Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)

1936-10-24 / 916. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1936 október 24. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE l. VV. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................... $2.00 One Year ___ $2.00 Félévre ................ 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy ___ 5c Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders ______ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. _____________________TELEPHONE: GArfield 7114. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to _______________________Cleveland, Ohio pending. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD 42 Jubileumi lapunk Jubileumi lapszámunk, amely tizenhat oldalnyi terjedelem­ben fog megjelenni, sok régi harcos Írását, IWW élményét és azokat az őszinte proletár Írásokat fogja tartalmazni, amelyeket minden hátsó gondolat nélkül csak munkásemberek tudnak pa­pírra vetni. Az országos értekezletünk, amely a jubileumi szám meg­jelentetését határozta el, azzal az intenciókkal tette azt, hogy a magyar ipari unionisták és a Bérmunkás olvasói ezt a lapszá­mot nemcsak a maguk részére szerzik meg, de azokból külön rendelést is tesznek, hogy barátaik és ismerőseik ezreivel is megismertessék az ipari unionizmust, hogy megkülönböztetést tudjanak tenni a divatba hozott ipari szervezkedés és az IWW által megvalósítandó ipari szervezetek között. Fontos ez a megismerés általános munkás szempontból is és habár tudatában vagyunk annak, hogy ezeket az utakat és módszereket ebben az országban nem mi magyar nyelvű mun­kások határozzuk meg, a tapasztalat és szervezkedés terén való gyakorlati munka azt igazolja, hogy abban a magyar nyelvű munkások kivették részüket, megállták helyüket. A megélhetéshez szükséges élelmi cikkek, ruházati kellé­kek, a lakás, amelyek csak némileg alkamasak arra, hogy a csa­lád fedél alatt érezze magát, rohamosan emelkednek minden te­kintet nélkül arra, hogy milyenek a munkás kereseti viszo­nyai, hogy elegendők-e a munkás és családja puszta megélheté­sének a rendezésére, ezek azok a gazdasági körülmények, ame­lyek minden munkást arra kényszerit, hogy helyzete megjaví­tása érdekében a szervezkedés útjára lépjen. Itt válik szüksé­gessé, hogy minden munkás ismerje az IWW tanítását, a forra­dalmi ipari unionizmust, amely nem az egyesek, de a tagság szükségletéért harcol minden esetben. Irodalmainp, lapjaink utján mi adjuk ezt a megismerte­tést a dolgozók kezébe, mert ha azt másoktól szerzik be, úgy ha­mis információkat kapnak, ahogyan a “felvilágosító” egyéni érdeke azt megkívánja . Október végéig fogadhatunk csak el külön rendeléseket erre a gazdag tartalmú jubileumi számunkra, de elvárjuk, hogy mind­azok a Bérmunkás olvasók, akik munkán vannak legalább 50 cent ára külön lapot rendelnek, hogy azokat a számokat akár eladják, akár ismerőseik között ingyen szétosztják. Adja fel rendelését azonnal, segítse ezzel a központi lapbizottság admi­nisztrációs munkáját. Nemzeti egységfront (Vi.) A franciaországi kommunista párt két legnagyobb vezére, Marcel Cachin és Maurice Thorez, a népfront helyett “Francia Front” szervezését ajánlották. Azzal érvelnek, hogy ezzel próbálják a nemzeti egységfron­tot követelő fasiztáknak az útját vágni, hogy ők is ugyan azt a nemzeti egységfrontot, azt az alapot akarják egységre használ­ni mint a fasizták. Ezzel szemben az oly sokszor lesárgázott, lebecsmérelt szo­cialista párt nem hajlandó ilyen nemzeti egységfrontba átmenni, azzal érvelnek, hogy ők nem nemzeti, hanem osztály egységfron­tot hirdetnek és akarnak. Mely azt bizonyítja, hogy a kommu­nista párt Moszkva parancsára a nemzeti egységfrontot is igény­be vennék, melynek a segítségével el tudnák nyomni a mindég erősbödő Stalin ellenes Trocky mozgalmat, valamint a munkás­ság osztályszervezeteinek, az unionoknak a megmozdulását. Közismert tény, hogy Moszkva kiadta a parancsot, hogy a francia egységet meg kell őrizni minden áron Ezt az egysé­get mindég nagyobb mértékben fenyegeti nemcsak a fasizmus, hanem az osztályharc is, mely tehetetlenné, egymással ellensé­gessé teszi az ilyen népfrontokat, melyben a burzsoázia viszi a vezető szerepet, de ugyanazért nemhajlandó. a munkáságot kielégíteni, sőt félti hatalmát az erősödő proletár mozgalomtól. Moszkva sokkal szívesebben látna egy polgári köztársasá­got, mely a gazdasági szervezeteket sakkban tartja, de egysé­gesen állna a fasizmus ellen, mint egy tanácsköztársaságot, melyet a belső ellenség gyengit és a polgárháború foglal el. Ezért történt a megalkuvás, ezért kellett itten is, de a for­radalmi tüzáltal melegedő francia munkásságnak is nemzeti egységfrontot ajánlani, az osztály egységfront helyett ezért kel­lett, Thorezéknek még a sárg a szocialistáknál is lejebb sülyedni. Igaz, a Stalin kommunisták is résztvesznek a spanyol mun­kásság támogatását követelő mozgalomban, mert csak az az egyedüli lehetőség, hogy létezhessenek, de ugyanakkor a gépe­zetük próbálja ellensúlyozni ezen követelést azzal, hogy a fa­sizmus, nemzeti érzéssel rendelkező burzsoáziát igyekszik bevon­ni az egységfrontjába, melynek önvédelmi érdeke, hogy ne adja­nak segélyt a spanyol munkásságnak. Ha nyíltan hirdetnék, hogy nekik nem szabad Franciaor­szágot a spanyol osztály harcba bevenni, akkor a munkásság el­fordulna tőlük, igy alattomosan végzik ezt, ezért kell nekik nemzeti egységfront, melyet még a szocialisták is elitéinek Franciaországban. Az uj Spanyolországban nem lesz diktatúra (Folyt, az 1-ső oldalról.) fejfájást okozunk ma a jelen harcunkkal, mint Oroszország egész “vörös hadserege.” Mi példát mutatunk a német és olasz munkásságnak, hogy ho­gyan kell bánni a fasizmussal.” Van Paasen szerint Durutti felfogása nagyon fontos, mert több mint két millió társa véle­ményét tükrözi vissza, akik a harcok élén állnak ma Spanyol- országban, Durutti magyaráza­tából arra következtet, hogy a helyzet oly fordulat el kerülhet, amire nagyon kevesen vannak elkészülve. Szerinte Moszkva szavának semmi nyomatéka nincs a spanyol proletáriátus szempontjából. Azon kérdésre, hogy vár-e segítséget valamely Spanyolországon kívül álló for­rásból, Durutti kijelentette, hogy egyetlen burzsoa kormány­tól sem várnak segítséget. “Nem remélem, hogy szabad­ság harcunkhoz, bármely kor­mány is segítséget nyújtana. De megtörténhet, hogy a külön­böző imperialista országok kö­zött fenálló ellentétes érdekek kitörése valamelyes befolyással lehet harcunkra. Franco min­dent elkövet, hogy Európát konfliktusba vigye. Nem habo­zik Németországot ellenünk uszí­tani. Segítséget azonban senki­től sem várunk, még a saját kormányunktól sem a végső elemzésben.” De ha győzelemmel végződik is a harc egy rakás romnak a tetején fognak állni, veti fel Van Paassen. “Mi mindig a romok között éltünk — válaszolt Durutti. Mi már tudunk a helyzetnek meg- felelőleg segíteni magunkon. Mert ne felejtse el, hogy mi építeni is tudunk. Mi építettük ezeket a palotákat és városokat itt Spanyolországban és Ame­rikában és mindenhol. Mi a munkások. Majd fogunk építeni másokat helyettük. Jobbakat. Bennünket a legkevésbé sem háborgatnak a romok. Mi örö­kölni fogjuk az egész világot. Aziránt a leghalványabb két­ségünk nincs. Lehet hogy a bur­zsoázia felrobbantja és lerom­bolja az egész világot, mielőtt letűnik a történelem színpadjá­ról. Mi pedig egy uj világot hordunk itt a szivünkben. Ez a világ minden perccel növek­szik.” November 7-én, szombaton este a Bérmunkás Otthon­ban 1351 Third Ave SZINIELŐADÁS és TÁNCMULASÁG lesz a Modern Színkör és az IWW által. A színdara­bot Vámos Vilmos a hírne­ves színész rendezi. Belé­pő jegy 35 cent.Elsőrendű cigányzenekar szolgáltatja a zenét. EL VIN YIL ATKOZ AT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segitenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be. szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belük

Next

/
Thumbnails
Contents