Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-03-28 / 886. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1986 március 28. szükség, szükségtelenné válltak. De a megmaradtak is csak részidőt dolgoznak ez a fizetés amiért Lewis és gépezete megengedte a bányászok megkérdezése nélkül a bányabáróknak, hogy hat napot is dolgoztathatott minden pótfizetés nélkül. Nem volt time and a half, dacára annak, hogy az ötnapos hét volt a szerződésben, igy tovább tartott volna a munka. Ezt kapjuk mi bányászok azért, hogy elfogadjuk egy parazita áruló vezérnek a gépezetét, beleegyezünk és pénzünkkel segítjük, hogy Lewis a kerületi tisztviselőket, ' meg az összes tisztviselőket, kinevezze akik neki segítenek uralmát fentartani. Mi ezen a vidéken igyekszünk, hogy a bányászok is megismerjék az igazi és forradalmi ipari union taz IWW-t, hogy amikor készen leszünk lerázni Lewist és zsarnok gépezetét, akkor tudják, hogy hová kell nekik csatlakozni. Csak is az IWW a munkások igaz szervezete melyet a munkások irányítanak a munkások érdekében. Ny—s. JOHN L LEWIS PRIVAT UNIONJA John L Lewis privát union ja “Bármelyik tag, aki egy- szersmint tagja az Industrial Workers of the World (IWW) osztály szervezetnek, vagy az Egy Nagy Szervezetnek, vagy a kommunista pártnak, vagy bármely más szervezetnek amely nem részese az AFofL-nek, ki- zárandók az United Mine Workers of America, szervezetből.” Ez van az UMWA, alapszabályának 14-ik szakasz 2-ik részében. Ez a titka annak, hogy Lewis mindenkor képes hatalmát biztosítani, ennek a megfontolása után őrültség a belőlfurás teóriája, mert akkor tudja a szervezetét megtisztítani a radikális harcos millitáns egyénektől;, amikor éppen akarja, így tudja és tudta kidobálni a kommunistákat, igy tarthatja távol a forradalmi ipari union követőit az IWW-istákat. Bár ilyen esetben, amikor a kommunisták megalkusznak Lewissal és segítenek neki hatalmát még nagyobb tömegekre kiterjeszteni, akkor megtűri, amig használhatja őket, igy egy ideig össze ölelkezhetnek a Lewis privát unionjában a pink szocialista vezérekkel a kommunisták is. Közép Illinois, 1397-es számú local ja egy indítványt terjesztett az 1936-os konvencióhoz, melyben kérték, hogy a kommunistákat vonják ki ezen bármelyik percben kidobhatok listájáról, de a gépezet, melyet Lewis madzaggal rángatott, elvetette ezt a javaslatot. De amint a hűséges belülről fúróktól elvárjuk, jövőre ismét felteszik ezt az indítványt és ha ilyen mértékben sülyednek le a reakciósokhoz, meg lehet, hogy méltónak fogja őket találni ezen kidobandók listájáról levenni. Lewisra a legnagyobb erőlködéssel sem lehet ráfogni, hogy radikális még azt^ sem, hogy liberális, hiszen még a Farmer Labor Party sem kell neki. Kimondottan reakciós és diktáto- ri hajlamú. Nemcsak hajlama van a diktátorsághoz, hanem már is a legnagyobb mértékben gyakorolja zsarnoki hatalmát, nem tűr semmi ellenmondást, a rank and file hatalmát jogait nem ismeri el. Lewis ipari union ja nagyon hasonlít a Hitler és Mussolini ipari unionjához, mert a formájában is ipari szervezetet építenek, éppen olyat és olyan működési körzettel aminőt Lewis engedélyez a saját union- jának és azon céllal, mert Lewis is igyekszik megmenteni a pusztuló kapitalizmust, hiszen ő is részese a kapitalizmusnak, nem csak a befektetett tőkéjénél fogva, hanem ő csak a ka- pitalisztikus rendszerben tudja hatalmát fentartani, melyet még a mai rendszer alatt is’ csak DIKTÁTORI intézkedésekkel és gépezettel tarthat fen. Nem látjátok munkástársaim, hogy a kompánia uniók is ipari formájuak, Hitler, Mussolini labor frontja is IPARI formájú, de éppen olyan reakciós és zsarnokságon alapszik, mint John L. Lewis ipari union ja, éppen azon céllal mint Lewis és a köréje csoportosult reakciós Vezérek, árulóké, hogy megakadályozzák a FORRADALMI IPARI UNION KIALAKULÁSÁT. Nem elég a fascizmus ellen harcolni és ugyanakkor a fas- cistákat segíteni még nagyobb hatalomhoz és ki merné állítani, hogy Lewisben nem-e a diktátort láthatjuk, az elnyomót, a zsarnokot. Minden ilyen fascista érzelmű és taktikát folytató vezér segítése a fascizmus erősítését jelenti. Annak a hatalmát, anyagi forrását terjeszti ki nagyobb tömegekre. Nagyobb tömeget, nagyobb pénzes zsákot fog bírni a fascizmus szolgálatába állítani mentői több emberre terjesztheti ki hatalmát. Minden munkás áruló, aki segít neki ebben, de leginkább azok, akik azon jelszavakkal akarják az egységfrontot, hogy a fascizmus ellen harcolnak, ugyanakkor a fascizmus vezérek hatalmát építik, nekik gyűjtik a milliókat, mely felett diktatórisztikus . hatalommal rendelkeznek, mint Lewis is. Ne légy árulója osztályodnak, ne segítsd a diktátorokat, hanem jöjj velünk, építsük ki a forradalmi ipari uniont, melyben a munkásság kezeiben van minden hatalom elhelyezve és csakis a munkások érdekeit szolgálja, nem egyes vezéréket. Ez az IWW. Vi. (THE INDUSTRIALISTI.) “A woman’s place is in the home,” said one fellow junior of the female sex to me. “A woman is to stay at home and take care of children and the house duties.” This exclamation struck me so suddenly that I was bewildered. Here was an active junior, one who claims to be a radical, a revolutionist, a believer in the emancipation of mankind, and here she v as enslaving the woman. Still clinging to the Puritan ideas of “sacred womanhood.” This subject is indeed a delicate subject, for there are so many taboos concerning it. But it is one that really needs much discussion and enlightenment. It was Henrick Ibsen, the philosophical anarchist, in his great drama “A Doll’s House” that paves the way for woman’s emancipation. The drama written in 1879 is very effective for today. It has an important message to the world. And I believe, if this fellow junior would have read this drama, she would have had a different viewpoint on life and the relations of man and woman. Ibsen in “A Doll’s House” turns to the subject so vital to him,—the Social Lie and Duty, —manifesting itself at this time in the sacred institution of the home and in the position of woman in her “gilded” cage. Is there anything more de- granding to woman than to live with a stranger and bear him children? Yet the lie of the marriage institution decrees that she shall continue to do so, and the social conception of duty insists that for the sake of that lie she need be nothing else than a plaything, a doll. Ibsen, the supreme hater of all social shams, tears the veil of hypocricy from the institution of marriage. Nora, in A Doll’s House awakens from her doll’s role to the realization of the injustice done her by her father and her husband, Helmer Torvald. In vain Helmer uses the narrow-minded arguments of wifely duty and social obligations. Nora has grown out of her doll’s dress into full stature of conscious womanhood. She is determined to think and judge for herself. She has realized thai, before all else, she is a human being, owing the first duty to herself. She is undaunted even by the possibility of social ostracism. She has become sceptical of the justice of law, the wisdom of the constituted. Her rebelling soul rises in protest against the existing! In her own words “I must make up my mind which is right, society or I.” When Nora closes behind her the door of her doll’s house, she opens wide the gate of life for woman, and proclaims the revolutionary message that only perfect freedom and communion make a true bond between man and woman, meeting in the open, without lies, without shame, free from the bondage of duty. This drama is so powerful, that when it was first played in Copenhagen, the director attached a fifth act, portraying Nora returning to Helmer. For years this struggle for emancipation of woman has been going on. The radicals were the first to help in this struggle. And yet, behold! we find this conservative, reactionary, bourgeoise ideology held by some members of the most revolutionary you.th organizations. It may indeed seem funny to many of our juniors that a male must come out and demand the freedom of woman, while the woman is glad to accept her present status of enslavement to the home. But it is not funny. It is a tragedy. I would not have been so surprised if this idea of a woman’s place is in the home would have been advanced by a school chum of bourgeoise parents and environment, but coming from one who has been reared in a wobbly home, who is one of the oldest juniors, makes it more serious. We’ve got to break from our conventional way of thinking. A form of thinking which makes us slaves to certain customs. We’ve got to emancipate ourselves from the idea that woman is a doll, a playting of the man. When the working class will be free, woman too will be emancipated. Woman too will be in the industries, side by side with the man. Let us today, at least, we revolutionists, we radicals, break away from that tyranny, that ruthless tyranny of “The woman’s place is in the home.” Remember the words of Joe Hill: “It’s the rebel girl, it’s the rebel girl, To the working class she’s a precious pearl. She brings courage, pride and joy To the fighting rebel boy. For it’s great to fight for freedom With the Rebel girl.” Olvasás után adja lapunkat szomszédjának Junior Column 1 ..... ■■■■1 The Womans’s Place Is Home
