Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-07-11 / 901. szám
1936 julius 11. BÉRMUNKÁS 3 oldal Nagy a nyugtalanság az acéltelepeken A John L. Lewis vezérlete alatt álló “Ipari Union” mozgalom sippal-dobbal kezdte meg az acéltelepek munkásainak szervezését. 500 ezer dollárt irányoztak elő erre a célra, hogy az acéltelepek 500 ezer munkását megszervezzék. Szó sem eshetik arról, hogy nem volna szükség az acéltelepek kizsákmányolt rabszolgáinak megszervezésére, de ahogy ezek a két balkezes vezérek kezelik az ügyet kevés reménnyel kecsegtet. A nagyhangú kijelentések, hogy mit fognak csinálni az acéltelepeken eljutottak oda, ahová szánták azokat — az acélbárók füleihez — és a visszhang meghozta a hirt, mely- szerint az acélbárók nem egyeznek bele, hogy külső elemek szervezzék az acéltelepek rabszolgáit. Az American Iron and Steel Institute közlönye utján Eugene G. Grace elnök — aki egyben a Bethlehem Steel elnöke is — kijelenti, hogy az acélipar a leghatározottabban ellenzi, hogy az ipar munkásait bárki is kényszerítse a szervezethez való tartozásra, vagy pedig külső elemek határozzák meg, hogy mennyi időt és mily körülmények között dolgozzon. Mr. Grace szerint az acéltelepeken foglalkoztatott munkások száma az elmúlt tavasszal elérte a legmagasabb békeidei számot az acélipar történeté- netében. Szerinte a bérek ellen sem lehet kifogást emelni, mert 1933 óta háromszor emelték a béreket és a mai bérek 6-tól 7 százalékkal magasabbak, mint voltak a prosperitás legmagasabb fokán, 1929-ben. Az acéltelepek munkásai egészen másként vélekednek az ott uralkodó viszonyok és bérekről és minden kétséget kizáróan állításaik közelebb járnak a valósághoz, mint Mr. Grace-é. Nem fér ahoz kétség, hogy az acéltelepek munkásai a leghatártalanabb kizsákmányolás alatt nyögnek és a szervezkedés minden fajtájától elvannak zárva, kivéve a kompánia uniont, amely egyik eszköz, hogy a munkásokat visszatartsák a szervezkedéstől. Azonban az is bizonyos, hogy Lewis és társai által ajánlott “ipari szervezet” nem az amelyre szükség van az acéliparban. Sem a szervezet, sem pedig a módszer nem felel meg a kor követelményeinek. A kezdet már magán viseli az AFofL áruló pecsétjét. Nagy hangon jelentik be, hogy megszervezik az acélipart, hogy azt az 500 ezer dollárt, melyet e célra előirányoznak legalább kétszeresen kaphassák vissza az acélbáróktól árulási dij fejében. Mert ne hogyj ük egy percig sem, még annak dacára sem, hogy a kommunisták és szocialisták tolják Lewis szekerét, hogy most már egészen másként fogja csinálni, mint a múltban. Erről nagyon könnyen meggyőződhetünk, ha csak egy pillantást vetünk a bányászszervezetre, melynek Lewis a vezére már évtizedek óta. Kérdezzük meg a United Mine Workers of America “ipari szervezet” tagjait, hogy mennyivel vannak jobb helyzetben Lewis vezérlete alatt, mint bármely más reakciós szakszervezet tagjai? így ha sikerülne is megszervezni az acélipar munkásait, azok ugyanabba a helyzetbe volnának, mint a bányászok, vasutasok, nyomdászok stb. szakszervezetek által kontrolált iparok, egy “top heavy” “ipari” jelzővel ellátott szakszervezet akadályozná őket a helyes és eredményes cselekvési módokban. Az acélmunkásoknak, hogy eredményesen harcolhassanak a világ leghatalmasabb és legkönyörtelenebb kizsákmányoló- jával szemben, oly IPARI szervezethez kell csatlakozniok, amelyet ők maguk építenek és irányítanak, amely nemcsak egy ipar munkásait öleli magába, hanem szoros összeköttetésbe van a többi ipari szervezetekkel és mindenek felett FORRADALMI szervezetnek kell lennie. Ily forradalmi Ipari Szervezet pedig csak az IWW. Bejelentette elnök és alelnök jelöltjét a kommunista párt is EARL BROWDER ÉS JAMES W. FORD A PÁRT ELNÖK ÉS ALELNÖK JELÖLTJE. Mint ahogyan a politikai pártok életében az események történni szoktak, úgy történt az elmúlt héten a kommunista párt elnök és alelnök jelöltjeinek is a “megválasztsása.” A new yorki Madison Square Gardenben nagy “jelölő” gyűlést tartottak az ország kü- lömböző részéből összejött küldöttek és a párt egyik vezető tagjának az ajánlatára Earl Browder, és James Ford-ot nevezték meg jelölteknek. Mivel más jelöltek nem voltak így ők lettek megválasztva ugyanolyan cirkuszi ceremóniával, amint azt a küldöttek olvasták az előző republikánus és demokrata konvenciók leírásából. OlvasdaBérmunkást! Újból “tüntettek” a megyei bíró Ságon az árverésre tűzött házak eladása ellen Nem meglepő mig magántulajdon van, hogy az eladó igényt tart áruja megszabott összegére. Ez esetben egy csomó ház, amelyért az esedékes részleteket a vevők nem tudták fizetni került árverés alá, hogy újabb gazdákat, fizetőképeseket találjanak. Nem kerül ott kérdésessé, hogy mik azok az okok, hogy a vevő hétesztendeje nem tud fizetni, a tőke nem foglalkozik ilyen mellékkérdésekkel, ő csak azt tudja, hogy a jelzett órára nem jött be az esedékes összeg és árvereztet, lefoglal még ha annak nyomán családok összeomlása is jár. Ezen az árverésen testületileg megjelent az erre a célra szervezett Kisháztulajdonosok Szövetsége, hogy tiltakozásával akadályozza meg az árverés végrehajtását. Természetes, hogy ezt ugyan nem érhette el, de annyi kellemetlenséget csináltak, hogy több rendőrt és egyébb fogdmegeket kellett kirendelni, akik a tüntetőket eltávolították, hogy nélkülök folyjék le az uj adás-vevési szerződés. Ha a kisháztulajdonosok közül akadt olyan, aki felismerte, hogy ez nem a módja a tulajdon megvédésének, úgy nem esett minden okulás nélkül a rendőrök clubja a tüntetőkre. Szomorú, hogy csak az ilyen nyomós eszközök alkalmasak a munkások felvilágosítására a helytelen eszközök használatában. New York lakossága egyre emelkedik Most fejeződött be egy nép- számlálás, amely New York várossának lakosságát hétmilliónál is többen állapítja meg. Esztendők óta a bevándorlás- amely erősen táplálta ennek a kikötő városnak a lakossága növekedését, majdnem teljesen szünetel, de ez a körülmény alig észlelhető a szaporulatnál, amely természetes születések alapján áll. New York városának fejlődését csak a külvárossai múlják felül. Az utolsó tiz évben a tenger partokat kisérő mocsarak helyén valóságos városok épültek, amelyeknek lakosságát másik öt millióban állapították meg úgy, hogy a nagy New York 12 millió lelket számlál. A jelentés szerint New York és London után a népességi statisztikában nem Páris jön többé, hanem Tokio. Páris a negyedik helyre került, utána Berlin, Chicago és Moszkva jön. Szilágyi munkástársunk gyásza. Gyászkeretes levélben kapjuk az értesítést a martins- ferry-i Szilágyi munkástársunktól, hogy felesége, 19 hónapi szenvedés után a columbusi kórházban junius 20-án meghalt. A Bérmunkás lapbizottsága valamint az ország minden részéből a magyar ipari unionis- ták, akik ismerik Szilágyi mtársunk aktivitását, csatlakoznak a Martin Ferry és környéki munkástársak részvétének a kifejezéséhez. ALÁBBI KÖNYVEK VANNAK KÉZNÉL A BÉRMUNKÁSNÁL Ady: Ki látott engem.......................................................... 75c. Ady: Uj versek................................................................. 75c. Ady: így is történhetik..................................................... 1.00 Franknói: Martinovits élete............................................. 1.00 Dr. Totis: Szerelem és szaporodás................................. 1.00 Gogoly: Holt lelkek........................................................... 1.00 Fábián: Ezer ember asszony nélkül................................. 1.00 Fábián: Hat ló negyven ember......................................... 1.00 Zola: A Rougon család..................................................... 75c. Zola: Paskal orvos............................................................. l.oo Zola: A föld......................................................................... l.oo Barbusse: Erő..................................................................... 75c. New York regénye, 2 kötet............................................. 1.50 Jack London: Mélység..................................................... 75c. Jack London: Az alakszai dianna...................................... 75c. Jack London: ősök istene................................................. 75c. Chehov: A koldus............................................................... 75c. Glassworth: Testvériség................................................... 75C. Lubbeck: Az élet örömei.................................................. 75c. Gorkij: A besúgó............................................................... 75c. J. Smidth: Krisztus istensége........................................... 40c Ameringer: Osztályharcok Amerikában.......................... 50c. Bauer: A szocializmus útja............................................. 50c. Gorkij: Kispolgár................................................................. 25. Justus: Amerika ipari fejlődése....................................... 75c
