyomor, szenvedés, éhhalál jut a terme­lők millióinak és azok család­tagjainak osztályrészül. HASZON ÉS OSZTALÉK 1936 első felében 285 ipari vál­lalat — a National City Bank, kimutatása szerint 554 millió dollár tiszta jövedelmet vágott zsebre, vagyis 63 százalékkal többet mint 193£ első felében. AZ ELSŐ OSZTÁLYÚ vasút­társaságok 1936 julius havában 61 millió dollárt vettek be, az 1935 julius havában bevett 27 millió dollárral szemben. HÉTSZÁZHUSZONEGY ipa­ri vállalat 1936 augusztus ha­vában 335 millió dollárt fize­tett ki osztalék fejében rész­vényeseinek. Ugyanazon hónap­ban, a termelésből 11 millió 627 ezer bérrabszolga volt kire­kesztve. Úgy a kirekesztett, mint a még munkánlevők mil­liói töprenghetnek azon, hogy mikor is jön el az az idő ami­kor az “Uj Osztás” kormánya által ígért “Share the Wealth,” áldását mi bérrabszolgák is élvezhessük, no majd várunk még másik négy évig, aztán új­ra szavazunk a legtöbbett ígé­rőnek. A NEW YORKI börzepalotá­ban bejegyzett részvények ér­téke 1936 julius havában 3 billió 154 millió dollár papír ér­téket képviselt. Ez az érték egy hónappal később 465 millióval emelkedett. A MUNKANÉLKÜLI bizto­sítás törvénye, nem biztosit se­gélyt a munkanélküli számára. Ezen törvény nem mondja ki, hogy mikor kezdődik a segély, meddig tart s milyen összeggel segélyezik a munkanélküli mun­kást, mindezeket az egyes álla­mok állapítják meg. Azon mun­kás, aki a törvény által meg­szabandó munkanapot az évben nem dolgozta le, nem részesül segélyben. Azon munkások sem tarthatnak igényt munkanélkü­li segélyre akik olyan munka­adónál vannak alkalmazva ahol nyolcnál (8) kevesebb munkás van alkalmazva. Ugyancsak ki­vannak zárva a mezőgazdasági munkások, cselédek, irodai és üzleti alkalmazottak. Erről a törvényről ma még csak annyit tudunk, hogy a munkás béréből egy százalékot fognak le 1937. év kezdetével, a munkaadó két százalékot fizet, de ennek mód­jába áll a termelt, árura átten­ni, mely által a fogyasztó lesz megterhelve. Ennélfogva az “Uj Osztás” kormányának eme “ál­dásos” törvénye csak a terme­lőt érinti akinek fizetéséből minden dollárból egy centet fognak le, hogy mire, hát azt majd az egyes államok törvény­hozó testületéi szabják meg. AZ AGGORI biztosítás tör­vénye szintén a köd homályá­ba van. Minden 65 éven felüli egyén jogos a segélyre, HA az rá van utalva. Az összeg ezen törvénynél sincsen megállapít­va, de az meg van, hogy nem lehet több havi 30 dollárnál, amely állam ennyit fizet, a szö­vetségi kormány felével vagyis havi 15 dollárral járul hozzá. VAKOK segélyezésére a szö­vetségi kormány havi 15 dollárt engedélyez. Azon egyén aki az aggkori biztosítást kapja, nem részesülhet a fenti segélyben és megfordítva. A GYERMEK szülési intéze­tek támogatására átlagvéve ál­lamonként 30 ezer dollár jut. NYOMORÉK gyermekek fel­segélyezésére a szövetségi kor­mány 3 millió 800 ezer dollárt irányzott elő. A SZÖVETSÉGI kormány 10 millió dollárt szavazott meg közegészségi intézetek támoga­tására, amelyből az államok népesség szerint részesülnek. AZ EGYESÜLT Államok te­rületén 1935-ben 42 ezer 200 iskola 3 millió 372 ezer 830 hallgatóval, a megszabott is­kola év letelte előtt volt kény­telen pénz hiányában bezárulni. HADIHAJÓK építésére 253 millió dollárt irányoztak elő 1936—37-ik évben. A haditen­gerészet és a hadsereg együt­tesen felemészt egy év alatt több mint egy billió dollárt, amelynek óriási része a Du Pontok, Morganok zsebeibe ván­dorol. A KATHOLIKUS egyház 1789-ben az Egyesült Államok területén 25 ezer hívőt szám­lált, amelyre 30 elszegényedett lelkiatya ügyelt fel. 1935-ben 20 millió hívőt jegyzett fel amelynek lekiüdvösségére 30 ezer feketelelkü, gömbölyűre hí­zott csuhás leselkedett. Vagyo­nuk felülhaladja a két billió dollár értéket. Minden nagyobb ipari vállalatnak, mint Com- mowealth, Edison, Goodyear tire and Rubber Co., Pure Oil, Baltimore and Ohio vasúttársa­ság stb. stb. iparokból tekin­télyes részvényekkel rendelkez­nek. “Boldogok a szegények, mert az övék a menyeknek or­szága,” hirdetik ezek a “sze­gény boldogtalanok” világszer­te. HA NEM gépek segítségével végeznék a tömeggyártást, ak­kor egy ma 600 dollárba kerülő automobilt 3500 dollárért lehet­ne csak előállítani, egy száz dol­láros rádió ezer dollárba kerül­ne, az egy dollár ötvencentes zsebóra ezernegyven dollárba kerülne.. A tömeggyártás s a géprendszer fejlettsége teszi le­hetővé, hogy nagyon sok szük­séges árucikkhez szinte potom áron juthat az ember. Ha pél­dául a biztositó tüt kézzel kel­lene csinálni, úgy vagy nem csi­nálnák, vagy tízszeresnél is ma­gasabb árt kellene érte fizetni. Ha a bádog kannákat, amelyek­be zöldségfélét és gyümölcsöt konzerválnak, kézzel készítenék, úgy egy ügyes kézműves napi nyolcórai idő alatt, csak 60 ilyen kannát volna képes előállítani. Az önműködő kanna csináló gé­pek percenként 300-tól 500-ig állítanak elő. Ezek az önműkö­dő kanna csináló gépek teszik lehetővé, hogy a legtöbb élelmi­szert a legtisztább állapotban kapjuk az asztalra. 1904-ben egy akkori automo­bil előállítása 1921 órába került, 1933-ban már csak 71 órára volt szükség, ma 1936-ban csak 68 óra szükséges egy autó elő­állításához. Senkisem kételke­dik abban, hogy az 1904-ben előállítót és a mai automobil között óriási haladás van és mégis 18 szórta gyorsabban ál­lítják ma elő, mint 1904-ben. AZ ÉLELMISZER 1933 szep­temberétől 1936 szeptemberéig 41 százalékkal emelkedett, a fi­zetés, hála az “Uj Osztás” kor­mányának 15 százalék emelke­dést ért el. A lakbér ugyanezen idő alatt 28 százalékot emelke­dett. A LEFKOVITS ESTÉLYHEZ a már eddig nyugtázott össze­gekhez még az alábbi hozájá- rulások érkeztek be: v MARTINS FERRY, O. — M. Markus 25, J. Miklós 1.00. LOS ANGELES, Cal. — J. Koren 1.00. NEW YORK, N. Y. — Izabell Nagy 2.00. GARFIELD, N. J. — J. Ha­vel 50c. DETROIT, MICH. — J. Ko- vách 1.00, Anna Kovách 1.00, F. Gasper 50, A. Toldi 50, J. Schneider 2.00, J. Reppman 1.00, Mrs. Sajtos 1.00, Visi 5.00, Sike mtársnő 20.00. BUFFALO, N. Y. — A Prop. Csoport 8.00, P. Hering 2.00, A. Bolla 2.00, S. Varga 2.00, Pfaíf 1.00, Heim 1.00. PHILADELPHIA, Pa. — Be­csiné 1.00, Némethné 1.00, L. Rost 1.00. CLEVELAND, O. — Joe Leisz 5.00, Hartmanné 3.00, L. Zuber 5.00, Vaszill 1.00, J. Horváth 1.00, A. Hartman 2.00, A Buda 3.00. J. Tamási 1.00, I. Kovács és neje 2.00, K. Tomási és neje 2.00, E. Kovács 50, B. Heinrich 1.00, P. Sebestyén 1.00, J. Her­mann 2.00, B. Holnapy 2.00, M. S. B. és neje 2.00, J. Ká- mán 2.00. A. Wandrak 2.50, F. Cibula 3.00, J. Halász 3.00, J. Herczeg 5.00, P. Molnár 2.50, S. Siket 2.00, J. Horváth 2.00, P. Zila- vesz 2.50, A. Böröcz 2.00, S. Somló 4.00, L. Győri 2.00, S. Nisztor 2.00, J. Bognár 1.00. ALÁBBI KÖNYVEK VANNAK KÉZNÉL A BÉRMUNKÁSNÁL Ady: Ki látott engem.......................................................... 75c. Ady: Uj versek................................................................. 75c. Ady: így is történhetik..................................................... 1.00 Franknói: Martinovits élete............................................. 1.00 Dr. Totis: Szerelem és szaporodás................................. 1.00 Gogoly: Holt lelkek.'........................................................ 1.00 Fábián: Ezer ember asszony nélkül................................. 1.00 Fábián: Hat ló negyven ember......................................... 1.00 Zola: A Rougon család..................................................... 75c. Zola: Paskal orvos............................................................. 1.00 Zola: A föld..............................................*........................ 1.00 Barbusse: Erő..................................................................... 75c. New York regénye, 2 kötet............................................. 1.50 Jack London: Mélység..................................................... 75c. Jack Lor\don: Az alakszai dianna...................................... 75c. Jack London: ősök istene.................................................. 75c. Chehov: A koldus............................................................... 75c. Glassworth: Testvériség.................................................... 75c. Lubbeck: Az élet örömei.................................................. 75c. Gorkij: A besúgó............................................................... 75c. J. Smidth: Krisztus istensége........................................... 40c Ameringer: Osztályharcok Amerikában.......................... 50c. Bauer: A szocializmus útja.............................................. 50c. Gorkij: Kispolgár.......................................................,____ 25. Justus: Amerika ipari fejlődése....................................... 75C.

Next

/
Thumbnails
Contents