Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)

1936-10-17 / 915. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1936 október 17. A szegénység keserű gyümölcse, a tífusz szedi áldozatait Magyarországon NAGYKÖLKED. — Csak fu­tólag néztem be a faluba. Nem volt sok időm a tartózkodásra. Különben sem láthat az ember falun semmi különöset, ha csak úgy kívülről nézi. Mégis sok­mindent megtudtam a nagyköl- kedi viszonyokról. Nagyon ér­telmes, nagyon világosbeszédü emberrel akadtam össze, aki kérdéseimre meglepően pontos válaszokat adott. Itt csaknem szóról-szóra úgy adom vissza, amit hallottam tőle, ahogyan elmondotta: A NAGYBIRTOK NYOMÁSA ALATT. — Nálunk ugyanúgy, mint a többi községben, megvannak a mi nagy bajaink. Vidékün­kön minden falut a nagybirtok szorongat halálra. Semmiféle terjeszkedő lehetőség errefelé nincs. Ennek tudható be, hogy minden község népe óriási nél­külözésben és nyomorúságban sinylődik. — A mi falunkat a gróf Er- dődy-birtok veszi körül. Gróf Erdődy Pál a birtok ura. A birtok részben hitbizomány, részben szerzett; mintegy 1500 hold szántó s néhányszáz hold erdő. Ez a vidék itt szerzi be faszükségletét, de persze robo­tot kell adni érte, amit leg­többször télviz idején kell le­szolgálni, amikor a nagy vadá­szatok vannak. Az Erdődy grófé az egész vidék minden vadászterülete. A nincstelenek pedig nem jutnak földhöz. — Akiknek meg van egy­két keserves holdjuk, vagy akik a földreform során kap­tak némi földet, azok sem örül­hetnek zavartalanul az élet­nek. Kicsiny földjük termését tönkreteszik a vadak. A vált- ságföldesek közül sokakat ki­mozdítanak földjükről, holott nem azért nem fizetnek, mert nem akarnak fizetni, hanem mert évek óta rossz a termés és ami van, azt is fölfalják a vadak. Igaz, elmehetnek télen erdőmunkára a nyolcadik rész­ért, nyáron meg napszámosnak a grófi földre és dolgozhatnak 60 és 80 filléres napszámbérért látástól vakulásig. AZ URADALMI CSELÉDEK GYEREKEI BEJÁRNAK A FALUBA KENYERET KOLDULNI. — Még rosszabb a sorsuk az uradalmi cselédeknek. Közöt­Harminc éves jubileumi ünne­pélyét tartja a Munkás Bs. Szö­vetség new yorki első osztálya OKTÓBER 31-én, szombaton este a Fehér Teremben, 408 E. 82nd St. New York legjobb színművészei szerepelnek a mű­soron. Szigeti József rádió ze­nekara játszik. Belépő dij 60c, a pénztárnál 75c. Kezdete 8.30- kor. New York öntudatos mun­kásságának találkozó helye lesz itt. tűk olyan nagy a nyomorúság, hogy akárhányszor találkozha- tik az ember az uradalmi cse­lédek gyerekeivel, akik a faluba jönnek könyörögni egy-egy da­rab kenyérért. Rongyosan, pisz­kosan, sápadtan járják a falut. Itt a faluban is rémes dolgokat tapasztalhat az ember. A falu­si nép már mindenéből kipusz­tult. Gondolja csak el, hogyha a szegény asszonyok ki akarják mosni a dunyha- és a vánkos­cihát, akkor a benne lévő tollat előbb ki kell szórniok a kony­ha vagy a szobapadló közepére és meg kell várniok, amíg a hu­zatok megszáradnak. — A gyerekek egészségéről is sokat, lehetne beszélni. Nincs ezekben a csöpségekben semmi ellenálló erő. Hogyan is lehet­ne?! A filléres keresetekből rtem telik rendes táplálkozásra. A gyerekek, ha a szél megfujja őket, már oda vannak. Orvost hozni nincs pénzük az emberek­nek. Honnan is vennék? Csak egy vizitért is 6 pengőt kell fizetni. A közigazgatási urak nem sokat törődnek itt a nép bajaival. Legföljebb egymással feleselnek. Most is az egyházas- rádóci patikus ügyével vannak elfoglalva. Ez most errefelé a szenzáció. — Pedig volna tennivaló ép­pen elég. Éppen most temet­tük el egy kedves emberünket. Ágoston Lajost Egyházasrádó- con. Hat kis gyermeke maradt, a legidősebb 12 esztendős és a hat közül csak egy van ép, a többi öt mind beteg. Mi lesz ezekkel a gyerekekkel, el sem tudom képzelni. És a többi gye­rekekkel, akik már olyan ko­rán beletörnek az éhségbe. Bor­zalom, ami itten vár reánk. Ha az ember rágondol, fejébe száll a vér. AZ ISKOLÁVAL IS BAJ VAN. — Ami az iskolát illeti, zsú­folva van gyermekekkel, pedig a grófnak kötelessége volna külön iskolát tartani, mert hi­szen van a birtokán vagy 50— 60 iskolaköteles gyermek. Ezek nek külön el kellne egy tanító. Úgyis van belőlük elég állás­talan. Kiskölkedről is idejár­nak iskolába és részben Pusz- tarádócra. Télen a kisgyerekek csaknem megfagynak, mire odajutnak. Sokszor előfordul, hogy térdig érő hóban kell gyalogolniok. — Az a helyzet Rádócujfalun is, ami nálunk, de ott a sze­génység talán még nagyobb, mint itt. Meg is volt a keserű gyümölcse: a tífusz. Az egész vidék rettegett, amikor hire jött, hogy Rádócujfaluban a tífusz pusztít. Most is az ujfa- lusi kéregetők házról-házra jár­nak és szinte már várják a faluban, hogy mikor dobja föl magát ez az irtozatos betegség itt nálunk is. MIT KELLENE TENNI? — Ha valaki szót mer emel­ni, mingyárt rátenyerelnek. Emiatt azután igen nagy a fé­lelem az emberek között. De az­ért hiába hiszik a közigazga­tási urak, hogy mert csend van, azért rendben is van min­den. A szegény emberek na­gyon összetartanak és most már a gazdák is erősen hajla­nak a szegényebb emberek felé, mert csak érzik ők is, hogy nem jól van a helyzetük és nem is lesz jól, ha nem törté­nik valami változás. — Ma már ott tartunk, hogy ha valaki olyan után szaglászik, akit a szegényemberek sze­retnek, a legtekintélyesebb gaz­dák is annak a pártjára állnak. Csak legutóbb történt, hogy a főbíró maga járta végig a köz­ségeket és minden faluban ki­hallgatott egy-egy tehetősebb, tekintélyesebb gazdát Pintérré vonatkozólag, mert tetszik tud­ni, Pintér szocialista és ezt az urak nem tudják lenyelni. De még a gazdák sem mondtak ró­la semmi rosszat. Nem is mond­hatnak, mert errefelé mindenki szereti, merthogy a nép ügyé­vel foglalkozik. — Hogy mit kellene tenni, azon már sokat töprengtem én is. Nagyon nehéz nekifogni. Ha szabadsága volna az embernek, mingyárt más volna. — Legalább azt kellene vala­hogyan igazságosan elintézni, hogy ne lehessen valakinek rgy- tagban ezer holdnál is több földje, száz és száz embernek meg semmije se legyen, hanem, hogy jusson azoknak is a föld­ből, akik most csak a hulladé­kot kapják. Nem volna itt sem­mi baj, ha mindenki kaphatna egy kis földet, vagy rendes munkát, amiből meglehetne rendesen élni. Dehát éppen ez a baj, hogy se föld, se munka, semmije sincs itt az emberek­nek. Ügy pusztul itt a nép, hogy az urak észre se veszik. Ezeket mondotta el s igy, nekem, az a nagykölkedi törpe­birtokos, akinek a házánál jár­tam. K. A coraopolisi Spring gyár munkásai fel­vették a munkát CORA0POLIS, PA. — (Sa­ját tudósítónktól.) Éppen az a körülmény, hogy a Spring gyár vezetősége nem nyugodott be­le abba, hogy a munkások nem kezdték meg a munkát, amint arról múlt heti lapunkban be­számoltunk, igazolja, hogy szükségük van a munkás kezek­re és mindent megmozgatnak, hogy a sztrájkot megszüntes­sék. Újabb ajánlatokkal jöttek és azok közül talán a legrosszabb, amelyet a munkások elfogadtak. Az elmúlt hét csütörtökön tar­tott gyűlésükön elfogadták a gyár ajánlatát, hogy a munkát felveszik és harminc napon be­lül szavazás lesz hogy belső vagy külső uniót akaranak-e a munkások. A fizetésről nem szól tudósítónk jelentése és igy valószínű, hogy a megegyezés­ben sincs arról szó. Úgy néz ki, hogy itt a mun­kások újabb kelepcébe kerül­tek, hogy kik működtek ebben közre, rövidesen az is a nyilvá­nosság elé fog kerülni. F. A Munkás Betegsegélyző Szövetség Ne álljon meg a tagság a cél előtt Esztendők óta nem fejtett ki a Munkás Betegsegélyző Szövet­ség tagsága, intézménye érde­kében annyi és olyan munkát, mint az 1936-os év tiz hónap­jában. Ezrek és ezrek vettek tudomást a munkások ezen in­tézményéről a jubileumi ünnep­ségek révén és úgy ismerték meg a Szövetséget, mint. az amerikai magyar munkások legbecsületesebb támogatóját. Közel ezer azoknak a munká­soknak s munkásnőknek a szá­ma, akik ennél a megismerés­nél tovább mentek és tagjaivá lettek a Munkás Betegsegélyző Szövetségnek. Már csak pár hét van hátra a folyamatban levő tagszerzési kampányból, amelyet zárjunk le úgy, hogy legalább ezer fel­nőtt uj tagra emeljük a létszá­mot, amit ebben a kampány­ban nyertünk. Szerezzük meg ezt a létszámot, hogy még több aktivitást váltsunk ki általa az intéző bizottságból is. JUBILEUMI MULATSÁGOK NAPTARA OKTÓBER 17-én, a 24, 73 és 109-ik osztályok tartják közösen jubileumi ünnepélyüket Windber, Pa.-ban. OKTÓBER 30-án, a 17-ik } ihiladelphiai osztály tartja jubileumi ünnepélyét. OKTÓBER 31-én, az első osztály New Yorkban tartja nagysza­bású jubileumi ünnepélyét. NOVEMBER 7-én, a 24, 73 és 109-ik osztályok tartják közösen jubileumi ünnepélyüket Windber, Pa.-ban. NOVEMBER 14-én, az 58-ik chicagói osztály tartja jubileumi ünnepélyét.

Next

/
Thumbnails
Contents